BMI vagy testzsírszázalék: ezt figyelje, ha meg szeretné tudni, mennyire van veszélyben a szíve
Igen gyakran találkozni a BMI-vel, melyet az elhízottság fő mutatójaként ismerünk. De vajon tényleg pontos képet kaphatunk ezzel?
Egy személy egészsége, elhízottsága többféleképpen is mérhető. Persze a mérlegre állás a leggyorsabb és legegyszerűbb módja annak hogy megtudjuk, van-e rajtunk súlyfelesleg, ám ez eléggé pontatlan, hiszen sok mindent nem vesz figyelembe. Itt jön be a képbe a testtömeg-index (BMI), valamint a testzsírszázalék mérése. Ezekkel ugyanis már jobb képet kaphatunk egészségi állapotunkról, arról, hogy mekkora a rizikónk a szív-és érrendszeri betegségek és a diabétesz kialakulására.
Mi a különbség a BMI és a testzsírszázalék között?
BMI
Sokan a BMI-t hirdetik a legpontosabb módszernek annak meghatározására, hogy egy személy súlya milyen hatással van az egészségére. Az érték növekedésével ugyanis együtt nő a testsúllyal összefüggő betegségek kialakulásának kockázata. A BMI szerint az alábbi csoportosítás létezik:
- Alultáplált: a BMI < 18,5
- Normál: a BMI 18,6-24,9
- Túlsúlyos: a BMI 25,0-29,9
- Súlyosan elhízott: a BMI >30
Azonban érdemes tudni, hogy a BMI – amely az illető testsúlyát a magasságához viszonyítva méri – bár gyors és egyszerű módszer, ám önmagában ez a mérés félrevezető lehet, hiszen több mindent kihagy a képletből.
Claire Edgemon, a Baylor College of Medicine vezető dietetikusa szerint "mivel a BMI csak a magasságot és a testsúlyt veszi figyelembe, a nagyobb izomtömeggel rendelkező emberek, például a sportolók BMI-je is túlsúlyra utalhat."
Tehát a BMI igen jelentős korlátja, hogy nem különbözteti meg a zsírt az izomtól.
Testzsírszázalék
Ennek kiküszöbölésére a szakemberek már inkább a testzsírszázalék mérését ajánlják. Ez lényegében azt mutatja, hogy az illető testsúlyának mekkora része zsír.
A testzsírszázalékkal kapcsolatos kutatások sokat javultak az elmúlt években, és bizonyos esetekben ez a mérés jobb képet nyújthat a testsúllyal összefüggő betegségek kockázatáról, mint a BMI. A testzsírszázalék ugyanis megkülönbözteti a zsírt az izomtól és kiszámítja a testzsír százalékos arányát a szervezetben.
Éppen ezért, könnyen lehet, hogy a míg a nagyobb izomtömeggel rendelkezőket a BMI túlsúlyos kategóriába sorolja, addig a testzsírszázalék mérésével kiderül, hogy a normál kategórián belül vannak. De ennek az ellenkezője is lehet igaz: meglehet, hogy a BMI szerint valaki normál testsúlyú, ám a testzsírszázalék szerint mégis túl sok rajta a zsír.
A férfiak elfogadható testzsír százaléka 18–24%, nőknél ez 25-31%.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezek átlagértékek, és nem veszik figyelembe az olyan személyes jellemzőket, mint pl. az életkor.
A testzsírszázalék mérésének árnyoldala ezen kívül az, hogy a meghatározására szolgáló módszerek nem egyformák, ráadásul nehéz, illetve drága a legpontosabb mérésekhez hozzájutni. Ilyen például a Dexa-vizsgálat, ami röntgensugarakkal a zsír és a lágyszövet (izom) tömegét és arányát is mérni tudja a csontsűrűség mellett.
Egyéb módszerek még például a bőrredő mérése tolómérővel, illetve a derék-csípő arány (WHR). Ez utóbbit még a BMI-nél jobb vizsgálatnak tartják.
A WHR meghatározásához mérje meg a derekát a legkeskenyebb résznél, majd a csípőjét a legszélesebb részen. Ideális esetben a deréknak kisebbnek kell lennie, mint a csípő. A WHR arány férfiaknál nem lehet több, mint 0,95 , a nőknél pedig maximum 0,85 lehet.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Sokkoló tanulmány: 32-féle ráktípushoz kapcsolódik az elhízás
