Magas vérnyomáshoz vezethetnek a nem-szteroid fájdalomcsillapítók
A nem-szteroid gyulladás-és fájdalomcsillapítók (NSAID-ok) a legtöbb háztartásban megtalálhatóak, hiszen az esetek többségében gyorsan és eredményesen mulasztják el a fájdalmat. Kutatások szerint azonban rendszeres szedésük számos mellékhatást, köztük magas vérnyomást is okozhatnak. A problémáról dr. Kapocsi Judit tanárnőt, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistáját kérdeztük.
A magas vérnyomás szerte a világon népbetegségnek számít, és az ebből adódó szövődmények – mint pl. a szívinfarktus és a stroke- mindenhol vezető haláloknak számítanak. Éppen ezért a betegség rizikófaktorait folyamatosan kutatják, hogy közelebb kerüljenek kezeléséhez és megelőzéséhez.
Friss tanulmányok szerint nőknél ilyen kockázati tényező a nem-szteroid gyulladáscsökkentők rendszeresen használata. Így amennyiben gyakran kell fájdalomcsillapítás gyanánt alkalmaznia őket, érdemes megmérnie a vérnyomását, ugyanis meglehet, hogy a kelleténél magasabb értékeket fog kapni.
Magas vérnyomás és a fájdalomcsillapítók kapcsolata
A tanulmány vezetője szerint először is le kell szögezni, ezidáig nincs konkrét bizonyíték arra, hogy valóban megemelik a non-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) a vérnyomást, viszont a kimutatások szerint bizony gyakrabban fordul elő hipertónia azok körében, akik rendszeresen hasonló készítményeket használnak.
A kutatásban fiatalabb és idősebb nőket is vizsgáltak, majd egy kérdőív segítségével NSAID, illetve aszpirin és egyéb fájdalomcsillapító fogyasztásukra kérdeztek. Kiderült, hogy az idősebb, non-szteroid készítményeket szedőknél gyakrabban alakult hipertónia, míg– több tanulmánnyal ellentétben- az aszpirin egyáltalán nem befolyásolta a vérnyomást. Azt viszont nem árt hozzátenni, hogy az aszpirinből az esetek zömében csak 75- 100 mg-ot szednek a betegek, elsősorban vérrögök megelőzősére- így talán ez is magyarázza azt, hogy kevésbé befolyásolják a vérnyomást.
Pontosan miért is növelik meg ezek a szerek az értékeket? Bár nincs rá még konkrét bizonyíték, de a tudósok szerint csökkentik az erek rugalmasságát és a vérnyomás normalizásáért felelős anyagok termelődését, ráadásul a vesére is káros hatással vannak. Továbbá Dr. Kapocsi Judit szerint az ún. prosztaglandin szintézist is befolyásolják, és az ér-összehúzó prosztaglandinok felé billentik el az egyensúlyt (az ér-elernyesztőkhöz képest ezek kerülnek túlsúlyba).
Azt nem tudni, miért nem alakul ki magas vérnyomás minden rendszeres fájdalomcsillapító-szedőnél, de valószínű, hogy egyéb kockázati tényezők is szerepet játszanak a folyamatban, pl. genetika, mozgáshiány, túlzott sófogyasztás, stb.
Megjegyzés: érdemes megemlíteni, hogy a Kalcium-csatorna gátló szerek vérnyomáscsökkentő hatását nem, vagy csak nagyon kevéssé befolyásolják a non-szteroidok.
Nagy segítség a 24 órás vérnyomásmérés
Amennyiben kialakult a hipertónia, akkor az szerencsére gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással normalizálható, viszont ebben az esetben jól válassza meg, milyen fájdalomcsillapítót használ! Sajnos –mint látható- vannak olyan készítmények, melyek befolyásolhatják a vérnyomáscsökkentő hatékonyságát, így ha valamilyen okból kifolyólag kénytelen rendszeresen non-szteroid gyulladáscsökkentő/fájdalomcsillapító gyógyszereket szedni, érdemes gyakrabban ellenőriztetnie vérnyomását, akár 24 órás vérnyomásmérő segítségével, hogy még idejében közbe lehessen lépni!
Forrás: Trombózisközpont
