Időnként félrever a szíve? Így jelez a szívritmuszavar
Szívritmuszavart a legtöbb ember tapasztalt már élete során, de életveszélyes helyzet alakulhat ki, ha a szív működése hosszú időn keresztül nem megfelelő.
Ezek a ritmuszavarok az esetek többségében veszélytelenek, ám egyes formái súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek. Fontos megjegyezni, hogy a zavar érzékelt mértéke nem feltétlenül áll arányban az általa hordozott veszéllyel.
Mit jelent a szívritmuszavar?
A szívritmuszavart általában légszomj, gyengeség és zavartságérzet kíséri, és súlyos esetben akár a keringés összeomlását is eredményezheti. A szívritmuszavar korántsem ritka jelenség, a legtöbb embernek élete során legalább egyszer jelentkeznek kisebb ritmuszavarok a szívdobogásában.
A szívritmuszavarok bizonyos típusai, például a kamrai tachycardia, rendkívül gyors és kaotikus szívverést eredményezhetnek. A tartós kamrai tachycardia különösen veszélyes, mivel a kamrák nem képesek megfelelően összehúzódni és vért pumpálni. Ennek következtében a vérnyomás leesik, ami szívelégtelenséget eredményezhet. Ezen ritmuszavar veszélyessé teszi, hogy a kamrai remegés (kamrafibrilláció) alakuljon ki, ami a szívleálláshoz vezethet.
Milyenek a kamrafibrilláció tünetei?
- ájulás
- alig érezhető pulzus, alacsony vérnyomás
- görcsroham
A kamrafibrillációt sürgősségi helyzetként kell kezelni, azonnal mentőt kell hívni! Az újraélesztést azonban nem szabad elhalasztani a mentő kiérkezéséig, azonnal meg kell kezdeni. Ez magában foglalja a 30 mellkas kompressziót és 2 lélegeztetést váltakozva, amíg elérhetővé válik a defibrillátor, vagy amíg meg nem érkezik a szakértő orvosi segítség. A pitvarfibrilláció rejtettebb lehet.
A szív felső üregeiben, a pitvarokban is kialakulhat fibrilláció, amely vérrögök kialakulásához vezethet. Ha a szív nem pumpálja ki teljesen a vért a pitvarokból, a vér ott maradhat és vérrögök képződhetnek. Ha ezek a vérrögök elszakadnak, bekerülhetnek a véráramba és elzárhatják a szűkebb artériákat, például az agyban. Ennek következménye lehet az agyi érkatasztrófa (stroke), bár a vérrögök más szerveket is károsíthatnak.
Milyenek a pitvarfibrilláció tünetei?
- szabálytalan és gyors szívdobogás érzés
- fáradtság
- légszomj
- szédülés
- mellkasi fájdalom
Néha a pitvarfibrilláció tünetmentes lehet, és csak rutinszerű kardiológiai vizsgálat során ismerik fel. Fontos azonban tudni, hogy ilyenkor is fennáll a vérrögképződés veszélye. Ezért fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a pulzusunkat, hogy felismerjük a szabálytalan szívritmust, és már az enyhe figyelmeztető jelek megjelenésekor is keresse fel kardiológusát.
A szívritmuszavart néha magunk is észlelhetjük
Ha úgy érezzük, hogy a szívünk nem szabályosan ver, ha észleljük a rendszertelen szívveréseket, szapora szívverést, mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni.
- A legtöbb esetben nem kell túlzottan aggódni, mivel a stressz, a koffein vagy energiaitalok fogyasztása, a túlterheltség is okozhat hasonló tüneteket, azonban fontos ellenőrizni és tisztázni azokat – ismertette dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológusa, intenzív terapeutája.
- A diagnózis felállítása érdekében nemcsak nyugalmi EKG-re, hanem terheléses EKG-re, 24 órás Holter EKG-re, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és egyéb speciális, például elektrofiziológiai vizsgálatokra is szükség lehet. Miután a szívritmuszavar okát meghatározták, megkezdődhet a célzott kezelés.
- Ez lehet gyógyszeres kezelés, pajzsmirigy-kezelés, vas-kiegészítés, az ionegyensúly normalizálása, defibrillátor vagy pacemaker beültetése, kardioverzió vagy katéteres abláció.
