Mi jelzi előre a hirtelen szívhalált? Egy új algoritmus segít a megelőzésében
Nehéz észrevenni, pedig évente milliók életét veszi el a hirtelen szívhalál. A finn Tamperei Egyetem kutatói rájöttek, hogyan jelezhető előre a közeledő baj.
Életmentő algoritmust fejlesztettek a finn Tamperei Egyetem kutatói: a megoldás a fetrendált fluktuáció analízisen (DFA2 a1) alapszik. Ez egy olyan speciális mérőszám, amely képes a pulzusszám változásait észlelni az idő során - számolt be a Science Alert. A DFA2 a1-mérőszám egy perc alatt leolvasható, és okosórákba beépíthető érzékelők is tökéletesen alkalmasak hozzá – derül ki a JACC: Clinical Electrophysiology folyóiratban közölt kutatásból. A beépített gyorsulásmérő szenzorok könnyedén megkülönböztethetik a pihenés illetve a fizikai aktivitás állapotát, így a megfelelő pillanatban képesek elvégezni ezt a fontos mérést.
A kapcsolódó kutatásba 2794 felnőttet vontak be, akiket hosszú időn át, átlagosan 8,3 éves követési időszakban figyeltek meg. Az elemzés alapján arra jutottak, hogy a DFA2 a1 erőteljes előrejelzője a hirtelen szívhalálnak.
Az új, prediktív algoritmus sokkal pontosabb, mint a jelenlegi megoldások – a következő lépés, hogy nagyobb mintán is kipróbálják ezt a módszert, illetve azt is szeretnék megvizsgálni, hogy az eredmények hasznosnak bizonyulnak-e más szívbetegségek esetén is.
Mi a teendő hirtelen szívhalál esetén? Ha erről tud, életet menthet!
„Az első fontos dolog, ami valóban sokak életét megmentheti, hogy egyáltalán képesek legyünk felismerni a keringés összeomlást magát, és ennek fennállása esetén rutinszerű legyen mindenki számára, hogyan kell ilyen esetben az újraélesztést végezni. A hirtelen szívhalál túlélésére az egyetlen esély, ha van valaki a közelben, aki azonnal meg tudja kezdeni a keringés fenntartását mellkas nyomással.
Az első 5 perc kritikusnak számít, a túlélési esélyt minimum a négyszeresére, de akár a tízszeresére is növelheti, ha azonnal elkezdik a szakszerű újraélesztést. A keringés összeomlás esetén az esetek 90 százalékában felkészületlenségük és félelmük miatt meg sem próbál sok ember segíteni, így mire kiér a mentő, a keringés nélkül eltelt hosszú idő miatt a betegnek igen rossz esélye marad az életben maradásra. Mindezek miatt lenne nagyon fontos, hogy már az alapképzés része legyen ez a tudás, hiszen megfelelő képzés után már egy középiskolás is képes a tökéletes újraélesztést kivitelezni” - kezdi dr. Zima Endre habilitált egyetemi docens, a Magyar Kardiológusok Társaságának vezetőségi tagja.
A keringésmegállás okai és tünetei
„Fontos az is, hogy pontosan tisztában legyünk egyrészt azzal, hogy milyen rosszulléttel állunk szemben. Sport közbeni keringésmegállás oka idősekben leggyakrabban koszorúér betegség, akut infarktus lehet, fiatalokban általában veleszületett strukturális, szívizom- vagy nagyér eltérés. Az infarktusnak tipikus (bár nem mindenkinél jelentkező) tünete a szorító mellkasi fájdalom, ami kisugárzik a karokba is, és megpihenéskor sem akar múlni a panasz. Az infarktus hátterében elzáródott vagy közel elzáródott koszorúér áll, oxigénhiányos állapot alakul ki a szívizom az ér által ellátott részében.
Ha a szívizomban oxigénhiányos állapot alakul ki, akkor az elektromos jelvezetés megváltozása miatt ritkán, potenciálisan halálos kamrai tachycardia , vagy kamrafibrilláció jöhet létre. Ugyanez alakulhat ki strukturálisan nem ép szívben, úgynevezett elektromos inhomogenitás talaján, fiataloknál stresszhelyzetben, nagy fizikai megterhelés kapcsán. Kamrai ritmus zavar esetén a szív vagy nem húzódik össze, vagy nagyon gyenge pulzust tud biztosítani, megáll a keringés, az illető eszméletét veszti, hirtelen összeesik. Ilyenkor minden perc számít, azonnali mentőhívásra van szükség. Ha eszméletvesztést észlelünk valakinél, azonnal kérjünk segítséget.
"A jelenlegi ajánlás szerint a vizsgálatoknak korlátozódnia kell a légzés megfigyelésére. Amennyiben a beteg 10 másodpercen keresztül önmagától nem vesz levegőt, úgy kell tekinteni, hogy nincsen keringése, azaz haladéktalanul kezdjük meg az újraélesztést. Gyakoroljon ritmikus nyomást a mellkasra, kb. 100-120/perces frekvenciával, 5-6 cm mélységig lenyomva, majd felengedve a szegycsontot, a szegycsont közepére helyezett összekulcsolt kézzel” - folytatja a kardiológus.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!