Őssejtekből építettek agyat: a jövőben szívet is létrehozhatnak
A regeneratív medicina úttörő felfedezéseiről tartott konferenciát a Czeizel Intézet
A születéskor gyűjthető őssejtek gyógyászatban betöltött szerepe állt a Czeizel Intézet által szervezett tudományos szimpózium fókuszában. A rendezvényen az Intézet vezetője, Merhala Zoltán mellett előadást tartott az őssejteket érintő laboratóriumi kutatások eredményeiről prof. Sarkadi Balázs kutató, a perinatális őssejtek új alkalmazási területeit pedig prof. Sean Murphy, a Wake Forest University oktatója ismertette.
Hol vannak őssejtjeink?
A születéskor gyűjtött és megőrzött őssejteket már a gyógyászat számos területén alkalmazzák, a regeneratív medicinában betöltött szerepükben azonban még mindig rengeteg új lehetőség rejlik. „Az őssejtterápia jelenleg is több mint 80 betegség kezelésében játszhat fontos szerepet: főleg a vérképző szerveket érintő problémák esetében merül fel az alkalmazásuk, a jövőben pedig a cukorbetegségtől a bőrgyógyászatig kínálhatnak megoldást, a felhasználási területek listája pedig a folyamatos orvosi áttöréseknek köszönhetően napról-napra nő” – mondta el Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője. „Ma már a köldökzsinórvéren kívül a köldökzsinórszövetből, a magzatburokból, vagy akár a méhlepényből is tudunk őssejteket gyűjteni, ezekkel a kincset érő alkotóelemeinkkel pedig a koraszülött gyermekek tüdejét is kezelhetjük, vagy a magzatban ultrahangon felfedezett szájpadlásfejlődési hibát korrigálhatjuk.”
Őssejtekből létrehozott agy
Prof. Sarkadi Balázs, az MTA – TTK Enzimológiai Intézetének kutatója a laboratóriumi kísérletek kínálta új távlatokról számolt be. Az elmúlt tíz év kutatásainak eredményeképpen ma már sikeresen hoznak létre és tenyésztenek indukált pluripotens őssejteket, amelyekből minden szövetforma létrehozható. Így készülhet szívizomszövet, foggyökér, vagy emberi idegsejtekből álló „miniagy” is, ami jelenleg a toxikológiai vizsgálatok és a gyógyszerfejlesztés terén nyújt hatalmas előrelépést, de a 3D nyomtatásnak köszönhetően a jövőben akár egy teljes szív is születhet laboratóriumi körülmények között.
Tudományos áttörésnek számító, gyakorlati eredményekre hívta fel a figyelmet prof. Sean Murphy, az amerikai Wake Forest Egyetem oktatója és kutatója. A szakember ismertette a magzatburokból nyerhető hámsejtek, a magzatvízből és a köldökzsinórszövetből, vagyis a Wharton-kocsonyából kinyerhető őssejtek különböző felhasználási lehetőségeit. Előadásából kiderült, hogy a regeneratív medicina amerikai gyakorlatában már sikerrel kezelik a gyulladásos tüdőbetegségeket, a fekélyeket és a gyakori születési rendellenességek közé tartozó ajak-és szájpadhasadékot is.
„Amit régen a születéskor kidobtunk, ma már egyik legfontosabb életbiztosításunknak tekinthetjük. A Magyarországon is elérhető őssejtmegőrzés lehetővé teszi, hogy a magzati korunkból megőrzött, különleges képességű sejtjeinkkel új, hatékony gyógyászati megoldásokat hasznosítsunk gyakori betegségek kezelésére” – tette hozzá Merhala Zoltán.
