Hatszor élesztették újra Fannit - a lány szervezete ezért lökte ki az új szívet

2023.03.02.

szívátültetés szívtranszplantáció transzplantáció várólista szívizomgyulladás sürgősségi

Fanni volt az első magyar gyerek, aki külföldről kapta a szervet. 11 év után azonban úgy tűnik, az új szíve is elfáradt.

A 19 éves Ambarus Fanniban hatalmas élni akarás munkál, ám néha a legharcosabb szív is elfárad. A lány 8 esztendős korában, 2012-ben kapott új szívet a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben. 11 évig zökkenőmentesen élte a hétköznapi gyerekek életét, ám 2 héttel ezelőtt majdnem minden veszni látszott – írta meg a Blikk.hu.

„Fanni szívizomgyulladással született, 8 éves volt, amikor rohamosan romlani kezdett az állapota. Ugyan ránézésre fel sem tűnt, hogy baj lenne vele, ám a szívizmában nem maradt tartalék. Ez azt jelenti, hogy a keringést támogató gyógyszereket folyamatosan elégette a szíve, nem raktározta el” – mesélte a lapnak Fanni édesanyja, Ambarusné Balogi Melinda.

A lány anno egy keddi napon került fel a hazai transzplantációs listára, csütörtökön az Eurotranszplant nemzetközi szervcsereszervezet listájára, hétfőn pedig már kapták is a riasztást az utóbbitól.

Ő volt az első gyermek hazánkban, aki külföldről kapott új szervet

Fanni a műtét után hamar felépült, bő egy hónap után már el is hagyhatta a kórházat. Minden probléma és nehézség nélkül visszarázódott a hétköznapokba, az iskolában még testnevelésből sem volt felmentése. Csupán az étkezéssel és a higiéniával kapcsolatos szabályokat kellett szigorúan betartania.

– Az akaraterő sokat számít, különösen egy gyermeknél. Fanni nagyon erős, és meg akart gyógyulni. Most 19 éves, és egyszerűen nem tudjuk, mi történt. Két héttel ezelőtt a kilökődés tüneteit produkálta, nehezen lélegzett, puffadt, víz volt a hasában és a mellkasában. Azonnal feljöttünk Budapestre, kiderült, hogy a kilökődés utolsó fázisában járt. Annak ellenére, hogy azonnal megkapta a legerősebb kilökődésgátló szereket, szombaton a CT közben leállt a szíve, pontosabban a teljes jobb szívkamra – csuklott el az édesanya hangja. – Hatszor élesztették újra. Mindez napközben történt, a kezelőorvosa csak este fél kilenckor hívott fel, addig nem tudtam róla semmit. Hihetetlen volt, amikor közölte: „asszonyom, most halt meg a lánya a CT alatt, de visszahoztuk az életbe”. Ezt az érzést egyszerűen nem lehet leírni. Úgy voltam vele, ez csak egy rossz álom, és fel fogok belőle ébredni.

Fannit jelenleg altatják, hogy regenerálódjon a szervezete, ám biztató az állapota.

Így néz ki a transzplantáció menete

Szervriadónak nevezik azt az eseménysorozatot, amelynek időtartama a lehetséges donor kijelölésétől az adott szerv beültetésének kezdetéig tart. Az agyhalál jeleit, az agytörzsi működés leállását egészségügyi szakemberek - legtöbbször intenzív terápiás osztály dolgozói - észlelik és donorjelentést tesznek. A donorjelentés leadásával elindul a szervdonáció szervezési folyamata. Az első hívástól számítva nagyjából 18 óra múlva történik meg a szervkivétel. Ekkor kezdődik a versenyfutás az idővel: a donorszerveknek adott időre a transzplantációs centrumok műtőibe kell kerülniük.

A feladatok összehangolását, a szervadományozás szervezését az Országos Vérellátó Szolgálat felügyelete alatt működő Szervkoordinációs Iroda végzi. A koordinátor fogadja a donorjelentést és az erre kidolgozott szakmai protokoll szerint rögzíti azokat az információkat, amelyek alapján eldől, hogy valóban lehetséges-e a donáció. A koordinátor ellenőrzi, hogy tett-e az elhunyt életében tiltakozó nyilatkozatot, vagy fennáll-e orvosszakmai értelemben kizáró ok, mint például fertőzés vagy daganat. Csak egészséges szerv transzplantálható! Szervenként mérlegelni kell, hogy azok alkalmasak-e az átültetésre, ehhez minden szerv esetében más paraméterekre van szükség.

Összeállításra kerül egy adatsor, ami tartalmazza, hogy a donor mely szervei lehetnek alkalmasak az átültetésre és melyeket kell kizárni. Ezt az adatsort a koordinátor eljuttatja a transzplantációs centrumoknak. Ha az előszűrés alapján a donációs folyamat zöld utat kap, akkor a koordinátor mozgósítja a folyamat többi szereplőjét: értesíti a szervkivevő csapatokat, a szállítást végző Országos Mentőszolgálatot, külföldi donor esetén a hatóságokat. Az átültetni kívánt szerveket speciális oldattal konzerválják, majd három, rétegenként folyadékkal szigetelt, steril csomagba helyezik és olvadó jég között szállítják a transzplantációs centrumba. A szervek immunológiai típusának ismeretében a beültető centrumok értesítik a listán lévő, az adott átültetésre alkalmas betegeket.

Szükséges-e további kezelés a transzplantáció után?

