Együtt az egészséges szívekért! - a szívelégtelenség legyőzhető
A Magyar Kardiológusok Társasága /MKT/ ezen a napon kívánja a közvélemény figyelmét a szívelégtelenség veszélyeire irányítani. A Társaság – csatlakozva az Európai Kardiológus Társaság nemzetközi szintű kezdeményezéséhez – hazánkban immáron negyedik alkalommal igyekszik tudatosítani a sokakat érintő betegség jeleire és tüneteire való fokozott odafigyelés fontosságát.
A Társaság május 10-ét jelölte meg a betegséggel való törődés intenzív tudatosításának napjaként, azonban azt is szeretné elérni, hogy az emberek ne csupán 24 óráig érezzék fontosnak szívük egészségét, hanem egész életük során fordítsanak rá kellő figyelmet. Egyetlen törődésre fordított nap ugyanis csak a szívelégtelenség elleni küzdelem kezdete lehet, hiszen a hangsúly éppen a folyamatos odafigyelésen van.
A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről, lábdagadásról számol be. Enyhébb esetben ez csak terheléskor jelentkezik, súlyos esetben már nyugalomban is vérellátási zavar, és a fontos szervek, mint például a vese és az agy működési zavara jöhet létre- hangsúlyozta dr. Nyolczas Noémi a Szívelégtelenség csoport vezetője.
A szívelégtelenség kezelése napjainkban meglehetősen összetett kezelési stratégiát kíván, ami az optimális gyógyszeres kezelésen túl magában foglalja a különböző eszközös kezelési módok alkalmazását. Ezek a kezelési módok javítják a betegek panaszait, életminőségét, s meghosszabbítják élettartamukat. Azokban az estekben, amikor a betegeknél a gyógyszeres, illetve az eszközös kezelés ellenére továbbra is súlyos panaszok állnak fenn, válogatott esetekben lehetőség van szív transzplantációra.
Ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap a korábbi csak a kórházban használatos rövid-távon alkalmazott műszív terápia mellett a hosszú-távú, a beteg otthoni tartózkodását is lehetővé tevő műszívkezelés. Ezzel az eljárással javítható a végstádiumú szívelégtelen betegek esélyei a későbbi szívátültetésre, de bizonyos esetekben arra is alkalmas, hogy végleges terápiaként szolgáljon, amivel segíti a donorkrízis megoldását is.
Mint Dr. Nyolczas Noémi hangsúlyozta nagyon fontos, hogy a betegek megfelelő szintű betegellátásban részesüljenek, ez azonban - tette hozzá - leghatékonyabban és legmagasabb szakmai színvonalon csak egy jól szervezett gondozási program keretében az úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon valósítható meg. A gondozás sarkalatos pontja a betegoktatás, amelyet a diagnózis felállítását követően azonnal meg kell kezdeni, ugyanakkor a beteg gondozása során végig folytatni kell.
Az elmúlt években az egyetemi klinikákon, kardiológiai centrumokban, számos megyei kórház kardiológiai osztályán alakultak meg szívelégtelenség ambulanciák, amelyből egyrészt profitálnak a betegek, akik ezáltal magas szakmai színvonalú ellátáshoz jutnak, ugyanakkor az intézmények, amelyekben csökken a szívelégtelenség miatti a kórházi felvételek egyébként növekvő számából adódó nyomás. nem beszélve a finanszírozóról, hiszen az ambulanciák működtetésével szignifikánsan csökken a szívelégtelenség következtében a kórházi felvételekből származó költség, ami nem kevesebb, mint az egészségügyi költségvetés 1-2 százaléka, ami hazánkban több milliárd forintot jelent.
A nemzetközi adatok alapján a felnőtt lakosság mintegy 3%-a szenved szívelégtelenségben, azonban a 65 év fölöttiek körében a betegség megjelenése akár elérheti a 10%-ot is. Az elmúlt 15 év terápiás sikerei ellenére a betegség progresszív és magas halálozású. A diagnózis felállítását követő 4 éven belül a betegek közel 50%-a meghal, ugyanakkor a legsúlyosabb állapotú betegek fele pedig nem éri meg az egy évet sem.
