Fejfájás, kettőslátás és szédülés? Ezek az agyi érkatasztrófa tünetei
A szív- és érrendszeri betegségek gyakran észrevétlenül maradnak, mert a tüneteinek nem tulajdonítunk nagy jelentőséget.
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek, mint például a magas vérnyomás, a stroke-hoz vagy infarktushoz vezető érelmeszesedés, érszűkület a vezető halálokok közé tartoznak.
Hogyan monitorozzuk a vérnyomásunkat?
„A szív- és érrendszeri betegségek gyakran észrevétlenül maradnak, ugyanis a tüneteinek, mint például a fáradékonyságnak, gyengeségnek, szédülésnek vagy magas vérnyomásnak nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, ezért nem is járunk utána egy alapos kivizsgálással, hogy valójában mi áll a panaszok hátterében. Így gyakran csak akkor derül rájuk fény, amikor az állapotunk súlyossá válik, ilyenkor pedig nehezebb a gyógyulás, sőt akár életveszélyes stádium is kialakulhat. A prevenciónak nagy a jelentősége a kardiovaszkuláris betegségek esetében. Az évenkénti belgyógyászati és laboratóriumi vizsgálat, rendszeres szűrővizsgálat életmentő lehet, azoknál pedig, akiknek a családjában előfordult már szívbetegség vagy érrendszeri elváltozás, akiknél életmódjuk miatt magas a szív- és érrendszeri betegségek kockázata (pl. dohányzás, elhízás, időnként észlelt magasabb vérnyomás) kifejezetten indokolt a kardiológiai kivizsgálás, – mondta Dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont kardiológusa.
Ha a családi tapasztalatok alapján hajlamosak vagyunk a szív- és érrendszeri betegségekre, javasolt a vérnyomás rendszeres mérése és vérnyomásnapló vezetése. Az esetleges problémákra így könnyen fény derülhet, ugyanis, ha otthon tartósan 130/80 Hgmm felett vannak az értékek, az utalhat az esetleges problémára. Ebben az esetben érdemes felkeresni a háziorvosunkat vagy a kardiológusunkat, aki értékeli az eredményeket, életmódbeli tanácsokkal látja el és ha szükséges, akkor megfelelő gyógyszeres terápiát javasol.
Melyek a szív- és érrendszeri betegségek leggyakoribb tünetei?
Az állapottól és az adott problémától függően eltérőek lehetnek a panaszok.
- visszatérő, tompa tarkótáji és a halánték körüli lüktetés és fájdalom, fejfájás, szédülés, koncentrációzavar vagy fáradékonyság vagy az egyensúlyérzék romlása utalhat magas vérnyomásra.
- A terhelés során jelentkező nehézlégzés, gyakori éjjeli vizelés a szív- és érrendszeri károsodás kísérő tünetei lehetnek.
- Az infarktus speciális tünetei például a heves mellkasi, szegycsont körüli, gyakran a bal karba, vagy hátba sugárzó fájdalom, verítékezés, hányinger, légszomj, halálfélelem, esetleg eszméletvesztés.
Miért fontos orvoshoz fordulni?
Lehetséges, hogy a panaszokat még nem tartjuk súlyosnak, ám mindenképp gondolnunk kell arra, hogy ezek a normálistól eltérő állapotra utalhatnak. Ezért inkább forduljunk orvoshoz, hogy megnyugodhassunk, nincs komoly baj, vagy épp elejét vegyük egy súlyosabb egészségkárosodásnak. A kezeletlen magas vérnyomásnak ugyanis komoly szövődményei lehetnek, például megrepedhetnek az erek, vagy fokozódhat az érelmeszesedés, amelynek következménye lehet az érszűkület, stroke vagy a szívinfarktus.
Mi az agyi érkatasztrófa?
Agyi érkatasztrófa, közismert nevén agyvérzés, szélütés (stroke) a vérellátás hirtelen megszűnése az agy egy területén, amikor a fellépő oxigénhiány következtében elhal az agyszövet egy része. A vérellátási elégtelenséggel járó (iszkémiás) fajtája gyakoribb, de bekövetkezhet a vérzéses válfaja is, amikor egy agyi ér megrepedése miatt az agyban vérzés lép fel. Attól függően, hogy az érkatasztrófa az agy mely részét érinti, működési zavarra, kiesésekre kerül sor. Erőteljes figyelmezetető tünetei a:
- látásvesztés,
- kettős látás,
- beszédmegértési- és beszédzavar,
- zavartság,
- szédülés,
- fejfájás,
- eszméletvesztés,
- hirtelen testrész-bénulás.
Nagyon fontos itt kihangsúlyozni, hogy már stroke-gyanúnál is a beteghez azonnal mentőt kell hívni, mert minél korábban kerül sor orvosi beavatkozásra, annál nagyobb az esélye a túlélésnek, a maradványtünet mentes gyógyulásnak.
Hogyan előzzük meg az agyi érkatasztrófákat?
Egy kis odafigyeléssel nagyon sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért.
- A legfontosabb, hogy rendszeresen vegyünk részt a szűrővizsgálatokon.
- Kerüljük a tartós stresszt. Keressünk olyan módszereket, mint például, séta, jóga, meditáció vagy szakember bevonása, amely segíthet nekünk ebben.
- Mondjunk le a káros szenvedélyeinkről, így a dohányzásról vagy az alkohol fogasztásáról.
- Fogyasszunk kevesebb szénhidrátot, csökkentsük a bevitt só és zsír mennyiségét.
- Mozogjunk rendszeresen, naponta legalább fél órát. Ez lehet séta, biciklizés, de a kertészkedés is tökéletes.
„A rendszeres szűrővizsgálatok lehetővé teszik azon állapotok korai felismerését, amelyek később évek vagy évtizedek múlva súlyos betegségek kialakulásához vezetnek. Minél korábban észleljük ezeket az eltéréseket, annál sikeresebb megelőzési tevékenységet végezhetünk. Az életmódváltást nem lehet túl korán elkezdeni, a gyógyszeres kezelésre pedig megfelelő vizsgálatok elvégzése után kerül sor a szakmai ajánlásoknak megfelelően” – tette hozzá a szakorvos.
Összegzés
- A szív- és érrendszeri betegségek gyakran észrevétlenül maradnak.
- Az évenkénti belgyógyászati és laboratóriumi vizsgálat, rendszeres szűrővizsgálat életmentő lehet.
- A kezeletlen magas vérnyomásnak komoly szövődményei lehetnek.
- Az agyi érkatasztrófa, közismert nevén agyvérzés, szélütés (stroke) a vérellátás hirtelen megszűnése az agy egy területén.
- A rendszeres szűrővizsgálatok lehetővé teszik azon állapotok korai felismerését, amelyek később évek vagy évtizedek múlva súlyos betegségek kialakulásához vezetnek.
Olvasta már?
- Örökletes szívbetegség: ilyen tünetekkel jelez a szív, ha baj van
- Magas a pulzusom, 2 nap alatt 5 órát aludtam, mit tegyek? Az orvos válaszol
- Szédülés: nem mindegy, milyen testhelyzetben tapasztalja!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Nem vált be a koleszterin gyógyszer? Ez lehet az egyik oka
