Stroke vagy szívinfarktus: mi a különbség a tünetek között? Itt a kardiológus válasza
Stroke vagy szívinfarktus? Egy-egy kevésbé intenzív tünet, lassabban kialakuló fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, hogy szükséges-e az azonnali orvosi ellátás vagy sem.
Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a szívinfarktus és a stroke tüneteinek sokszínűségére és azok különbségeire hívta fel a figyelmet.
A szívinfarktus tünetei
Amikor valaki az utcán sétálva a szívéhez kap és összeesik, senkinek sincs kétsége afelől, hogy azonnal mentőt kell hívni és a kiérkezésig meg kell kezdeni az újraélesztést. Gyakran azonban lassabban és kevésbé fájdalmasan jelentkeznek a tünetek, és az érintettek a bizonytalanságuk miatt túl későn hívnak segítséget. Ezért érdemes megismerni a legjellemzőbb tüneteket, amelyek szívinfarktusra utalhatnak.
- Mellkasi fájdalom vagy diszkomfort
Ez az érzés a mellkas közepén jelentkezik, és tovább tart néhány percnél, előfordul, hogy enyhül, majd visszatér. Tűnhet nyomásnak, préselésnek is.
- Fájdalom a felsőtest más részein
A fájdalom érintheti a karokat (nem feltétlenül csak a balt), a nyakat, az állkapcsot és a gyomrot.
- Légszomj
Ez a tünet jelentkezhet a mellkasi fájdalom mellett vagy anélkül is.
- Egyéb tünetek
Előfordulhat hányinger, hideg verejtékezés, zavarodottság.
A nőknél – a férfiakhoz hasonlóan – a vezető tünet szintén a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort, de ők gyakrabban számolnak be utólag szokatlan fáradtságról, hidegrázásról, hányásról, izzadásról, a lapockákba sugárzó fájdalomról. Mindkét nemnél jellemző, hogy az állapot fizikai aktivitás vagy lelki stresszhatására romlik, és gyakran pihenéssel sem javul. Az esetek kb. 15 %-ban ugyanakkor nincsenek jellemző tünetek – ez főként az időseknél és a cukorbetegeknél fordulhat elő. Amennyiben azonban bármilyen említett tünetet észlelünk, azonnal mentőt kell hívni!
Angina pectoris – még nem infarktus
Mellkasi fájdalom akkor is kialakulhat, ha szűkültek az erek a szívben, hiszen így elégtelenné válhat a szívizomzat vérellátása. Ilyenkor a szorító mellkasi fájdalom rohamokban jelentkezik, testmozgásra vagy stresszre fokozódik, kisugárzik a karokba, a hátba, a gyomorba, különösen nőknél jellemző a hányinger, hányás is.
Pihenésre és már kezelt betegeknél nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására oldódik. Bár az angina pectoris csak néhány percig tart, mégis ki kell vizsgáltatni, mert jelentősen növeli a szívinfarktus és a hirtelen halál kockázatát. Az állandó tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil angina gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal (melyek közül a legfontosabb a dohányzás elhagyása és a rendszeres mozgás) egyre eredményesebben kezelhető.
A stroke tünetei
A stroke-nál a szívinfarktussal szemben nem mutatkozik mellkasi fájdalom, sőt, az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem jelenik meg fájdalom. Jóval tipikusabbak viszont az idegrendszeri tünetek. Bekövetkezésekor a legfontosabb a gyors reakció, hiszen az időveszteséggel egyenesen arányos lehet az agykárosodás mértéke. A legjellemzőbb tünetek mind hirtelen jelentkeznek – de nem feltétlenül mutatkozik meg minden egyes szimptóma.
- Gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon – jellemzően csak az egyik oldalon. (Feltűnő jel a féloldalas mosoly, vagy ha a nyelv csak az egyik oldalra kinyújtható. Ugyanilyen diagnosztikus jel, ha az érintett mindkét karját megpróbálja felemelni, de az egyik nem, vagy csak gyengébben emelkedik. )
- Beszéd-, illetve megértési zavar, látászavarok, összezavarodottság.
- Egyensúlyzavar, járási nehézségek. (Meg kell kérni az érintettet, hogy sétáljon egyenesen, és ha ez nem megy, stroke-ra lehet gyanakodni.)
- Erős, ismeretlen eredetű fejfájás. Ilyenkor a legfontosabb teendő a mentő kihívása!
A korai felismerés és kezelés életmentő lehet
A vészhelyzeteknél természetesen a mielőbbi orvosi, kórházi ellátás a legfontosabb, ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a kevésbé súlyos tünetek kivizsgálását sem. A fel-felbukkanó mellkasi fájdalom, szorítás, az erős szívdobogásérzés, a légszomj, a csökkenő terhelhetőség, az erősödő fáradtságérzés olyan tünetek, amelyek hátterében akár szív-érrendszeri betegség is állhat – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Ilyenkor érdemes egy kivizsgálással utánajárni az okoknak, vagyis ajánlatos elvégeztetni legalább egy kardiológiai szűrést, egy nagylabor vizsgálatot, nyugalmi- és terheléses EKG-t, valamint egy szívultrahangos vizsgálatot.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Stroke vagy agyi infarktus? Ha így zsibbadnak az ujjai, keze, jobb, ha hívja a mentőket!
