Csendes sztrók: nagyobb a demencia esélye, ha észre sem vette
A stroke egy életveszélyes állapot, melyre jellemzően ijesztő tünetek hívják fel a figyelmet. Ám ez nincs mindig így.
A stroke rendszerint figyelemfelkeltő tüneteket produkál, melyek jelentkezésekor azonnal orvost kell hívni. Létezik azonban az állapotnak egy olyan változata, melynek során az illető semmilyen panaszt nem tapasztal. Ezt hívják csendes stroke-nak. A tünetek hiánya miatt nehéz azonosítani, azonban a későbbiekben gondokat okozhat – bár ezt sem mindig.
Ez azért történhet, mert ilyenkor a probléma csak az agy azon kis részét károsítja, amely nem befolyásolja az alapvető funkciókat - így az érintett személy könnyen lehet, hogy semmit nem tapasztal abból, ami történik vele.
Honnan lehet tudni, hogy valakinek csendes sztrókja volt?
Az orvosok általában akkor jönnek rá, hogy az illetőnél csendes stroke lépett fel a múltban, amikor a más betegség vagy zavaró tünetek miatt agyi képalkotó vizsgálatot végeznek.
Lehet, hogy az adott személy folyamatos fejfájással vagy szédüléssel küzd és ennek okára szeretne rájönni, így agyi CT-re megy. Az is előfordulhat, hogy az illetőnek olyan enyhe memória- vagy mozgásszervi problémái vannak, amelyekről nem is gondolta volna, hogy stroke-hoz kapcsolódhatnak.
- Sok esetben az érintettnek problémái vannak a memóriájával, a gondolatfeldolgozással, a viselkedésével, esetleg megmagyarázhatatlan módon romlik a mozgáskoordinációja vagy olykor nem találja a szavakat. Ezek a panaszok akár olyan enyhék is lehetnek, hogy az öregedéssel hozzák összefüggésbe, nem pedig a stroke-kal - mondja Antoine Hakim MD, PhD kanadai idegtudós.
Mit lát az orvos?
A más okból végzett képalkotó vizsgálat során az orvos felfedezheti egy régebbi, csendes stroke jeleit: ekkor a képalkotó vizsgálat agysorvadást, meszesedést (kalciumlerakódások) mutat.
A múltban történt csendes stroke-ra ezek hívhatják fel a figyelmet
- koordinációs problémák
- gyakori elesések
- hangulatingadozások
- enyhén romló memória
- szédülés
Pitvarfibrilláció esetén gyakoribb
A pitvarfibrilláció köztudottan megnöveli a stroke kialakulásának esélyét, és összefüggésbe hozható a csendes stroke-kal. Az állapot több mint kétszeresére növeli az ilyen típusú agyi katasztrófa kockázatát. Éppen ezért fontos a szívritmuszavar esetén a véralvadásgátló terápia.
Milyen kezelésre van csendes stroke esetén szükség?
Mivel a csendes stroke gyakran észrevétlen marad, előfordulhat, hogy az illető nem is tudja, hogy kezelésre van szüksége. Az a jobbik eset, ha véletlenül felfedezésre kerül a múltban történt elzáródás, mivel akkor az orvos megfelelő gyógyszeres kezelést írhat fel. Ez ezért fontos, mert ha egyszer már kialakult stroke (akár csendes, akár klasszikus), úgy jelentősen megnő annak az esélye, hogy a probléma megismétlődik.
Szükség lehet ilyenkor véralvadásgátlóra, vérnyomás csökkentőre, valamint a koleszterinszintet csökkentő készítményekre is. Ez mind mérséklik a jövőbeli stroke kockázatát.
Mennyire gyakoriak a csendes stroke-ok?
A csendes stroke-ok gyakoribbak, mint a klasszikus típusok. Az American Heart Association szerint az Egyesült Államokban évente 8-11 millió ember él át csendes stroke-ot. 80 éves korára minden negyedik embernek lesz egy vagy több csendes agyvérzése.
Mi a különbség a csendes stroke és a TIA között?
Fontos tudni, a csendes stroke nem egyenlő a TIA-val. Ez utóbbi ugyanis egy rövid, stroke-szerű roham, melynek tünetei perceken vagy órákon belül megszűnnek. A csendes agyvérzéstől eltérően, ahol maradandó agykárosodás áll fenn, a TIA javul, hosszú távú agykárosodás nélkül.
Megnöveli az érrendszeri demencia esélyét
A kutatók felhívják arra a figyelmet, a többszöri csendes agyvérzés megnöveli a neurológiai panaszok fellépését, sőt, az érrendszeri demencia, más néven, a vaszkuláris demencia kialakulását is. Az állapot a demencia gyakori típusa, amelyet az agy csökkent véráramlása okoz. Tünetei a következők lehetnek:
- memóriaproblémák
- érzelmi problémák
- a járás megváltozása
- ismerős helyeken való eltévedés
- döntési nehézségek
- a széklet- és hólyagszabályozás zavara
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
7 tévhit a sztrókról - nem csak időseket érinthet!