Ma Magyarországon 250-300 ezer ember szenved szívelégtelenségben. évente mintegy 30-35 ezer az újonnan diagnosztizált esetek száma. Ugyanakkor 15-25 százalékra tehető a korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre kerülő betegek körében az újabb kórházi kezelés aránya. Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye a betegség kialakulására, amely megfelelő kezelés nélkül fokozatosan romlik, végül halálhoz vezet. A súlyosabb stádiumban , megfelelő ellátás nélkül a szívelégtelenségben szenvedő betegek állapota fokozatosan romlik, majd végül halálhoz vezet.
A Társaság annak érdekében, hogy javítson a fenti statisztikai adatokon, valamint, hogy megvalósítsa a betegek tájékoztatásával kapcsolatos céljait, országos méretű kampányt indít, amelyben a helyi kardiológusok is aktívan kiveszik a részüket. Minden régióban és megyében a sajtó képviselőinek rendelkezésére áll egy olyan szakorvos, aki a lehető legszélesebb körű tájékoztatást tud nyújtani a szívelégtelenség témakörét illetően –fűzte hozzá Nyolczas Noémi.
A kardiológusok mellett az orvosi rendelőkbe elhelyezett információs szórólapok, plakátok is a szívelégtelenségben valamilyen módon érintettek megsegítésére szolgál. Ezek mellett a Társaság online felületen is gondoskodik a betegekről, hiszen a www.szivelegtelensegnap.hu weblap révén igyekszik azt a tudásbázist megteremteni és biztosítani, amely szükséges a betegség jobb megértéséhez és a téves hiedelmek eloszlatásához. A szívelégtelenséget ugyanis – habár nem gyógyítható betegség – kezelhető kórként tartják számon, amellyel gondos odafigyelés mellett együtt lehet élni.
A Magyar Kardiológusok Társasága a betegséget az év 365 napján szeretné a társadalom figyelmének középpontjába állítani, de a Szívelégtelenség Napon különösen nagy erőket kíván mozgósítani annak érdekében, hogy az embereket a helyes életvitel irányába terelje. Az MKT szeretné, ha az évek óta megrendezésre kerülő Szívünk Napjához és a többi társadalmi célú kampányokhoz hasonlóan ez a törekvés is megragadná a nagyközönség figyelmét és legalább annyira eredményes tudna lenni a lakosság egészségtudatos nevelése területén, mint a szeptemberi esemény vagy a Minden Perc számít kampány, amely a szívinfarktus megelőzését és a hezitációs idő csökkenését célozza meg.
További sajtóinformáció
www.diamondagency.hu
****
A szívelégtelenség okai
Magas vérnyomás (hipertónia)
A fel nem ismert, vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás hosszú távon kb. 3-szorosára növeli a szívelégtelenség előfordulásának a gyakoriságát.
Szívizomelhalás (szívinfarktus)
A szívelégtelenség egyik leggyakoribb oka a szív koszorúereinek megbetegedése, melynek legsúlyosabb formája a szívizomelhalás (szívizominfarktus). Ilyenkor a szívizomzatot ellátó valamelyik koszorúér elzáródik és itt a véráramlás megszűnik. Ezen a területen a szívizom elhal, hegszövet alakul ki, mely összehúzódásra már nem képes.
Szívbillentyű-betegségek, szívfejlődési hibák
A szívben a véráramlás irányát szabályozó szelepek (billentyűk) megbetegedései, valamint bizonyos veleszületett szívfejlődési zavarok (pl. a szívsövény részleges hiánya) szintén szívelégtelenséget okozhatnak.
Szívizombetegségek
Bizonyos genetikai ártalmak, gyulladásos betegségek, toxikus anyagok, tartós és nagymennyiségű alkoholfogyasztás a szívizmot megbetegítve szívelégtelenséget okozhatnak.
