Látáskiesés, végtagzsibbadás: ilyen stroke-jeleknél azonnal cselekedjen!

2024.09.17.

Egészségkalauz

Stroke fejfájás agyi infarktus stroke tünetei látáskiesés agyvérzés tünet

stroke jel tünet látáskiesés végtagzsibbadás

Ne gondolja, hogy "majd úgyis elmúlik"!

Magyarországon az érintettek alig 5-7 százaléka kerül időben kórházba, de még náluk is hosszadalmas lehet a rehabilitáció. Világszerte 15 millió, hazánkban 45-50 ezer ember kap stroke-ot, agyi érkatasztrófát – ez a harmadik leggyakoribb halálok. A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő, páciensek körében elvégzett stroke-kutatás megmutatta, hogy sokat tudunk ugyan a stroke-ról, de még mindig nem eleget, az információk nagy részét pedig kezelőorvostól és az internetről szerezzük be. Sok esetben a megfelelő rehabilitáció is elmarad információhiány vagy szakmai segítség hiányában.

Sok a stroke utáni tünetmaradvány

A hazai statisztikai adatok szerint évente csaknem 45-50 ezren kapnak stroke-ot (az esetek 10 százalékban 50 év alattiak), nagyjából 13 ezer ember életét pedig már nem lehet megmenteni. Mintegy 200-250 ezer ember a betegség árnyékában él. Bár a Magyar Stroke Társaság adatai szerint csökkenő tendenciát mutat a stroke-betegek száma - amely köszönhető a vérrögoldó kezeléseknek és azok katéteres eltávolításának -, még mindig magas az agyi érkatasztrófa előfordulása.

A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő páciensei körében készített stroke-kutatása (1) megmutatta, többségüknek van valamilyen érintettsége a betegségben. A megkérdezettek 93,06 százaléka saját maga vagy ismerőse, családtagja esett át stroke-on és a válaszokból kitűnik, hogy valamilyen módon mindannyiuknak megváltozott az életmódja: 31,71 százalékuk mozgáskorlátozottságról, 22,44 százalékuk beszéd-, írás, olvasás- és számolás nehezítettségről számolt be, 16,83 százalék rövid- vagy hosszú távú memóriazavarokkal küzd, 16,59 százalék elveszítette az önellátás esélyét, míg 12,44 százaléknak megváltozott a személyisége vagy a viselkedése.

A válaszadók többsége ugyan részesült valamilyen utókezelésben, 39,43 százalék kórházi mozgásszervi rehabilitációban, 37,54 százalék pedig gyógytornában, kevesebb arányban volt lehetőségük azonban logopédussal (12,62 százalék), neuropszichológussal (8,83 százalék) vagy ergoterapeutával (1,58 százalék) együtt dolgozni a tünetmaradványok kezelésén.

Bár a megkérdezettek 85,19 százaléka tisztában volt vele, hogy a stroke utáni gyógyulás esélye jobb, ha több szakember által, egy komplex kezelésen tud részt venni a páciens, erre nagyon keveseknek nyílik lehetősége. Sőt, a válaszokból kiderül, a kezelőorvos mellett (49,83 százalék) még ma is a legtöbb információt a stroke kapcsán az internetről (34,68 százalék) szerezzük be. Többen külön kiemelték, mennyire egyedül érezték magukat ebben a helyzetben.

Csupán a megkérdezettek 9,41 százaléka számolt be arról, hogy nem maradtak tünetek a stroke után, a többiek beszéd nehézségekről (17,29 százalék), memóriazavarról (12,25 százalék), szótalálási problémákról (12,04 százalék), járásképtelenségről, mozgás nehezítettségről (12,04 százalék), egyensúly zavarokról (10,28 százalék), önellátási képtelenségről (9,41 százalék), viselkedési zavarokról (5,69 százalék) és térlátási zavarokról (2,41 százalék) számolt be.

