Nagy ivászatok - és a magas vérnyomás

A mértékletes alkoholfogyasztás védi az ereket, de akinek magas a vérnyomása és időnként vedeli a szeszt, annak életkilátásai igen rosszak. A tudományos megfigyelés Dél Koreából származik.

A rendszeres, de igen mérsékelt alkoholfogyasztás szívvédő hatású. Ezt sok, jól ellenőrzött megfigyelés igazolja és ezzel magyarázzák a sokat idézett francia paradoxon jelenséget is. Ennek az a lényege, hogy noha a franciák sok telített zsír esznek, vérzsírszintjük kedvezőtlenebb, mint számos környező országban, a helyi vörösbort kortyoló Frankhonban mégis sokkal kevesebben halnak meg koszorúér-betegségben, mint több más európai országban.

A nagyivás szokása is sokfelé elterjedt, sőt az újabb statisztikák szerint világszerte mind gyakoribb. Egyelőre nincs egységes meghatározása, de legtöbbször az amerikai definíciót használják. Eszerint "nagy ivászat" az, ha férfiember két órán belül öt vagy több, átlagos italt tölt magába, a nők esetében az adag négy vagy több ital.

Alkohol...

Rövid kommentárunk:

az alkohol-egység fogalma: Napi 1 egység alkohol definíció-szerűen: kb. 10 g = 2-3 dl sör, 1-1,5 dl bor, ill. 2 cl égetett (tömény) szesz.

Ha valakinek ismert magas vérnyomása van, akkor férfiaknak napi 2 egységnyi alkoholnál nem lehet többet inni, nőkön ez az érték kisebb, 1 egység.

A vörösbor és a francia paradoxon: közismert tény a franciák "kímélő" étrendje a sok zöldség, gyümölcs és a könnyű fehér húsok fogyasztása - mellett a rendszeres, mértékletes vörösborfogyasztás.

Ebben a döntő a vörösbor rezveratrol-tartalma, amely jótékonyan hat az érfali plakkok, zsírlerakodások gátlására, ellensúlyozására.

(Dr. Székely G.)

A legtöbb nagyivó Európában a statisztikák szerint Dániában található, ahol a 15-16 éves fiatalemberek 60 százaléka tartozik ide, a legkevesebb Törökországban, ahol legfeljebb 15 százalék. Úgy tűnik, hogy Dél-Korea területén ez komoly társadalmi gond, mert az ott dolgozó kutatók Dzse Vung Szull vezetésével két évtizeden át figyelték 6100 férfi és nő egészségi állapotának alakulását.

A vizsgálati alanyok a mezőgazdaságban dolgoztak. Átlagos életkoruk 55 év volt. Saját bevallása alapján a férfiak 15 százaléka volt nagyivó, három százalék pedig a súlyos alkoholista kategóriába tartozott. Önbevallás szerint a nők közül egy százaléknál kevesebb ivott ilyen mennyiségben alkoholt.

A kutatók a szakirodalomban sok, egyedi leírást, megfigyelést találtak, de ilyen, hosszú időre kiterjedő vizsgálatot nem leltek, ahol a nagyivás és a szív- és érrendszeri betegségek közötti, lehetséges összefüggést tanulmányozták volna.

Azokhoz képest, akiknek a vérnyomása normál értéken volt és nem is ittak, a magas vérnyomású alkoholisták szív- és érrendszeri halálozása háromszorosára nőtt. Ha alkalmanként hatnál több italt fogyasztottak, a halálozás esélye négyszeresre emelkedett. Ha ivászat közben 12 ital, vagy még több volt az adag, a halálozás kockázata tizenkétszeresnek bizonyult.