Ödémás, püffedt ujjak és lábak: érdaganat jelei is lehetnek

2024.05.28.

nyiroködéma lábdagadás ödéma daganat limfóma

nyiroködéma, limfödéma, püffedt láb, lábdagadás

A nyiroködéma többnyire 30-40 év közötti életkorban jelentkezik, jellemzően nőknél. Időben elkezdett kezelés hiányában az állapot rosszabbodhat.

A nyiroködéma (lymphödéma) olyan állapot, amelyben a szövetekben felszaporodó, fehérjéből és zsírban dús anyagokból álló folyadékgyülem (nyirok) nem tud a nyirokrendszeren keresztül visszajutni a vénás keringésbe. Ennek oka, hogy a nyirokrendszer (a nyirokerek és a nyirokcsomók összessége) nem képes visszajuttatni a keringésbe az ún. nyirokköteles anyag- és folyadékmennyiséget.

A nyiroködéma tünetei

A nyiroködéma fő tünete a végtagok térfogatának növekedése, a kéz és a láb elnehezedése. Jellegzetes a láb cipószerű, illetve a kéz és a láb ujjainak hurkaszerű duzzanata. Így nehéz lehet a ruhákba belebújni, a gyűrűk, karkötők, órák szűknek érződhetnek. A duzzanat megjelenhet és elmúlhat, napközben rosszabbodhat, estére javulhat az állapot. A kéz- vagy a lábujjak harmadik percének, illetve a lábközépcsontok találkozásánál, a csuklónál és a bokánál barázdák, ún. csecsemőráncok keletkezhetnek. Az ujjak bőrén nem képezhető bőrránc a feszülő ödéma miatt. A szőrtüszők közötti bőrduzzanat miatt a bőrön narancshéjszerű gödröcskék jelenhetnek meg. Az érintett bőrfelületen szemölcsök képződhetnek. A bőrön keresztül folyadék szivároghat.

Bár a nyiroködéma elsősorban a végtagokon jelentkezik, a test bármely részén (mellkas, has, nyak, genitáliák) kialakulhat. Az ödéma következtében az arc „hörcsögszerűvé” válhat, jellegzetes pofazacskók alakulnak ki. Jellemzők a visszatérő bőrfertőzések, a kemény, feszes bőr, a mozgáskorlátozottság.

A nyiroködéma az alábbi stádiumokra osztható:

I. stádium: ujjbenyomatot tartó, visszafordítható, nyugalomban visszafejlődő ödéma;
II. stádium: ujjbenyomatot tartó, spontán visszafordíthatatlan, nyugalomban nem visszafejlődő ödéma, szövődményként orbánc kísérheti;
III. stádium: ujjbenyomatot nem tartó, visszafordíthatatlan ödéma, különböző szövődmények kísérik;
IV. stádium: elefantiázis, szövődményekkel kísért, visszafordíthatatlan állapot.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A fentebb felsorolt jellegzetes tünetek, illetve a bőr bármilyen duzzanata, megvastagodása vagy fertőzés (piros, meleg, fájdalmas bőr, hidegrázás, láz) jeleinek észlelése esetén forduljon háziorvosához vagy bőrgyógyász szakorvoshoz.

Ha a végtag duzzanata egyoldali, és fájdalom, pirosság, melegség jelentkezik az érintett terület felett, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó centrumot, mivel ezek a tünetek mélyvénás trombózisra utalhatnak.

Ezek a nyiroködéma okai

Elsődleges nyiroködéma akkor alakul ki, ha a nyirokrendszer elemei veleszületetten elégtelenül fejlettek. Születéskor vagy a születés után néhány héttel, illetve hónappal kialakulnak a jellegzetes klinikai tünetek, amelyek hátterében összetett kötőszöveti és érrendszeri fejlődési rendellenességek állnak. Előfordulhatnak egyedi esetek, de gyakran bizonyítható a halmozott családi előfordulás, az autoszomális domináns öröklés, például az ún. Noone–Milroy herediter nyiroködéma esetében, amelyet a nyirokér kialakulásának örökletes károsodása jellemez.

A korai nyiroködéma (lymphödéma praecox) esetében 35 éves kor alatt jelennek meg a tünetek. Az elégtelenül fejlett, ugyanakkor nagy alkalmazkodóképességű nyirokrendszer egy bizonyos ideig eleget tud tenni feladatának, de a kapacitása fokozott igénybevétel – például várandósság, fizikai megterhelés stb. – következtében fokozatosan kimerül.

A késői nyiroködéma (lymphödéma tardum) esetében 35 éves kor felett jelennek meg a tünetek. Oka az elégtelenül fejlett nyirokrendszer dekompenzálódása valamilyen fokozott igénybevétel (baleset, az alsó végtag krónikus vénás elégtelensége stb.) következtében.

Másodlagos nyiroködéma akkor alakul ki, ha a nyirokrendszert ért károsodás miatt nem tud eltávozni a képződött nyirok a szövetekből. Leggyakoribb oka a nyirokcsomók daganatos megbetegedése (limfóma) vagy egyéb szervek daganatos betegségeinek áttéte. Kialakulásának hátterében állhat sugárterápia, amely következtében a roncsolódott, hegesedett nyirokcsomók elzárják a nyirokelfolyás útját.

A nyiroködéma további okai lehetnek a különböző gyulladások, például a visszatérő orbánc, cellulitis, a rheumatoid arthritis, az arthritis psoriatica, az ekcéma, valamint a nyirokerek fejlődési rendellenességével kísért ún. angiodysplasia. A rosszindulatú daganatok sebészi kezelése során végzett nyirokcsomó-kimetszés következtében szintén kialakulhat nyiroködéma, például emlődaganat esetén, ha a hónalji nyirokcsomókat eltávolítják, a felső végtag ödémás lehet. Nyiroködéma kialakulhat melanoma, prosztatadaganat, méhnyakrák sebészi kezelése esetén is. Ritkán az érsebészeti műtéteket követően vizenyő keletkezhet az operált végtagon.

További hajlamosító tényező lehet a krónikus vénás elégtelenség, az ún. obliteratív érbetegség és a cukorbetegség érszövődménye (diabeteses angiopathia). A súlyos ízületi betegség vagy egyéb ok miatti mozgásképtelenség, tartós ágyhoz kötöttség miatti mozgáshiány szintén nyiroködémához vezethet. A nyiroködéma kiváltó oka lehet továbbá a trópusokon gyakori Wucheriasis/elephantiasis, más néven filiriasis nevű fonalféreg-fertőzés. Vénás betegségek, mint a mélyvénás trombózis és a visszeresség is vezethet nyiroködémához. Az elhízás, a nyirokereket ért trauma (pl. közlekedési baleset) is lehet a másodlagos nyiroködéma kiváltó oka.

A nyiroködéma szövődményei

A nyiroködéma következtében az érintett végtag elnehezedik, mozgáskorlátozottság alakul ki, csökken a munkaképesség, és bizonyos idő elteltével a beteg alkalmatlanná válik a munkavégzésre. Egyes bőrgyógyászati szövődmények (orbánc, cellulitis, nyirokfisztula, érdaganat angióma stb.) kórházi felvételt tehetnek szükségessé, akár szepszis is kialakulhat a kezeletlen cellulitis miatt. Mivel a nyiroködéma krónikus betegség, az életminőséget rontja, depresszióhoz vezethet.