Pirosban a Nőkért: PaN-mozgalom Magyarországon is
A nők 57 százalékának szív- és érrendszeri betegség okozza a végzetét, ennek ellenére a legtöbben nem fordítanak kellő figyelmet a megelőzésre: a Magyar Nemzeti Szívalapítvány kezdeményezésére, a Magyar Kardiológusok Társasága támogatásával elinduló Pirosban a Nőkért (PaN) mozgalom célja felhívni a figyelmet a nőkre leselkedő veszélyekre - hangzott el a keddi budapesti sajtótájékoztatón.
A szív- és érrendszeri betegségek következtében több nő hal meg világszerte, mint rosszindulatú daganatok, tuberkulózis, malária és AIDS miatt együttvéve. Az Európai Unióban több nőt ölnek meg a kardiovaszkuláris betegségek, mint férfit: a női elhalálozás 55 százalékát adják a koszorúér-betegségek, míg a férfiak esetében ez a mutató 47 százalék. Magyarországon még rosszabb a helyzet, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 57 százalékát okozzák a szív- és az érbetegségek, míg a férfiak között ezek a betegségek a halálesetek 45 százalékáért felelősek.
Az Amerikai Szív Szövetség figyelt fel először arra, hogy a közfelfogás a szívbetegségeket férfikórnak tartja, a nőket pedig - kiváltképp a változó kor előtt - szinte védettnek hiszik a koszorúér-betegség ellen. Az Egyesült Államokban ezért elindították azt a mozgalmat, amely az egész társadalmat igyekszik tájékoztatni arról, hogy a szívroham kockázata ugyanúgy fenyegeti a nőket, mint a férfiakat, ezért mindent meg kell tenni mindkét nem védelme érdekében. A Go Red For Women program szimbóluma a szép piros ruha lett, amelyet a projekt népszerűsítése érdekében világsztárok viselték
Nagy András, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke arra mutatott rá, hogy a Szív Világszövetség globális mozgalommá szélesítette a programot, amelynek magyar elnevezése Pirosban a Nőkért. "Fel kell hívni a társadalom figyelmét a veszélyekre, hiszen a szívbetegségek 80 százalékban megelőzhetők" - emelte ki.
Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy sajátos emancipáció zajlott le a szív- és érrendszeri betegségek terén. "Sokáig a férfiak kórjának hitték a menedzserbetegséget, az életmódbetegségek azonban utolérték a nőket is" - magyarázta a főtitkár.
Matos Lajos kardiológus azt emelte ki, hogy kampánysorozatról van szó, hiszen több évre van szükség, amíg mindenki megérti, hogy a nők legalább ugyanúgy veszélyeztetettek, mint a férfiak. "A nők bizonyos szempontból pechesebbek. Szívműtét után gyakrabban halnak meg, mint a férfiak. Amennyiben infarktust kapnak, nehezebben keverednek ki belőle, de az orvosok sincsenek sokszor a helyzet magaslatán, mert, mint kiderült, a helyes diagnózis a hölgyek esetében sokszor késve születik. Tehát cselekednünk kell" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a mozgalomhoz 11 divattervező csatlakozott, akik több hónapos társadalmi munkában alkották meg a PaN-kreációkat, amelyeket bemutattak a sajtótájékoztatón.
A kardiológus kitért arra is, hogy szombaton, február 6-án lesz a PaN-nap - aki egyetért céljával, viseljen ezen a napon valami vöröset. Vörös színben világítják meg a Művészetek Palotáját, a Corvinus Egyetemet és a Lánchíd-19 hotelt is.
Masszi Gabriella kardiológus főorvos, a Harc A Női Szívekért Alapítvány kuratóriumi elnöke a 2004 és 2007 között Menokard I. és Menokard II. néven szervezett nagyszabású kardiológiai szűrőprogramról beszélt, amelyben 6500, a változás korába került nő vett részt. "Ennek során beigazolódott az a feltevés, hogy a rizikófaktorok sokkal gyakrabban jelennek meg abban a korban, amikor az ösztrogén védőhatása elmúlt.
A résztvevők több mint 40 százalékánál magas volt a vérnyomása, 80 százalék volt elhízva" - mondta.
Bemutatták a sajtótájékoztatón a PaN-nagyköveteket is. A kezdeményezést Sebestyén Márta és Harcsa Veronika énekes, Tóth Krisztina író-költő, Molnár Gabriella, a Nők Lapja főszerkesztője, Stefanek Gertrud tőrvívó, Jaksity Kata műsorvezető, Piros Ildikó és Für Anikó színművész, Gyarmati Andrea ezüstérmes olimpikon, gyermekgyógyász, Zimányi Zsófia, a Budapesti Fesztivál és a Thália Színház vezetője karolta fel.
