Ezeket látta már?

Az orvos szerint ezek állhatnak a hirtelen kiugró, illetve a lassan emelkedő pulzus hátterében

orvos, pulzus, emelkedő, kiugró, ok

Mind a hirtelen kiugró, mind a lassan emelkedő pulzus komoly problémára is utalhat.

Meglehetősen ijesztő jelenség, ha hirtelen erős szívdobogást érzünk, de arra is fel kell figyelnünk, ha lassan, fokozatosan emelkedik magasba a pulzusunk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az indokokat és a kivizsgálási lehetőségeket vette számba.

A szapora pulzus veszélyei

A pulzusszám optimális tartománya nyugalmi állapotban 60-80 közé esik.A szapora pulzus veszélye, hogy mivel a szív ekkor túl gyakran ver, nincs annyi ideje, hogy a szívverések között megteljen vérrel vagy megpihenjen. Ez jelentősen megterheli a szív izomzatát, így nagyobb az esély a koszorúér-betegségek fellépésének. Ha a pitvarok is érintettek, úgy pitvarfibrilláció, ha a kamrák, akkor a kamrai tachycardia alakulhat ki.

Miért ugrik ki hirtelen a pulzus?

Mindenki tapasztalhatta már, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szíve, kiugrik a pulzusa. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája áll. Ha a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége – például intenzívebb mozgás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára "bírja" a miocitákat. Ennek következtében a növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus.

Ennek a jelenség számos természetes, külső és belső oka lehet, mint például az alábbiak:

  • fizikai aktivitás: ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél erőteljesebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus. Arra azonban fel kell figyelni, a túl magasra ugrik, vagy lassan csillapodik le a pulzus. Ilyenkor érdemes kardiológushoz fordulni.
  • negatív vagy pozitív stressz: egy rossz hír, egy nagyobb ijedtség vagy akár egy örömhír, nagy esemény hatására is beindulhat a stresszreakció, aminek hatására emelkedik a pulzus.
  • időjárás: a párás, meleg idő keményebb munkára szorítja a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát.
  • hirtelen testhelyzetváltozás: egy gyors felállás is megemelheti a pulzust. Ez elsősorban alacsony vérnyomás mellett jellemző.
  • gyógyszerek és drogok: bizonyos gyógyszerek és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust.
  • hormonális változások: a hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.

Miért emelkedhet lassan, fokozatosan a pulzus?

Az életmódunk számos olyan eleme van, amelyek lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhatnak. A leggyakoribbak ezek közt:

  • mozgásszegény, ülő életmód
  • nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta
  • rendszeres alkoholfogyasztás
  • dohányzás
  • vérnyomás problémák
  • tartós droghasználat, egyes vényköteles gyógyszerek szedése.

Fontos a kivizsgálás

- Akár kiugró, akár egyre magasabbra emelkedő pulzust tapasztalunk, akár olyan jelenségekre figyelünk fel, mint a mellkasban érzett "repkedés", ki-kihagyó szívverés, majd hirtelen bedobbanás, mindenképpen érdemes kardiológiai kivizsgáláson részt vennünk. Mindenképpen utána kell járni, olyan "természetes" oka van-e a jelenségnek, mint például egy stresszes élethelyzet, amit nyilvánvalóan szintén kezelni kell, csak talán nem kardiológiai úton – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

- Kiderülhet azonban, hogy szervi okok okozzák a pulzusproblémákat, például vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, abnormális pajzsmirigy vagy más hormonális aktivitás, komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei. Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell felderítenie, hiszen csak így tudhatjuk, hogy a célunk "csak" a pulzus csökkentése kell, hogy legyen, vagy az ezt kiváltó ok kezelése. Közismert az ún. béta-blokkoló gyógyszerek pulzuscsökkentő hatása, de korántsem biztos, hogy minden esetben ez lehet a megoldás. Már csak azért sem, mert a szer működési mechanizmusa miatt asztmás rohamot válthat ki, így asztmás, vagy arra hajlamos betegeknél például meg kell fontolni a szedésüket. Tehát senkinek sem ajánlott, hogy saját felelősségre válasszon pulzust szabályozó szert, azt csakis orvosi kivizsgálás és elrendelés alapján szabad szedni.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Hogyan lehet lelassítani a túl gyors pulzust? A kardiológus elmondja

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

pulzus

Forrás: Kardioközpont
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához