Stroke - életmentő lehet, ha ezekkel tisztában van
Tudja például, hogy mi a különbség a stroke és a TIA között?
A stroke egy orvosi vészhelyzet, amely akkor következik be, amikor az agy vérellátása hirtelen megszűnik vagy jelentősen lecsökken. Ez az itt lévő szövetek károsodásához vagy pusztulásához vezet, mivel az agy oxigén- és tápanyagellátása megszakad. A stroke gyors orvosi beavatkozást igényel a károsodás minimalizálása érdekében.
Az állapot a leggyakoribb akut neurológiai kórkép és a 3. leggyakoribb halálok Magyarországon, mely 3-5-szöröse a Nyugat-Európai halálozásnak. Felépülés után igen fontos a megfelelő kezelés, hiszen az esetek 20%-ában a probléma megismétlődik.
A stroke-nak három fő típusa van
Ischaemiás (ejtsd: iszkémiás) stroke: Ez a leggyakoribb stroke-típus, az esetek 87%-át teszi ki. Egy vérrög megakadályozza, hogy a vér és az oxigén elérje az agy egy területét. Az ischaemiás stroke elzáródott vagy beszűkült artériák miatt következik be. A kezelés általában az agy megfelelő vérellátásának helyreállítására összpontosít.
Vérzéses stroke: Ez akkor következik be, amikor egy ér megreped. Az agyba szivárgó vér okozhat vérzéses stroke-ot. A kezelés a vérzés megfékezésére és az agyra nehezedő nyomás csökkentésére összpontosít.
Az átmeneti ischaemiás roham (TIA): Ez akkor következik be, amikor az agy egy részének vérellátása rövid ideig nem megfelelő. A normális véráramlás rövid idő után helyreáll, és a tünetek kezelés nélkül megszűnnek. A stroke-hoz hasonló tünetei miatt mini stroke-nak is nevezik.
A stroke halálos kimenetelű lehet
A stroke akkor következik be, amikor az erek elzáródása vagy vérzése megszakítja vagy csökkenti az agy vérellátását. Ilyenkor az agy nem kap elegendő oxigént vagy tápanyagot, és az agysejtek elhalnak.
A stroke agyi érrendszeri betegség. Ez azt jelenti, hogy azokat az ereket érinti, amelyek az agyat oxigénnel látják el. Ha az agy nem kap elég oxigént, károsodást eredményez.
Ez orvosi vészhelyzetet jelent. Bár sok agyvérzés kezelhető, némelyik rokkantsághoz vagy halálhoz vezethet.
Megelőzés
A stroke megelőzésének legjobb módja a kiváltó okok kezelése. Ezt olyan életmódbeli változtatásokkal érhetjük el, mint például:
- egészséges táplálkozás
- mérsékelt testsúly fenntartása
- rendszeres testmozgás
- a dohányzás mellőzése
- az alkohol kerülése, vagy csak mérsékelt alkoholfogyasztás.
A tápláló étrend sok mindent tartalmaz, például:
- gyümölcsök
- zöldségek
- teljes kiőrlésű gabonafélék
- diófélék
- magvak
- hüvelyesek
Ügyeljen arra, hogy korlátozza a vörös és feldolgozott húsok, valamint a koleszterin és a telített zsírok mennyiségét az étrendben. Mérsékelje a sóbevitelt is, hogy támogassa az egészséges vérnyomásszintet.
A stroke kockázatának csökkentése érdekében a következő egyéb intézkedésekkel is csökkentheti a stroke kockázatát:
- vérnyomás ellenőrzése
- cukorbetegség kezelése
- szívbetegségek kezelése
Ezen életmódbeli változtatások mellett a véralvadásgátló vagy trombocitaellenes gyógyszerek szedése is csökkentheti az újabb stroke kockázatát.
A szívartéria, a nyaki verőér vagy az agyi aneurizma műtétje szintén csökkentheti az újabb stroke kockázatát, akárcsak néhány más, még vizsgálat alatt álló műtéti lehetőség.
A stroke kiváltó okai, kockázati tényezői
Annak ellenére, hogy a stroke hirtelen, váratlanul kezdődik, és gyorsan alakul ki, hosszú évtizedek kóros elváltozásainak a következménye. Minél több kockázati tényező halmozódik fel, annál nagyobb a valószínűsége a stroke kialakulásának.
A stroke betegségcsoport magában foglalja az esetek 80-85%-át kitevő, érelzáródással járó agyi infarktus (más néven: szélütés) és a sokkal kisebb hányadban előforduló agyvérzést is, amikor az erek falának sérülése okozza a tüneteket. Ezek az állapotok leggyakrabban érelmeszesedés (arteriosclerosis) vagy a kiugróan magas vérnyomás miatt alakulnak ki. Az erek falára felrakódó merev plakkok érszűkületet okoznak, az érfalról leszakadva vérrög (trombus) alakulhat ki belőlük, ami részben vagy teljesen elzárhatja a véráramlást.
