Mást jelent ha napközben ingadozik a vérnyomása, és mást, ha ébredés után magas
A magas vérnyomásnak több formája létezik, mindegyik eltérő okokat és kezelést igényel.
A magas vérnyomás (hipertónia) az egyik legelterjedtebb szív- és érrendszeri betegség, amely súlyos szövődményekhez, például szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet. Két típusa van:
- primer (esszenciális), amelynek pontos oka ismeretlen, azaz a legtöbb esetben nincs semmilyen észlelhető oka. Ez a fajta betegség gyakori és legtöbbször lassan, hosszú évek eredményeképpen alakul ki. Ez a klasszikus hipertónia, amelyet angiológus kezel.
- és szekunder, amely valamilyen más betegséghez kapcsolódik, például vesebetegségekhez, obstruktív alvási apnoe-hoz, mellékvesetumorhoz, pajzsmirigybetegségekhez, veleszületett érrendszeri betegségekhez, esetleg szedett gyógyszerekhez.
A magas vérnyomásbetegséget elsősorban vérnyomásméréssel lehet diagnosztizálni. A megfelelő vérnyomásérték függ az egészségi állapottól.
A vérnyomás célértékének 130/80 Hgmm alatt kell lennie, ha:
- 65 éves kor felett van és egészséges.
- 65 évnél fiatalabb és 10% vagy nagyobb valószínűséggel jelentkezhet szív- és érrendszeri betegsége a következő 10 éven belül.
- Krónikus vesebetegsége, vesegyulladása, cukorbetegsége vagy koszorúér-betegsége van.
Annak ellenére, hogy az optimális érték 120/80 Hgmm, nem feltétlenül szükséges a magas vérnyomást lecsökkenteni pont erre határértékre. Ha 65 éves kor felett van és a szisztolés vérnyomás csökkentésére már szed gyógyszert, nem feltétlen szükséges további gyógyszer, még olyankor sem, ha a vérnyomás nem csökken le teljesen, hanem nagyjából 130 Hgmm körül marad a szisztolés érték. A gyógyszeradagolást kizárólag kezelőorvosa módosíthatja.
Milyen fájtái lehetnek a magas vérnyomásnak
A magas vérnyomást általában egyféle betegségként kezeljük, de valójójában ennek a betegségnek többféle oka, és számos megjelenési formája lehet.
- Pulmonális hipertónia: a tüdő ereiben megnövekedett nyomás, amely légszomjhoz és fáradékonysághoz vezet.
- Izolált szisztolés hipertónia: főleg idősebbeknél fordul elő, amikor csak a szisztolés érték magas.
- Izolált diasztolés hipertónia: a fiatalabbaknál gyakori, amikor az alsó érték magas.
- Ingadozó vérnyomás: a vérnyomás napközbeni hullámzása, ami veszélyes lehet a szívre.
- Esti magas vérnyomás: a nap végi emelkedés, amit alvási problémák vagy stressz okozhat.
- Reggeli magas vérnyomás: az ébredés utáni időszakban figyelhető meg, és növeli a stroke kockázatát.
1. Pulmonális hipertónia (PH)
A pulmonális hipertónia a tüdő artériáiban fellépő magas vérnyomás, amely az erek szűkülete vagy egyéb tüdőbetegségek következménye lehet. Ez a véráramlás akadályozásával megterheli a szívet, légszomjat, fáradékonyságot, mellkasi fájdalmat okozva. Súlyos esetekben a szívelégtelenség kialakulásának kockázata is fennáll.
2. Izolált szisztolés hipertónia (ISH)
Az izolált szisztolés hipertónia az idősebb korosztályt érinti leginkább, és akkor fordul elő, ha a vérnyomás felső értéke (szisztolés) 140 Hgmm fölé emelkedik, míg az alsó (diasztolés) érték normális marad. Ez az állapot az artériák merevségéből adódik, ami növeli a szívinfarktus és stroke kockázatát.
3. Izolált diasztolés hipertónia (IDH)
Az izolált diasztolés hipertónia főleg fiatalabb embereknél jelentkezik, amikor a vérnyomás alsó értéke (diasztolés) magasabb 90 Hgmm-nél, míg a felső (szisztolés) érték normális. Ezt az állapotot a magas koleszterinszint és a szív túlzott terhelése okozhatja, hosszú távon pedig károsítja az artériákat és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
4. Ingadozó vérnyomás
Az ingadozó vérnyomás olyan állapot, amikor a vérnyomás értékei naponta többször is jelentősen változnak. Ez az állapot különösen veszélyes, mert gyakran észrevétlen marad, és hirtelen magas értékekhez vezethet, növelve a szívbetegségek, stroke vagy vesekárosodás kockázatát. Gyakran stressz, helytelen életmód vagy hormonális változások következménye.
5. Esti magas vérnyomás
Az esti magas vérnyomás az esti órákban megemelkedő vérnyomásértékekkel jellemezhető. Általában azoknál fordul elő, akiknek a vérnyomása napközben normális vagy alacsony, ám estére jelentősen megemelkedik. Ezt az állapotot stressz, helytelen életmód vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatása okozhatja, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
6. Reggeli magas vérnyomás
A reggeli magas vérnyomás akkor jelentkezik, amikor a vérnyomás az ébredés utáni órákban emelkedik meg hirtelen. Ez különösen veszélyes, mert növeli a reggeli szívroham és stroke kockázatát. Oka lehet az éjszakai alvás közbeni vérnyomáscsökkentő mechanizmusok zavara, a túlzott sóbevitel, alvási apnoé vagy rossz életmódbeli szokások.
Kezelési módok:
- Gyógyszeres kezelés: ACE-gátlók, angiotenzin II receptor blokkolók, béta-blokkolók, diuretikumok.
- Életmódbeli változtatások: sófogyasztás csökkentése, rendszeres testmozgás, dohányzás elhagyása, stresszkezelés.
- Táplálkozás: mediterrán diéta, zöldségekben gazdag étrend.
A megfelelő kezelési mód kiválasztása mindig az érintett egészségi állapotától és a vérnyomás mértékétől függ.
Összegezve
A különböző típusú magas vérnyomások eltérő okokat és kezelési módokat igényelnek. Az időben történő felismerés és kezelés elengedhetetlen a súlyos szövődmények, például a szívroham vagy a stroke megelőzése érdekében.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Vérnyomásmérés közben ne tartsa így a karját, mert magasabb lesz az eredmény!
