Az orvos szerint ezek állhatnak a hirtelen kiugró, illetve a lassan emelkedő pulzus hátterében
Mind a hirtelen kiugró, mind a lassan emelkedő pulzus komoly problémára is utalhat.
Meglehetősen ijesztő jelenség, ha hirtelen erős szívdobogást érzünk, de arra is fel kell figyelnünk, ha lassan, fokozatosan emelkedik magasba a pulzusunk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az indokokat és a kivizsgálási lehetőségeket vette számba.
A szapora pulzus veszélyei
A pulzusszám optimális tartománya nyugalmi állapotban 60-80 közé esik.A szapora pulzus veszélye, hogy mivel a szív ekkor túl gyakran ver, nincs annyi ideje, hogy a szívverések között megteljen vérrel vagy megpihenjen. Ez jelentősen megterheli a szív izomzatát, így nagyobb az esély a koszorúér-betegségek fellépésének. Ha a pitvarok is érintettek, úgy pitvarfibrilláció, ha a kamrák, akkor a kamrai tachycardia alakulhat ki.
Miért ugrik ki hirtelen a pulzus?
Mindenki tapasztalhatta már, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szíve, kiugrik a pulzusa. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája áll. Ha a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége – például intenzívebb mozgás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára "bírja" a miocitákat. Ennek következtében a növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus.
Ennek a jelenség számos természetes, külső és belső oka lehet, mint például az alábbiak:
- fizikai aktivitás: ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél erőteljesebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus. Arra azonban fel kell figyelni, a túl magasra ugrik, vagy lassan csillapodik le a pulzus. Ilyenkor érdemes kardiológushoz fordulni.
- negatív vagy pozitív stressz: egy rossz hír, egy nagyobb ijedtség vagy akár egy örömhír, nagy esemény hatására is beindulhat a stresszreakció, aminek hatására emelkedik a pulzus.
- időjárás: a párás, meleg idő keményebb munkára szorítja a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát.
- hirtelen testhelyzetváltozás: egy gyors felállás is megemelheti a pulzust. Ez elsősorban alacsony vérnyomás mellett jellemző.
- gyógyszerek és drogok: bizonyos gyógyszerek és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust.
- hormonális változások: a hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.
Miért emelkedhet lassan, fokozatosan a pulzus?
Az életmódunk számos olyan eleme van, amelyek lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhatnak. A leggyakoribbak ezek közt:
- mozgásszegény, ülő életmód
- nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta
- rendszeres alkoholfogyasztás
- dohányzás
- vérnyomás problémák
- tartós droghasználat, egyes vényköteles gyógyszerek szedése.
Fontos a kivizsgálás
- Akár kiugró, akár egyre magasabbra emelkedő pulzust tapasztalunk, akár olyan jelenségekre figyelünk fel, mint a mellkasban érzett "repkedés", ki-kihagyó szívverés, majd hirtelen bedobbanás, mindenképpen érdemes kardiológiai kivizsgáláson részt vennünk. Mindenképpen utána kell járni, olyan "természetes" oka van-e a jelenségnek, mint például egy stresszes élethelyzet, amit nyilvánvalóan szintén kezelni kell, csak talán nem kardiológiai úton – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
- Kiderülhet azonban, hogy szervi okok okozzák a pulzusproblémákat, például vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, abnormális pajzsmirigy vagy más hormonális aktivitás, komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei. Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell felderítenie, hiszen csak így tudhatjuk, hogy a célunk "csak" a pulzus csökkentése kell, hogy legyen, vagy az ezt kiváltó ok kezelése. Közismert az ún. béta-blokkoló gyógyszerek pulzuscsökkentő hatása, de korántsem biztos, hogy minden esetben ez lehet a megoldás. Már csak azért sem, mert a szer működési mechanizmusa miatt asztmás rohamot válthat ki, így asztmás, vagy arra hajlamos betegeknél például meg kell fontolni a szedésüket. Tehát senkinek sem ajánlott, hogy saját felelősségre válasszon pulzust szabályozó szert, azt csakis orvosi kivizsgálás és elrendelés alapján szabad szedni.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!