Vérrögök keletkezhetnek a szívben és a szívbillentyűkön is, amelyek onnan leválva eljutnak a vérárammal az agyi erekbe, ahol elakadnak, ezzel agyi infarktust okozva. Ez a folyamat elsősorban egyes szívritmuszavarokban (pitvarfibrilláció) szenvedő, illetve korábban szívműtéten átesett betegeknél gyakori. Agyi infarktus (szélütés) tehát az agyi terület elégtelen vérellátása és oxigénhiánya következtében jön létre.
Agyvérzés esetén az agyban mikroszkopikus értágulatok alakulnak ki, amelyek rosszul tűrik a vérnyomás változásait, kiugróan magas vérnyomás hatására megpattannak, és a vér beömlik az agyállományba. Mivel a koponya zárt teret alkot, nem képes a tágulásra, ezért az agyvérzés következtében kialakuló nyomásfokozódás miatt hamar tudatzavar és súlyos bénulás alakulhat ki.
A stroke minden egyes típusának más-más lehetséges okai vannak.
Ezek közül a legfontosabbak a következők:
- 60 év feletti életkor;
- rendszeres mozgás hiánya;
- dohányzás (érkárosító hatása miatt);
- helytelen táplálkozás (magas zsír- és cukortartalmú ételek);
- túlzott alkoholfogyasztás;
- magasvérnyomás-betegség;
- emelkedett koleszterinszint;
- cukorbetegség (kiserek súlyos károsodása miatt);
- elhízás (főként a koleszterin érkárosító hatása miatt);
- fokozott véralvadással járó állapotok (pl. várandósság);
- szívbetegség, szívelégtelenség;
- hormonális tényezők (pl. hormonális fogamzásgátlás);
- nyaki verőér szűkülete (carotis stenosis).
Tünetek
A stroke tünetei gyakran figyelmeztetés nélkül jelentkeznek. A főbb tünetek közé tartoznak a következők:
- zavartság, beleértve a beszéd és a beszéd megértésének nehézségeit
- fejfájás, esetleg tudatzavarral vagy hányással járó fejfájás
- zsibbadás vagy képtelenség az arc, a kar vagy a láb egyes részeinek mozgatására, különösen a test egyik oldalán.
- látászavarok az egyik vagy mindkét szemnél
- járási nehézségek, beleértve a szédülést és a koordináció hiányát is
A stroke hosszú távú egészségügyi problémákhoz vezethet. A diagnózis és a kezelés gyorsaságától függően a stroke után átmeneti vagy maradandó fogyatékosságok léphetnek fel.
Egyeseknél ezenkívül előfordulhat:
- hólyag- vagy bélműködési problémák
- depresszió
- bénulás vagy gyengeség a test egyik vagy mindkét oldalán
- nehézségek az érzelmeik irányításában vagy kifejezésében
- A tünetek változóak és különböző súlyosságúak lehetnek.
Mikor hívjon mentőt?
A stroke tüneteinek felismerésében hasznos lehet az ún. Cincinnati Stroke Skála ismerete. A skála szerinti intő jelek bármelyikének jelentkezése esetén hívja azonnal a 112-t és kérjen mentőt!
A jelek lehetnek:
- Hirtelen arcaszimmetria kialakulása, a száj akaratlanul elferdül, lefittyed az egyik oldalon.
- A beteg a vízszintesen kinyújtott kezei valamelyikét nem tudja megtartani, egyik oldalon süllyeszti, vagy a felfelé fordított tenyér akarata ellenére lefelé fordul.
- Beszédzavar alakul ki, a beteg nehezen találja a szavakat.
A három alaptünetről úgy győződhetünk meg a legkönnyebben, ha a következő kérések teljesítését kérjük a betegtől:
- Mosolyogjon!
- Emelje fel mindkét karját!
- Mondjon egy egyszerű mondatot!
Ha e három kérés bármelyikének teljesítése nehézséget okoz, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A tünetek megjelenésének időpontját jegyezze fel!
A stroke első, figyelmeztető tünetei – arczsibbadás, féloldali gyengeség, szótalálási nehézség – sokszor csak átmenetileg jelentkeznek, azonban a múló tünetek nem jelentik a sürgősségi állapot elmúlását.
Kezelés
Mivel az ischaemiás és a vérzéses stroke-nak különböző okai és hatásai vannak a szervezetre, mindkettő különböző kezelést igényel.
A gyors diagnózis fontos az agykárosodás csökkentése érdekében, és azért, hogy az orvos a típusnak megfelelő módszerrel tudja kezelni a stroke-ot.
Diagnózis
A stroke gyorsan kezdődik. A legjobb kimenetel érdekében a beteget a tünetek első jelentkezésétől számított 3 órán belül kórházban kell kezelni.
