Extrasystole - ilyen érzés a soron kívüli szívdobbanás
Igen gyakori probléma, amit olykor meg sem érzünk. De mi van, ha mégis? Utalhat bajra?
Sok mindenkivel megesik olykor, hogy a semmiből egy erősebb, plusz szívdobbanást érez. Ennek az úgynevezett extrasystole, mely bár elsőre ijesztő, ám a legtöbb esetben ártalmatlan jelenség.
Mi az az extrasystole?
A szív normál esetben meghatározott rendszerrel ver, az összehúzódásokat egy specifikus ritmus követi. Extrasystole esetén azonban ebbe hiba csúszik, és a kelleténél hamarabb, egy vagy több extra szívverés lép fel. Többnyire ártalmatlan jelenség, mely a szívritmus jóindulatú, átmeneti zavara.
Mi az oka az extrasystole-nak?
A szívverés a szív jobb pitvarának falában lévő szinuszcsomóból ered, mely a szívizomzat összehúzódásait szabályozó ingerületkeltő központ. Ez az „elektromos vezérlőegység”, amelyből kiindul az elektromos impulzus. Ez először a pitvarokon, majd a kamrákon keresztül összehúzza a szívet, lehetővé téve a vér bepumpálását a szervezetbe. Extrasystole esetén azonban az inger máshol lokalizálódik, megzavarva ezzel az elektromos impulzus normál vezetését.
Az extrasystole különböző típusokba sorolható, többek között a kialakulás helye alapján. Két fő típusa:
- atrialis (pitvari) extrasystole: a pitvarok túl korán húzódnak össze.
- ventricularis (kamrai) extrasystole: a kamrák túlzottan korán húzódnak össze.
Milyen érzés az extrasystole?
A problémát sokan máshogy élik meg. Vannak, aki semmit sem vesznek észre, de vannak, akik egy erős, plusz szívdobbanást éreznek, vagy egy ütés kihagyását tapasztalják, mások rövid ideig tartó mellkasi fájdalomról, kellemetlenségről, rövid ideig tartó légzési zavarról számolnak be.
Van, hogy szívbetegségre hívja fel a figyelmet
Az extrasystole egészséges embereknél és szívbetegeknél egyaránt előfordulhat, ám érdemes kivizsgáltatni, főleg akkor, ha gyakran tapasztalja, illetve mindig forduljon kardiológushoz, ha a panasz már egy meglévő szívbetegséggel összefüggésben jelentkezik. Az orvos segíthet megfejteni az extrasystole okát és eldöntheti, szükséges-e további kezelés.
Érdekesség, hogy a jóindulatú extrasystole okozta tünetek nyugalmi állapotban súlyosbodnak, így gyakran pihenéskor vagy éjszaka jelentkeznek és fizikai terhelés, esetleg kis köhögés hatására eltűnhetnek. Ezzel szemben, amennyiben a fizikai aktivitással a panaszok fokozódnak, úgy az már aggodalomra adhat okot.
Mik okozhatják az extrasystole-t?
- dohányzás
- alkohol
- stressz
- alacsony káliumszint
- bizonyos gyógyszerek
- szívbetegség
- pajzsmirigy túlműködés
Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek
Amennyiben gyakrabban tapasztalja a panaszt, úgy a fizikális vizsgálat mellett szívultrahangra, EKG-ra, illetve Holter EKG-ra van szükség, hogy ki lehessen deríteni azt, hogy mi áll a probléma mögött és szükséges-e kezelés.
A terápia az eredmények függvénye: könnyen lehet, hogy csupán életmódbeli változtatásokra van szükség (pl. dohányzás abbahagyása, alkoholfogyasztás visszaszorítása, megfelelő stresszkezelés elsajátítása), ám indokolt lehet gyógyszeres kezelés is (pl. béta-blokkolók, váralvadásgátlók, szívritmuszavarokra való gyógyszerek). Egyes esetekben szívkatéterezésre vagy ablációra is szükség lehet.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Szokatlan szívdobogásérzés: ez a szívritmuszavar 9 jellemző tünete