Nagy volt azonban a bizonytalanság abban a kérdésben, hogy tudomása szerint mivel lehet a stroke esélyét csökkenteni, hiszen az egészséges életmód, a sportolás és a magas vérnyomás csökkentése mellett volt, aki a megfelelő mennyiségű folyadékpótlást említette, mint megelőzési módszer. Ugyanakkor mutatkozott némi ellentmondás abban, hogy ismerik-e a megkérdezettek a stroke tüneteit: 89,81 százalék igennel felelt, ugyanakkor a konkrét tünetek felsorolásakor már a megkérdezettek 20,94 százaléka felelte, hogy nem ismeri a tüneteket.

Gyakran nem veszik komolyan a jeleket az érintettek

A stroke hátterében gyakran érelmeszesedés áll, így akadályozva van a véráramlás útja, egy, az érfalról leszakadó vérrög akár teljesen elzárhatja a véráramlást. A magas vérnyomás és koleszterinszint, a cukorbetegség, az elhízás, mozgásszegény életmód, dohányzás mind kockázati tényező, amely kiválthatja az agyi érelzáródást.

Megjelenése előtt az érintettek gyakran tapasztalnak átmeneti látás-, beszédzavart, vagy végtagzsibbadást, de a páciensek gyakran nem veszik komolyan ezeket a jeleket. Pedig korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét.

Stroke után hatásosabb, ha több szakember együtt dolgozza ki az egyénre szabott rehabilitációs tervet, hiszen így nemcsak eredményesebb, hanem rövidebb is lehet a lábadozás időszaka. Az ergoterápiát nagyon kevesen ismerik hazánkban, általában logopédus, neuropszichológus és gyógytornász segítségéről számolnak be a páciensek.

„Az ergoterápia gyakorlatias és speciális terápiás forma, ami leginkább a felső végtagi mozgásokra és az önellátásra összpontosít. A finommotorikus mozgásokat és a szelektív ujjmozgásokat fejlesztjük: a tárgyak megfogására, kéz és ujjak erősítésére, mozdulatok helyes kivitelezésére koncentrálunk. Gyakran használunk az ujjak és a kéz mozgásai javítása érdekében különböző erősségű csipeszeket, gyurmákat, labdákat, erősítő szalagokat. A nagy mozgások és az önellátó funkciók segítésére pedig célzott gyakorlatokat végzünk. Az ergoterápia a stroke utáni állapotot olyan formában rehabilitálja, hogy a páciens és családja lehetőségeikhez mérten, a lehető legjobb életminőségben tudják folytatni életüket." – mondta Rigó Eszter, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő stroke rehabilitációs központjának ergoterapeutája.

6 dolog, amitől hirtelen megemelkedhet a pulzus - olvasson tovább!

Hogy ismerhető fel a stroke?

Az arc, a kar vagy a láb egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, az egyik testfél zsibbadása.
Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar
Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás vagy látásélesség gyors csökkenése.
Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok.
Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társul.
Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara

(1) 2021. november-decemberben végzett nem reprezentatív kutatás, online felületen elvégezve. A kérdőívet 216-an töltötték ki.

Összegezve:

A stroke Magyarországon jelentős egészségügyi probléma, évente 45-50 ezer ember érintett, a harmadik leggyakoribb halálok. A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő kutatása rávilágított az érintettek tüneteire és rehabilitációs szükségleteire. A stroke után maradandó tünetek gyakoriak, mint mozgáskorlátozottság, beszéd- vagy memóriazavar. A megkérdezettek többsége kevesebb szakemberrel dolgozott a rehabilitáció során, hiányzott az ergoterápia vagy a neuropszichológus segítsége. Az érintettek gyakran internetről szereznek információt, és többségük nem ismeri a stroke tüneteit vagy annak megelőzési lehetőségeit. A korai felismerés és a szakszerű rehabilitáció létfontosságú lenne a stroke utáni lábadozáshoz és az életminőség javításához.

Összegezve

Magyarországon az érintettek alig 5-7 százaléka kerül időben kórházba.
Világszerte 15 millió, hazánkban 45-50 ezer ember kap stroke-ot évente.
Van, hogy a megfelelő rehabilitáció elmarad információhiány vagy szakmai segítség hiányában.
A stroke hátterében gyakran érelmeszesedés áll, mely kockázati tényezők hatására következhet be