Soha nem látott méretű kutatás a szív- érrendszeri betegségek okairól!
Dr. Matos Lajos, az MTI szakértője írja: A helytelen táplálkozás és az egészségtelen életmód a fő okai a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának - derült ki a tudományos világ eddigi legnagyobb tanulmányának eredményeiből, amelyeket a vizsgálat vezetője, Salim Yusuf professzor mutatott be az Európai Szívgyógyász Társaság idei találkozóján Münchenben.
A vizsgálat célja, hogy 17 ország lakóinak megfigyelésével fölmérje a táplálkozás és életvitel jelentőségét a szív- és érbetegségek kifejlődésében.
Az angol nevéből származó betűszóval PURE néven közismert tanulmány 2002-ben indult. Célja az, hogy fölmérje, a szegény és a jómódú országok lakóinak életmódja, étkezése milyen módon alakítja a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságát. A részt vevő 154 ezer felnőtt 35-70 éves korában kezdte a vizsgálatot.
A kutatók arra is figyeltek, hogy a vizsgálat alanyainak fele városban, a másik fele vidéki környezetben éljen.
A részt vevő országok között szerepel Argentínától, Lengyelországon át Kanadáig 17 igen különböző gazdasági és politikai rendszerű állam, és ezért jól jellemzik a jelen világot. Yusuf professzor maga is a világ egyik legismertebb szívgyógyásza, aki Indiában élt és szerezte meg orvosi diplomáját, jelenleg pedig Kanadában professzor.
Előadásában bemutatta, hogy a szegénységben élők fejlett vagy fejlődő országban egyaránt főleg szénhidráton élnek. Az alacsony jövedelem esetén a bevitt kalória 65 százaléka szénhidrátból származik, míg a gazdag országokban ez 50 százalék. Ennek megfelelően az utóbbi országok lakói több fehérjét és zsírt fogyasztanak.
A zsírbevitel az esetek nem kis részében nem tesz jót a szív-és érrendszernek. A szegény emberek kevés zöldséget és gyümölcsöt esznek, a jómódúak ennek a dupláját. A gazdaság és a gazdagság más szempontokból is jelentős különbséget jelent. A kedvező gazdasági helyzet az esetek egy részében több rendszeres mozgást, sportot jelent.
A fordítottja is igaz: a több autó minimális mozgással párosul. A fejlődő országokban a fiatalok 45 százaléka dohányzik, a gazdagok között csak 20 százalék. A nők esetében ez főleg vallási és kulturális körülményektől függ.
Mindegyik országban ma mind több az elhízott. Van, ahol a sok szénhidrát, van, ahol a kevés mozgás, de mindenütt a kalóriatöbblet a fő ok.