A beültetett új szerv a szervezet számára idegen, ezért azt felismerve az immunrendszer támadást indít. Az immunrendszer válaszreakciója rövid idő alatt a szerv pusztulásához vezethet, ezt kilökődési reakciónak nevezik. A transzplantáció utáni gyógyszerkezelés célja a kilökődés megakadályozása, amit az immunrendszer elnyomásával érnek el. Ezeket a szereket immunszupresszív gyógyszereknek nevezzük. Egyes szereket élethossziglan szedni kell (ez az úgynevezett fenntartó kezelés), míg másokat időszakosan, a heveny kilökődési reakció kezelésére használunk.

Az ilyen típusú kezelés mellett a szervezet a fertőzésekre jóval fogékonyabb. Meg kell találni az egyensúlyt a fertőzéssel szembeni védekezés és a beültetett szerv védelme között, ami nehéz feladat. Idővel az immunrendszer ébersége csökken, a szervezet egyre jobban elfogadja az idegen szervet, ez lehetővé teszi az immunrendszer elnyomásának csökkentését, de ez nem egyenlő a kezelés elhagyásával. Akár évekkel a beavatkozás után is szükség lehet bizonyos mértékű immunszupresszióra. A beállított gyógyszeres kezelést éppen ezért orvosi utasítás nélkül soha nem szabad kihagyni vagy módosítani.

Mi az a szöveti összeférhetőség?

A szöveti összeférhetőség annak a mértéke, hogy egy szervezetből származó szövetet milyen mértékben visel el egy másik szervezet immunrendszere. Az immunrendszer különbséget tud tenni a saját és idegen sejtek, szövetek között, ez utóbbi ellen pedig támadást is indít. A nem összeférhető szövetek beültetése immunválaszt, ennek következtében kilökődési reakciót vált ki.

Hány szervet lehet transzplantálni?

Az esetek többségében egész szervet ültetnek át, de bizonyos esetekben egy szervrészlet is átültethető, például élődonoros májátültetéskor csupán a máj egyik lebenyét kapja a recipiens, míg a másik lebeny az átültetés után is tovább működik a donorban. Előfordulhat hasonló eset hasnyálmirigy élődonoros átültetésénél is. Szívátültetés értelemszerűen csak egy egész szervvel történhet.

Veseátültetéskor általában egy vesét kap egy recipiens, így egy donor két recipiensek adhat vesét. Létezik kombinált hasnyálmirigy-vese átültetés is. Tüdőátültetés végezhető kétoldali, illetve egyoldali tüdővel is, ez általában az alapbetegség függvénye. Élődonoros szervátültetés csak a hasi szervek esetében végezhető (máj, hasnyálmirigy, vese), mellkasi szervek esetében általában nem. Nem csak szerv, hanem szövetátültetés is létezik, így például át lehet ültetni szaruhártyát, szívbillentyűt, kötő- és támasztószövetet is.

Várólista

A szervátültetés kizárólag várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátások közé tartozik, amit a 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben rögzítettek. Ez azt jelenti, hogy csak annál a személynél történhet szervátültetés Magyarországon, akit a transzplantáció előtt várólistára helyeztek, és a rendelkezésre álló donorszervhez történő recipiens a kiválasztás pillanatában várólistán szerepel. Az összes transzplantációs várólistát egy, a transzplantációs centrumoktól független szervezet – az Országos Vérellátó Szolgálat – kezeli.

A magyar szervtranszplantációs várólisták az Eurotransplant nemzetközi várólisták részeit képezik. Ez azt jelenti, hogy Magyarország 2013. július 1-től életbe lépett teljes jogú Eurotransplant tagsága óta, az Eurotransplant várólistáján is szerepelnek a magyar szervátültetésre váró betegek. Transzplantációs várólista az adott szerv beültetésére várakozó betegeket jelenti. A listán várakozó betegek sorrendjét nem a listára való felkerülési sorrendjük határozza meg.

Amikor leadnak egy donorjelentést, és elkezdődik a szervriadó, ezen betegek közül kell kiválasztani az adott szervhez legalkalmasabb beteget. Arra kell törekedni, hogy az éppen rendelkezésre álló donorszervekkel azt a beteget keressük meg a várakozók között, akinek a legnagyobb az immunológiai egyezősége (szöveti összeférhetőség) a donoréhoz képest, ezáltal a beültetett szerv a leghosszabb ideig fog működni. A nem megfelelően kiválasztott recipiensnél akár életveszélyes kilökődési reakció is létrejöhet.

A legfontosabb kiválasztási szempontok többek között:

az AB0 vércsoport kompatibilitás,
a hat leglényegesebb immunológiai tulajdonság egyezése a donor és a recipiens között, várakozási idő,
életkori hasonlóság,
testméretbeli hasonlóság,
sürgősségi szint.

Szervspecifikus akut (sürgősségi) lista is működik, amelynek célja, hogy orvosilag meghatározott, életveszélyes állapotokban biztosítani tudjuk a betegek transzplantáció általi megmentését. A sürgősséggel szervre váró betegek mindig a kiválasztási lista élén szerepelnek.

Hogyan lehet várólistára kerülni?

A klinikai adatok ismeretében és függvényében a kezelőorvos kezdeményezi a transzplantációs várólistára kerülést az illetékes Transzplantációs Bizottságnál, ezután a bizottság dönt a listára kerülésről. Ugyanezen bizottságok feladata a betegek várólistán való tartása közben a kiválasztáshoz szükséges adatok naprakész nyilvántartása, együttműködve a beteg kezelőorvosával.

A bizottságok feladata a listázott betegek várólistáról történő levételéről gondoskodni, amelynek három oka lehet: szervátültetés, várakozás közben kialakult alkalmatlanság és elhalálozás. A Transzplantációs Bizottság dönt minden, a várólistát érintő változásról, valamint kötelessége tájékoztatni a beteget érintő minden döntésről a beteget és kezelőorvosát. A Központi Várólistát az Országos Vérellátó Szolgálat működteti.