Jelek és tünetek
A szívelégtelenség okozta panaszok és tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, és az évek alatt súlyosbodnak. A legjellemzőbb panaszok a következők:
Fáradékonyság, csökkent fizikai terhelhetőség
Szívelégtelenségben a szív nem tudja fenntartani a mindenkori igényeknek megfelelő vérkeringést, ezért különösen fizikai terheléskor az izomzat vérátáramlása nem megfelelő, melynek következménye a gyors kifáradás és a csökkent fizikai terhelhetőség.
Nehézlégzés (diszpnoé)
Kezdetben még csak a nagyobb vagy megszokott fizikai terhelés okoz nehézlégzést, később azonban már a kisebb terhelés is kiváltja azt. A legsúlyosabb esetekben a beteg már nyugalomban is fullad, különösen éjszaka, laposan fekvő helyzetben. Gyakori lehet a sípoló légzés és köhécselés, súlyosabb állapotban főleg az éjszakai
órákban, rohamokban fellépő és csak felülésre csökkenő súlyos fulladásos roham (szívasztma) vagy tüdővizenyő (tüdőödéma) is jelentkezhet.
Végtagvizenyő, egyéb pangásos tünetek
Szívelégtelenségben testszerte felszaporodik a testfolyadék, mivel a szívüregekben és a viszerekben megnövekedett nyomás a szövetek közé kipréseli a folyadékot. Legjellemzőbb tünet, amit a beteg először észlel a bokatájék duzzanata (boka ödéma).
Vizsgálómódszerek
Általános orvosi betegvizsgálat – Mellkasröntgen - Elektrokardiográfia (EKG) - Szívultrahang vizsgálat (echokardiográfia)- Laboratóriumi vizsgálatok – Szívkatéterezés
Mi várható a kezeléstől?
Az elmúlt negyedszázad során a szívelégtelenség gyógyszeres kezelésében jelentős változás következett be. Korábban a betegek kezelésére csak a vizelethajtók és a szívizom összehúzódásának erejét fokozó digitáliszkészítmények álltak rendelkezésre, amely gyógyszerekkel ugyan a panaszokat csökkenteni lehetett, azonban a betegek életének meghosszabbítása rendszerint nem sikerült. A mai korszerű gyógyszerekkel és kezelési eljárásokkal ugyanakkor a betegek panaszainak tartós javítása mellett többnyire a szívelégtelenség súlyosbodása is megfékezhető, és a betegek élete is megnyújtható.
A szívelégtelenség jelenlegi kezelésnek négy fő területe van. Ezek a következők: 1) a betegek életmódjának megváltoztatása, 2) kombinált gyógyszeres kezelés, 3) bizonyos eszközös kezelési eljárások és 4) sebészi beavatkozások, szívátültetés.
Súlyossági fokozatok
A szívelégtelenség súlyosságának megítélésekor általánosságban a betegek panaszait vesszük figyelembe és az osztályozásra a New York-i Kardiológusok Társasága által javasolt ún. NYHA funkcionális beosztást alkalmazzuk. Eszerint négy csoportot különítettünk el:
NYHA I. osztályba tartoznak azok a betegek, akiknek a fizikai teljesítőképességét nem korlátozzák a panaszok (nehézlégzés, szívdobogásérzés, vagy kifáradás)
NYHA II. osztályba azok a betegek tartoznak, akik fizikai terhelhetősége kismértékben korlátozott (a kisebb fizikai terhelést jól tűrik, de a szokásos napi tevékenységük során már panaszok jelentkeznek)
NYHA III. osztályba azok a betegek tartoznak, akiknek fizikai aktivitása jelentős mértékben korlátozott, és már a szokásos napi tevékenységüknél kisebb terhelés is panaszokat okoz
NYHA IV. stádiumban már a legkisebb fizikai igénybevétel is panaszokat okoz, illetve a panaszok (nehézlégzés) már nyugalomban is jelentkeznek.
