Génmódosított sertésszívet ültettek be klinikailag halott emberekbe
A két páciens nem lehetett szervdonor, ám a teljes szervezetüket felajánlották ehhez hasonló kísérleti, kutatási célokra.
A kutatók sikeresen ültettek be genetikailag módosított sertésszívet két olyan ember szervezetébe, akiket már halottnak nyilvánítottak, de mesterségesen továbbra is biztosították a keringésüket – közölte a New York-i Egyetem kutatócsoportja.
Ezek a műtétek újabb lépést jelentenek az állat-ember szervtranszplantáció, más néven a xenotranszplantáció útján, ahol idén már jelentős sikereket értek el – így egyre nagyobb a remény arra, hogy ezzel az új, megbízható módszerrel enyhítsék a világszerte fennálló szervhiányt - számolt be oldalán a Magyar Kardiológusok társasága.
A hagyományos, emberből emberbe történő szívtranszplantációtól ez a műtét egyedül csak magában a szervben különbözik – közölte a kutatócsoport a sajtóközleményében.
„Az a célunk, hogy a tipikus, mindennapi, szívtranszplantáció gyakorlatát úgy alkalmazzuk a nem emberből származó szerv transzplantációjában, hogy a beültetett szerv normálisan működjön, és ne kelljen semmilyen, korábban még nem tesztelt külső segítséget vagy gyógyszert alkalmazni” – magyarázta Nader Moazami, a New York-i Egyetem Langone Transzplantációs Intézetének szívtranszplantációs igazgatója.
Nem tapasztaltak kilöködésre utaló jeleket
Az orvoscsoport a két műtétet június 16-án és július 9-én végezte el, és a transzplantáció után mindkét alanyt három napig szoros műszeres megfigyelés alatt tartották. Ezidő alatt a beültetett szívek normálisan működtek, és nem mutatott kilökődésre utaló jeleket a páciensek szervezete, amiket olyan mesterséges keringésfenntartó műszerekre kötöttek, amelyek a páciensek halála után is fenntartották az alapvető életfunkciókat.
Nem ez az első hasonló eset
A két sertésszív a Revivicor nevű biotechnológiai cégtől érkezett, ebben az intézményben genetikailag módosított sertéseket nevelnek. Ezeken a sertéseken tíz genetikai módosítást végeztek el – négy blokkolta a sertésgéneket és megakadályozta a kilökődést, és hat módosítással pedig emberi géneket adtak a sertések génkészletéhez. Idén január elején már élő emberbe is sikeresen beültettek egy ilyen módosított sertésszívet a Marylandi Egyetem Orvosi Központjában.
Idősebb David Bennettnek számos szívbetegsége volt, a transzplantációra kezdetben jól reagált, ám márciusban szívelégtelenségben elhunyt. A halál pontos okát még mindig nem ismerik, ám egy sertésvírus miatti fertőzés biztosan hozzájárult a halálához. A szakértők szerint a sertésszív ki van téve a vírusfertőzésnek, ám ezt rendkívül nehéz észlelni.
Éppen ezért a transzplantációk során újabb víruskereső protokollt vezettek be
A New Yorki-i egyetem orvoscsoportja közölte, higy ez a protokoll a xenotranszplantációhoz igénybe vett műtőhelyiségre is érvényes: ebben a műtőben ugyanis semmilyen más beavatkozást sem lehet végezni. A halott emberekbe való transzplantáció tesztelése annak ellenére is fontos, hogy már élő emberbe is ültettek be sertésszívet – mutatott rá Robert Montgomery, a New York-i Egyetem Langone Transzplantációs Intézetének igazgatója.
„Továbbra is a tanulásra, tanulmányozásra, mérésekre helyezzük a hangsúlyt, hogy megértsük, mi történik ennek a vadonatúj technológiának az alkalmazása során. Ezeknél a transzplantációknál például minden nap végezhetett biopsziát az orvoscsoport. A Marylandi Egyetem kutatócsoportja viszont ilyen részletességgel nem tudta tanulmányozni a beültetett szervet, mert a páciens életben volt a műtét után" – magyarázta a kutató.
Más szervekre is szükség lenne
A New York-i Egyetemen agyhalott embereken már vese-xenotranszlpantációt is végeztek. Az egyetem közleménye szerint 2021 őszén sikeresen hozzákötöttek egy sertésvesét a páciens lábához. A recipiens szervezete nem lökte ki a szervet, ami az 54 órán keresztül tartó megfigyelési időszakban normálisan működött.
A kutatócsoport tovább dolgozik az élő embereken végrehajtott xenotraszplantációs klinikai kísérleteken. Ám ehhez be kell szerezniük a hatósági engedélyeket. A New York-i Egyetem orvoscsoportja azt szeretné elérni, hogy megnyújtsák azt az időszakaszt, amelynek során a beültetett szívet monitorozhatják, hogy még több információt gyűjtsenek a kísérleti módszerről – fejtette ki Robert Montgomery. Tervei szerint ezeket a klinikai kísérleteket mostantól körülbelül 2025-ig kellene elvégezniük. A Revivicor vállalat áprilisban viszont úgy tájékoztatta a közvéleményt, hogy ezeket a klinikai kísérleteket reményeik szerint két éven belül tudják elkezdeni.
Továbbra is sokan halnak meg szervhiány miatt
Még mindig sok mindent kell megtudnunk a xenotranszplantációról, és az állatból emberbe történő műtéti folyamatok számos etikai vonatkozását kell még tisztázni. Ám ha ezeken túllennénk, akkor ez a módszer szervre váró emberek ezreinek nyújtana újabb reményt.
„Meggyőződésem, hogy a xenotranszplantáció módszerével megújuló, fenntartható szervforrást nyújtunk, és ezzel elérhetnénk azt, hogy senkinek se kelljen meghalnia azért, mert nem jut időben beültethető szervhez” – fejezte ki reményét Robert Montgomery.
