Előjöttek a trombózis tünetei valakinél a családban? Önre is veszélyes lehet!
Az olyan veszélyes betegség, mint a trombózis, sokkal gyakrabban alakul ki, ha a családban előfordult már.
Az érrendszert érintő problémák vezető betegségeknek számítanak a magyar lakosság körében, ennek ellenére a legtöbben nem veszik elég komolyan az esetleges rizikótényezőket. A trombózisról és annak genetikai tényezőkről prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.
A rettegett trombózis
A megfelelő véralvadás a szervezet számára kiemelt jelentőséggel bír, hiszen ha abban hiba keletkezik, az az életet is veszélyeztetheti. Maga a folyamat kifejezetten bonyolult, többlépcsős eseménysor (véralvadási kaszkád), melyben a történések vízesésszerűen aktiválják egymást – ennek következtében a folyamat végére az oldható fibrinből oldhatatlan fibrinogén keletkezik, mely dugószerűen lezárja a sebet.
Amennyiben a véralvadás túlzott mértékben megy végbe, az az erekben thrombus kialakulásához vezethet. A vérrög pedig a kialakulási helyéről leszakadva a véráramlás útján eljuthat a létfontosságú szervek fő ereibe is, ahol elzáródást okozva olyan katasztrofális állapotokat hozhat létre, mint pl. az életveszélyes tüdőembólia.
Örökölhető a trombózisra való hajlam?
A trombózis kialakulásában nagy szerepet játszhatnak az öröklött tényezők is, melyet mind az apai, mind pedig az anyai oldalról magunkkal hozhatjuk. Abban az esetben, ha csak az egyik gén hibás, heterozigóta, ha mindkettő, akkor homozigóta az illető a mutációra nézve. Emlékezzünk a tragikus hirtelenséggel a pálya szélén összeesett és meghalt híres sportolókra, a repülőtereken hirtelen meghalt utasokra: ezen halálos végű tüdőemboliás esetek jelentős részét okozta az, hogy nem vizsgálták ki őket korábban a trombózisra hajlamosító tényezőkre!
Az öröklött tényezők közé tartozik többek között az alvadás un. V-ös faktorának Leiden mutációja, a MTHFR mutáció, illetve az antithrombin, a protein C, és a protein S alvadási faktorok számos mutációja, ami a funkcióikban jelentős változásokat eredményez. .
A genetikai érintettséget figyelmen kívül hagyni azért nem szerencsés, mert az összes megbetegedés közel 40%-ért tehető felelőssé. Éppen ezért a fiatal korban, családilag halmozottan jelentkező tünetek – végtagduzzadás, meleg, lilásvörös bőr, fájdalom – jelentkezése előtt érdemes utánajárni, hogy a családban előfordult-e a megbetegedés, ugyanis az jelentősen megnöveli a vérrögök örökletes kialakulásának esélyét - mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
A szakember hozzátette, a veszély megsokszorozódik, amennyiben az illető hosszú ideig immobilissá válik (pl. fekvőgipsz) illetve fogamzásgátlót, vagy más hormonális készítményt szed.
Vérvizsgálattal a trombózis megelőzésért
A trombózisra való hajlam, a genetikai mutációk vérvétel útján mutathatóak ki. A gyors, és fájdalommentes vizsgálat után, ha a mutáció igazolást nyert, a szakember életmód változtatást, és anticoaguláns - vagyis a véralvadást csökkentő- gyógyszeres kezelést javasolhat megelőzésképpen.
Fontos megemlíteni azt is, hogy a trombózisra való hajlam nem csak a szülőktől, hanem akár a nagyszülőktől, vagy akár távolabbi rokonoktól is örökölhető, így a családi anamnézis során ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni.
Ezek a trombózis, vérrög legjellemzőbb tünetei
A leggyakoribb sürgősségi ellátást igénylő trombotikus kórképek az alábbiak:
Szívinfarktus: ha a vérrög okozta érelzáródás a szívizmokat tápláló erek valamelyikében történik, ami súlyos zavart okoz a szívműködésben. Általános tünetei:
- mellkasi fájdalom és nyomásérzet,
- mellkasból végtagokba vagy nyakba kisugárzó fájdalom,
- légszomj, gyengeség,
- verejtékezés.
Tüdőembólia: a vérrög okozta érelzáródás a tüdőben történik, ami általában a mélyvénás trombózis szövődményeként alakul ki (a lábban képződő vérrög tüdőereket zár el). Általános tünetei:
- légszomj,
- mellkasi fájdalom,
- vér köhögése,
- izzadás,
- gyors szívverés,
- szédülés.
Stroke: vérrög okozta érelzáródás és súlyos funkciózavar az agyban. A stroke-ra utaló jellegzetes tünetek:
- az arc, a kar vagy a láb egyik oldali, hirtelen fellépő érzéketlensége,
- egyik testfél zsibbadása,
- féloldali végtaggyengeség vagy bénulás,
- beszéd vagy beszédértési zavar,
- lefelé görbülő száj (a beteg nem tud „o” betűt formálni),
- szédülés, egyensúlyproblémák.
Vérrög a végtagokban: csak az egyik végtagon megjelenő duzzanat, érzékenység, bőrpír és a vérrög által elzárt terület környékén kialakuló melegérzés jellemzi. Ilyen kórkép a mélyvénás trombózis, ami akkor következik be, ha vérrög alakul ki az egyik vénában. Akár tünetmentes is lehet, de a szövődmények, így például a tüdőembólia veszélye ilyenkor is fennáll. A mélyvénás trombózisra utalhatnak a következő tünetek:
- az érintett végtag duzzadt, körfogata megnő, a betegek gyakran feszülésre panaszkodnak (a másik oldali végtagon duzzanat nem jelentkezik);
- a mélyvénás trombózisra jellemző, hogy a beteg panaszai vízszintes testhelyzetben csökkennek;
- a sípcsont élénél figyelmeztető kollaterális (oldalági) vénák válnak láthatóvá;
- a mélyvénák lefutásuk mentén fájdalom jelentkezik;
- a végtag fájdalmas, az alsó végtag esetén a fájdalom gyakran a vádliban kezdődik és hasonlíthat az izomgörcsre, izomlázra;
- a végtag bőre cianotikus (kékes), fénylő, meleg.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Figyeljen a trombózist megelőző tünetekre!
