Folyton szomjas, gyakran pisil és a vérnyomása is magas? Így jelez a Conn-szindróma
A magas vérnyomás, az izomgyengeség, a gyakori vizelés, a fokozott szomjúságérzés mind-mind olyan tünetek, amelyek okát mindenképpen fontos kivizsgálni.
Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint mindezek mögött a Conn-szindróma is állhat, amely viszonylag gyakori oka a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásának.
A Conn-szindróma tünetei szerteágazók lehetnek
Aki izomgyengeséget, gyakori vizelési ingert, erős szomjúságérzést tapasztal, nem feltétlenül gondol arra, hogy kardiológushoz forduljon. Amennyiben azonban magasabb vérnyomást mér a szokásosnál, elsősorban a diasztolés, vagyis a második érték tekintetében, érdemes részt vennie egy kivizsgáláson.
"Kardiológusként a magas vérnyomásértékek kapcsán nem elsőként gondolunk a Conn-szindrómára, de gyanakodnunk kell, ha vizsgálatok során fény derül a látszólag ok nélkül alacsony káliumszintre, illetve izomgyengeségre, székrekedésre is panaszkodik a páciens. A nagyon erősen lecsökkent káliumszint ritkán, de pitvarfibrillációs panaszokat, szívdobogásérzést is okozhat" – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Az EKG-n látható elváltozások és a vizelési szokások megváltozása is gyanút keltő tünet.
A Conn-szindróma diagnózisához szükséges vizsgálatok
A klasszikus hypokalaemiás (alacsony káliumszinttel járó) Conn-szindróma előfordulása a hypertóniások körében kevesebb, mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint, a hypertóniások körében 4-8 százalék, tehát ez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásában.
Ezen betegség alapja, hogy a mellékvesekéreg az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. A háttérben többféle indok állhat, például jó- és rosszindulatú daganatok, illetve májzsugor vagy a veséhez vezető verőér szűkülete.
Ha felmerül a Conn-szindróma gyanúja
Elsősorban kardiológushoz kell fordulni, hogy kizárhatóak legyenek az egyéb, szerteágazó szív- és érrendszeri okok. Az alacsony káliumszintre ráadásul a jellegzetes EKG-eltérésekből is lehet következtetni. Ilyen esetekben érdemes laboratóriumi vizsgálatokat kérni, amelyekkel ellenőrizhető:
- a káliumszint,
- a káliumürítés,
- a nátriumszint,
- az aldoszteronszint,
- és a plazma renin-szint.
"Mivel egyes vizelethajtók és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek befolyásolhatják a hormonvizsgálatok eredményét, ezért erről tájékoztatni kell az orvost, aki elrendelheti ezen gyógyszerek ideiglenes elhagyását a vérvétel előtt" – mondja Vaskó doktor.
Ilyen vizsgálati eljárásokra lehet szükség
Ahhoz, hogy kiderüljön, esetleg daganat okozza-e a panaszokat, szükség lehet radiológiai eljárásokra is, mint
- a CT,
- az MRI, vagy
- a mellékvese érfestéses vizsgálata.
Ha igazolható a Conn-szindróma jelenléte és az, hogy nem daganat állt a háttérben, a probléma nem igényel sebészi beavatkozást. Egyszerű, gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszteron termelés, így beállítható a káliumszint is és a vérnyomás is. Amint pedig rendeződik az elektrolitok szintje, megszűnhet az esetleges szívritmuszavar is. Amennyiben mégis daganatról van szó, a műtét jelenthet megoldást.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Pánikbetegség vagy Conn-szindróma? A tünetek hasonlók lehetnek