Számos különböző diagnosztikai vizsgálatot alkalmazhat az orvos a stroke típusának meghatározására. Ezek a következők:
Fizikai vizsgálat: Az orvos rákérdez a személy tüneteire és kórtörténetére. Ellenőrzi az izomerőt, a reflexeket, az érzékelést, a látást és a koordinációt. Ellenőrizheti a vérnyomást is, meghallgathatja a nyaki nyaki verőereket, és megvizsgálhatja a szem hátsó részén lévő ereket.
Vérvizsgálat: Az orvos vérvizsgálatokat végezhet annak megállapítására, hogy fennáll-e a vérzés vagy a vérrögképződés nagy kockázata, bizonyos anyagok szintjének mérése a vérben, beleértve az alvadási faktorokat, és annak ellenőrzése, hogy van-e fertőzés.
CT-vizsgálat: Egy röntgenfelvétel-sorozat kimutatja a vérzéseket, a stroke-ot, a daganatokat és az agyon belüli egyéb állapotokat.
MRI-vizsgálat: Ezek rádióhullámok és mágnesek segítségével képet készítenek az agyról, amelyet az orvos felhasználhat a sérült agyszövetek kimutatására.
Karotisz ultrahangvizsgálat: Az orvos ultrahangvizsgálatot végezhet a nyaki verőerek véráramlásának ellenőrzésére, valamint annak megállapítására, hogy van-e szűkület vagy plakk.
Agyi angiográfia: Az orvos festéket fecskendezhet az agyi erekbe, hogy azok röntgen- vagy MRI-felvételen láthatóvá váljanak. Ez részletes képet ad az agy és a nyak vérereiről.
Echokardiográfia: Ez részletes képet készít a szívről, amelyet az orvosok arra használhatnak, hogy ellenőrizzék az agyba esetleg bejutott vérrögök forrásait.
Mit tehet stroke esetén és utána?
A stroke érrendszeri betegség, általában a beteg szívkoszorú- és nyaki erei, illetve a perifériás erek sem egészségesek. Ezért szükség esetén kardiológus, illetve angiológus szakorvosokkal együttműködve kell nyomon követni a beteg állapotát.
Az orvosi utasításokat betartva az újabb stroke esélye jelentősen csökkenthető.
Megfelelő módon végzett másodlagos megelőzéssel akár 80%-kal is csökkenthető az esélye annak, hogy a beteg újabb stroke-ot szenvedjen el. A kezelőorvos beállítja a gyógyszerelést, és életviteli tanácsokat is ad a betegnek.
Annak, aki stroke-ot vagy TIA-t szenvedett el, élete végéig koleszterincsökkentő gyógyszert kell szednie. Minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál lassabb az érelmeszesedés előrehaladása. Az érelmeszesedés nem gyógyítható, de nagyon alacsony koleszterinszint elérésével megállítható a kórfolyamat.
Rehabilitáció
A stroke sok estben életet megváltoztató esemény, amelynek tartós fizikai és érzelmi hatásai lehetnek.
A stroke utáni sikeres felépülés gyakran speciális terápiákat és támogató rendszereket foglal magában, többek között a következőket:
Logopédia: ez segít a beszédprodukciós vagy beszédértési problémák kezelésében. A gyakorlás, a relaxáció és a kommunikációs stílus megváltoztatása mind megkönnyítheti a kommunikációt.
Fizikai terápia: ez segíthet a személynek újra megtanulni a mozgást és a koordinációt. Fontos, hogy aktív maradjon, még akkor is, ha ezt eleinte nehéz megvalósítani.
Foglalkozásterápia: ez segíthet abban, hogy javítsa a mindennapi tevékenységek, például a fürdés, főzés, öltözködés, étkezés, olvasás és írás képességét.
Támogató csoportok: egy támogató csoporthoz való csatlakozás segíthet megbirkózni a stroke után fellépő gyakori mentális egészségügyi problémákkal, például a depresszióval. Sokan hasznosnak találják a közös tapasztalatok megosztását és az információcserét.
Barátok és családtagok támogatása: a közeli barátoknak és rokonoknak meg kell próbálniuk gyakorlati támogatást és vigaszt nyújtani a stroke után. Nagyon fontos, hogy a barátok és a családtagok tudják, miben tudnak segíteni.
A rehabilitáció a stroke kezelés fontos és folyamatos része. A megfelelő segítséggel és a szeretteink támogatásával a stroke súlyosságától függően általában lehetséges a normális életminőség visszanyerése.
Összegezve
- A stroke egy hirtelen agyi vérellátási probléma, mely életveszélyes is lehet.
- Az ischaemiás és vérzéses stroke a két leggyakoribb típus.
- Az átmeneti ischaemiás roham (TIA) rövid ideig tart, de hasonló tüneteket okoz mint a stroke.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Agyvérzés, stroke: ezek a hétköznapi jelek korán jelzik, ha baj van