Így vizsgálják ki a szívritmuszavart
A szívritmuszavar diagnosztizálásához az elektrokardiogram (EKG) nélkülözhetetlen. A diagnózis megerősítését nehezítheti, ha a ritmuszavar csak időszakosan jelentkezik, mivel a vizsgálatot a tünetek jelenlétében kell elvégezni.
Az EKG-diagnosztika lehetséges módszerei:
- Az EKG-vizsgálat során elektródokat helyeznek el a mellkasra és a végtagokra, így vizsgálják a szív elektromos tevékenységét.
- A Holter-vizsgálat egy hordozható EKG-készülék, amely 24 órán vagy akár 7 napon keresztül is képes figyelni a szívműködést, így az időszakos ritmuszavarok könnyebben felderíthetők.
- Otthoni EKG-felvételt akkor alkalmaznak, ha a beteg szívritmuszavarra utaló tüneteket észlel magán és eseménymonitorozásra van szükség.
További vizsgálati módszerek:
- Szívultrahang: hanghullámokkal vizsgálja a szív méretét, szerkezetét és mozgását.
- Terheléses EKG: szobabiciklin vagy futópadon végzett mozgás közben EKG-val vizsgálják a szívműködést, mivel a szívritmuszavarok gyakran terhelésre jelentkeznek.
- Billenőasztalos vizsgálat: ájulásos rosszullétek esetén alkalmazott vizsgálati módszer, ahol a pácienst vízszintes asztalon fekve lassan álló helyzetbe billentik, és közben figyelik a szívműködést.
- Elektrofiziológiai vizsgálat: egy vékony elektródát vagy katétert vezetnek be a beteg szívébe, hogy megfigyeljék a szív elektromos tevékenységét és azonosítsák a ritmuszavar forrását.
A szívritmuszavarok több szempontból is csoportosíthatók.
- Az egyik alapvető megkülönböztetés a pulzusszám alapján történik: ha a szív percenként több mint 100 ütést végez, akkor azt tachycardiának nevezzük, ha pedig 60-nál kevesebbet, akkor bradycardiának tekintjük.
- A másik megközelítés a ritmuszavar kialakulási helye szerint történik. Az ún. szupraventrikuláris aritmiák esetén a szívritmuszavar a pitvarban vagy a pitvar-kamrai csomópontban alakul ki, míg a kamrai ritmuszavarok (ventrikuláris aritmiák) esetén a szívkamrákban jelentkezik.
A kamrai ritmuszavarok általában veszélyesebbek. Az extraszisztolé is a szívritmuszavarok közé tartozik, ami egy pluszütést jelent, és a leggyakoribb ritmuszavarok egyike. Gyakran tünetmentesen zajlik le, és elősegítheti a stressz, a testmozgás, a koffein és a nikotin fogyasztása.
Ezek a szívritmuszavar tipikus tünetei
A tachycardia, vagyis a gyors szívműködés tünetei közé tartozik a szabályos vagy rendszertelen gyors pulzus érzése, a szívverés káoszszerű érzete, valamint a pulzus rendszertelen verése és a kihagyások vagy extra dobbanások, amelyek tapintásnál is érezhetők.
Gyakori a vérnyomásesés is, amely a ritmuszavar okozta elégtelen szívműködés következménye. A teljesítőképesség csökkenése mellett általában a félelem és ijedtség érzése is jellemző. További lehetséges tünetek közé tartozik a szívtáji fájdalom (angina pectoris), különösen a koszorúér-betegség esetén, valamint a látászavar, légszomj és eszméletvesztés.
A bradycardia, vagyis a lassú szívműködés esetén szintén romlik a teljesítőképesség, és megjelenhet az álmosság és a gyengeség érzése. Idegesség és félelem is előfordulhat, és látászavarok, eszméletvesztés, valamint veseműködési problémák is kialakulhatnak.
Az extraszisztolé során a szívverés nem gyors, és nem lassú; ilyenkor egy-egy ütés kimarad vagy pluszdobbanás jelentkezik. Sokszor nem is okoz panaszokat, de elektrokardiográfiával ekkor is kimutatható.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Kezdődő szívinfarktus nőknél: ezért vannak nagyobb veszélyben a hölgyek
