Hogyan őrizzük szívünk egészségét?
Már naponta 30 perc elég lenne. Mit csináljunk és hogyan szívünkért? Mutatjuk!
A kardiovaszkuláris betegségek a vezető halálokok közé tartoznak a világon: 2015-ben közel 18 millió ember halálát okozták. Ezek a számok különösen ijesztőek, ha figyelembe vesszük, hogy az 1990-es évek óta folyamatosan nő azoknak az aránya, akik a szívbetegség miatt halnak meg – az összes halálozás mintegy 32 százalékát lehet visszavezetni a szív- és érrendszeri problémákra.
Ugyanakkor a szakemberek szerint a kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggő, idő előtti halálesetek 80-90 százaléka megelőzhető, méghozzá az életmód viszonylag egyszerű megváltoztatásával.
A Szív Világszövetség (World Heart Federation – WHF), illetve annak előzményszervezetei 1946-ban alakultak meg, hazánk 1978 óta tagja ennek a szakmai szervezetnek.
A WHF fő célkitűzése, hogy a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő halálozást csökkentse, egyrészt a tudományos munka támogatásával, másrészt a civilek figyelmének felhívásával, a prevenciós lehetőségek megismertetésével.
A WHF, az Ensz Egészségügyi Világszervezetével (World Health Organization – WHO) is szorosan együttműködik. A szakmai szervezetek hosszabb távú tervei között szerepel, hogy 2025-ig a krónikus betegségekkel (nem fertőző betegségekkel) összefüggő halálozást 25 százalékkal csökkentsék.
Mindenkinek lehet egy ötlete
Minden évben megrendezik a szív világnapját.Az idei év témája az összefogás és a tudás, az információk továbbadása volt. A WHF arra kérte az embereket, hogy küldjenek (többek között a közösségi oldalak segítségével) tippeket, fotókat, amelyekkel megmutatják másoknak, hogyan vigyázhatnak jobban a szívükre.
Olyan egyszerű ötletekre gondolhatunk, mint "többet sportolok", "rendszeresen ellenőriztetem a vérnyomásomat", "kevesebb cukros üdítőt iszom"; de olyan is akadt, aki a szeretteivel töltött nyugodt, stresszmentes délutánról küldött be fényképet.
A szakemberek szerint éppen ezek a banálisnak tűnő tanácsok lehetnek a legnagyobb hatással a szívünk egészségére. A krónikus betegségek, illetve a kardiovaszkuláris problémák megelőzéséhez ugyanis nem kell "túl sokat" tenni: rendszeres mozgással, a dohányzásról való leszokással, az alkoholfogyasztás mérséklésével, a felesleges kilóktól való megszabadulással, az egészséges táplálkozással, valamint a vérnyomás és a vércukorszint rendszeres ellenőrzésével és megfelelő szinten tartásával jelentős mértékben csökkenthetjük ezeknek a betegségeknek a rizikóját.
A legújabb kutatási eredmények szerint például minimum 8 százalékkal csökkenthetjük a betegségek kialakulásának rizikóját, ha hetente ötször legalább 30 percet mozgunk – és ebbe a mozgásba a szakemberek szerint az intenzív házimunka is beleszámít (az eddigi vizsgálatok csak a szabadidőben végzett, "hagyományos" sportolás hatásait vették figyelembe)!
A 17 ország közel 131 000 lakóját vizsgáló, nagyszabású kutatás szerzői szerint minél többet mozgunk, annál egészségesebbek lehetünk: a kutatás hét éve alatt azoknál tapasztalták a legtöbb pozitívumot, akik hetente 750 percet, vagyis naponta átlagosan két órát mozogtak.
Szintén segíthet megelőzni a komolyabb problémákat, ha párkapcsolatban, házasságban élünk. Közel egymillió ember adatait elemezve brit kutatók megállapították, hogy a szerető partner jelenléte növelte az életben maradás esélyeit egy szívroham után; a krónikus betegségekkel küzdők pedig 10-16 százalékkal nagyobb eséllyel maradtak életben a vizsgálat 13 éve alatt a magányosan élőkkel összehasonlítva.
A kutatás vezető szerzői szerint ez arra vezethető vissza, hogy a partner fizikai és érzelmi támogatást egyaránt nyújthat, segíthet a terápia betartásában, és bátoríthatja a betegeket, hogy egészségesebben éljenek.
Mit tekintünk krónikus betegségnek?A WHO hivatalos meghatározása szerint a krónikus vagy nem fertőző betegségek olyan betegségek vagy állapotok, melyeket nem kórokozó (pl. vírus vagy baktérium) okoz, a beteg állapota általában lassan és fokozatosan romlik. A krónikus betegségek kialakulásában rendkívül nagy szerepe van a genetikának és az életmódnak; a betegségek jó része megelőzhető, illetve a kialakulásának rizikója csökkenthető. A krónikus betegségek együttesen okozzák a világon a legtöbb ember halálát - az összes haláleset közel 65 százaléka ezekre a betegségekre vezethető vissza, ráadásul ez az arány folyamatosan növekszik. Ha a jelenlegi trendek nem változnak, 2020-ra minden hetedik ember krónikus, nem fertőző betegség következményeként veszíti majd az életét. A krónikus, nem fertőző betegségek közé többek között olyan problémák tartoznak, mint a kardiovaszkuláris panaszok, a COPD, a II-es típusú cukorbetegség, illetve a daganatos betegségek.××|ßMit tekintünk krónikus betegségnek?A WHO hivatalos meghatározása szerint a krónikus vagy nem fertőző betegségek olyan betegségek vagy állapotok, melyeket nem kórokozó (pl. vírus vagy baktérium) okoz, a beteg állapota általában lassan és fokozatosan romlik. A krónikus betegségek kialakulásában rendkívül nagy szerepe van a genetikának és az életmódnak; a betegségek jó része megelőzhető, illetve a kialakulásának rizikója csökkenthető. A krónikus betegségek együttesen okozzák a világon a legtöbb ember halálát - az összes haláleset közel 65 százaléka ezekre a betegségekre vezethető vissza, ráadásul ez az arány folyamatosan növekszik. Ha a jelenlegi trendek nem változnak, 2020-ra minden hetedik ember krónikus, nem fertőző betegség következményeként veszíti majd az életét. A krónikus, nem fertőző betegségek közé többek között olyan problémák tartoznak, mint a kardiovaszkuláris panaszok, a COPD, a II-es típusú cukorbetegség, illetve a daganatos betegségek.
