E-számok az ételekben: gyulladást és szívbetegséget okozhatnak?
A feldolgozott és csomagolt élelmiszerekhez, például süteményekhez, süteményekhez, fagylaltokhoz, desszertekhez, csokoládéhoz, kenyérhez, margarinhoz és készételekhez adott emulgálószereket vizsgáltak.
Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő írt egy új kutatásról, aminek során az emulgálószereket vizsgálták, illetve azok hatását a szív-és érrendszeri betegségekre:
"Az élelmiszeriparban használt számos emulgeálószert kapcsolatba hozták a szív-érrendszeri betegségek emelkedett kockázatával, de ennek a vizsgálatoknak az alapján ez nem jelent ok-okozati kapcsolatot; ennek kimondásához vagy cáfolatához további vizsgálatok szükségesek.
Egy új francia megfigyeléses vizsgálatban 7 éves követés után az összes cellulóz (E460-E468), cellulóz (E460) és karboxi-metil-cellulóz (E466) magasabb bevitele pozitívan összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri betegségek és különösen a koszorúér-betegség magasabb kockázatával.
A monogliceridek és zsírsavak digliceridjeinek (E471 és E472) magasabb bevitele az összes vizsgált kimenetel magasabb kockázatával járt. Ezen emulgeálószerek közül a monogliceridek és zsírsavak digliceridjeinek tejsavas észtere (E472b) nagyobb mennyiségek esetén a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az agyérbetegségek fokozott kockázatával, a zsírsavak monoglicerideinek és digliceridjeinek citromsav-észtere (E472c) pedig a szív- és érrendszeri betegségek és a koszorúér-betegség nagyobb kockázatával társult. A trinátrium-foszfát (E339) magas bevitele a koszorúér-betegség fokozott kockázatával is összefüggésbe hozható.
Nem volt bizonyíték a többi vizsgált emulgeálószer és a szív- és érrendszeri kimenetelek közötti összefüggésre.
Mik az emulgálószerek?
Emulgeálószereket gyakran adnak hozzá segédanyagként feldolgozott és csomagolt élelmiszerekhez, például süteményekhez, süteményekhez, fagylaltokhoz, desszertekhez, csokoládéhoz, kenyérhez, margarinhoz és készételekhez, hogy javítsák megjelenésüket, ízüket, állagukat és eltarthatóságukat. Ezek közé tartoznak a cellulózok, zsírsavak mono- és digliceridjei, módosított keményítők, lecitinek, karragenánok (vörös hínárból származó anyagok, amelyeket élelmiszerek sűrítésére használnak), foszfátok, gumik és pektinek.
Mint minden élelmiszer-adalékanyag esetében, az emulgeálószerek biztonságosságát is rendszeresen értékelik a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján, azonban néhány újabb kutatás arra utal, hogy az emulgeálószerek megzavarhatják a bélbaktérium flórát és gyulladásfokozó hatásúak, ami potenciálisan növeli a szív- és érrendszeri problémák kockázatát.
Ennek további feltárása érdekében a francia kutatók arra vállalkoztak, hogy felmérjék az emulgeálószereknek való kitettség és a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a koszorúér-betegség és az agyérbetegségek kockázata közötti összefüggéseket (amelyek a véráramlást, valamint a szív és az agy vérereinek állapotát befolyásolják).
Eredményeik 95.442 francia felnőtt (átlagéletkor 43 év; 79% nő) vizsgálatán alapulnak, akiknek nem volt szívbetegségük, és akik 2009-2021 között vettek részt a NutriNet-Santé vizsgálatban.
További vizsgálatokra van szükség
A nyomonkövetés első két évében a résztvevők legalább három (legfeljebb 21) 24 órás online étrendi adatközlést végeztek. Ezután minden egyes elfogyasztott ételt és italt márkaszinten összevetettek három adatbázissal, hogy azonosítsák az élelmiszer-adalékanyagok jelenlétét és mennyiségét. A megfelelő adatok biztosítása érdekében laboratóriumi vizsgálatokat is végeztek.
A résztvevőket arra is felkérték, hogy jelentsenek minden jelentősebb szív- és érrendszeri betegséget, például szívinfarktust vagy szélütést, amelyeket egy szakértői bizottság validált a résztvevők egészségügyi feljegyzéseinek áttekintése után.
A szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódó halálozásokat a francia nemzeti halálozási regiszter alapján dokumentálták és figyelembe vették a szívbetegség számos jól ismert kockázati tényezőjét, köztük az életkort, a nemet, a testtömeg-indexet (BMI), az iskolai végzettséget, a családi kórtörténetet, a dohányzást, a fizikai aktivitás szintjét és az étrend minőségét (pl. cukor, só, energia, alkoholfogyasztás).
Ez megfigyeléses vizsgálat, így nem lehet ok-okozati kapcsolatot megállapítani belőle és a kutatók jelezték a tanulmány bizonyos korlátait. Például a NutriNet-Santé vizsgálatban résztvevők körében a nők magas aránya, a magasabb iskolai végzettség és összességében az egészségtudatosabb magatartás az általános francia lakossághoz képest korlátozhatja az eredmények általánosíthatóságát."
Infarktus jelei nőknél
A nők esetében szívinfarktusra utalhat az ólmos fáradtság, kimerültség, a remegés, az erős szédülés, émelygés, sőt akár az ájulás is. A fáradtság és a gyengeség akár több nappal a szívinfarktus előtt is megjelenhet, de az is előfordulhat, hogy hirtelen tör rá a betegre, és szinte egyik pillanatról a másikra kezdi azt érezni, hogy a korábban könnyűnek tűnő feladatokat sem tudja elvégezni.
Meglepően gyakori, hogy semmilyen tünet nem kíséri a szívinfarktust: a szakemberek szerint a szívinfarktusok akár 60 százaléka ebbe a kategóriába tartozhat! A csendes vagy néma infarktust csak EKG-val, vérvizsgálattal vagy – ha sajnos megtörtént a tragédia – boncolás útján lehet kideríteni. A csendes infarktus gyakoribb az idősebb korosztály tagjainál, illetve azoknál, akik cukorbetegséggel küzdenek.
Olvasta már?
- Kezeletlen szívritmuszavar: feszültségérzet, szédülés is árulkodhat róla
- Szédülés: ilyen, amikor nem vérnyomás probléma okozza
- Ezek a digitális eszközök is segítik a szívbetegségek kezelését
- Ha ilyen a szemhéja, a szívével lehet a gond!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Ezek a szívelégtelenség korai jelei - a duzzadt boka az egyik
