Nem mindig véd az aszpirin az infarktus ellen
Sokan szednek aszpirint az infarktus kockázatának csökkentése érdekében, ám érdemes tudni, hogy egyeseknél nem, vagy csak jóval nagyobb dózisban használ.
Sokan vannak, akik egy esetleges szívinfarktus vagy stroke megelőzése gyanánt alacsony dózisú aszpirint szednek, mely köztudottan – vérlemezke- thrombocyta aggregáció gátló hatással is rendelkezik. Azonban vannak olyanok, akiknél a kívánt eredmény elmarad, és mégis kialakulnak életveszélyes vérrögök. Ennek okairól prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.
A szív-és érrendszeri thrombotikus problémák védelmében sokan szednek alacsony dózisú aszpirint, mivel bizonyítottan véd a vérrögök okozta szívinfarktus és stroke ellen. Ennek oka, hogy a benne található acetilszalicilsav gátolja a vérlemezkék összecsapódását (aggregációt), így csökkenti a thrombusok kialakulásának kockázatát. Sajnos létezik egy olyan állapot, melynek fennállásakor a készítmény hatástalannak bizonyul- ezt nevezzük aszpirin rezisztenciának- ebben az esetben az illető hiába szedi akár minden nap a gyógyszert, a szívinfarktus, stroke ugyanúgy veszélyezteti (legfeljebb a mellékhatások valószínűbbek – ami aspirin esetében nagyon gyakori).
Az aszpirin rezisztens betegekben az acetilszalicilsav nem, vagy csak jóval nagyobb dózisban csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot.
Egyeztessen orvosával, még mielőtt napi szinten szedné
Nagyon fontos, hogy ne kezdjen el napi szinten aszpirint szedni anélkül, hogy ezt megbeszélte volna orvosával! Ha alkalmanként bevesz 1-2 tablettát, az általában biztonságos, de a rendszeres használatának súlyos mellékhatásai lehetnek (pl. gyomor-bélrendszeri vérzés). Éppen ezért a legtöbb ajánlás úgy szól, hogy ha nincs ismert szív-és érrendszeri betegsége, akkor ne kezdje el az aszpirint naponta alkalmazni!
Az aszpirin hatástalanságának/csökkent hatásának leggyakoribb lehetséges okai
- más, kóros véralvadási folyamatok erősebb hatást gyakorolnak a szervezetre, mint az aszpirin
- véredényekben lévő plakk, mely fokozza a gyulladást és a vérlemezkék összecsapódását
- az aszpirin „túl kevés”, erősebb hatású készítmény szükséges (vagy mellette még egy másik szer)
- más gyógyszerek gátolják az aszpirin hatását (pl. NSAID)
- nem alkalmazza rendszeresen
(A fenti említetteken kívül még kb. 15 oka van a jelenségnek, de ezek túlzottan biokémiai/patobiokémiai magyarázattal rendelkeznek, ezért ismertetésüktől eltekintünk).
Honnan tudom, hogy hatástalan nálam az aszpirin?
- "Az aszpirinre való „válaszadási képtelenség” ,a non-responsio jelenségét és magyarázatát az utóbbi években kezdték részletesen tanulmányozni. Ezek alapján megkülönböztetünk ún. laboratóriumi non-responsiot, amikor laboratóriumi módszerekkel ki lehet mutatni a jelenséget. Emellett létezik klinikai non-responsio is, amikor ugyan nem tudjuk bizonyítani, de a betegnek ismételten jelentkezik „eseménye” stroke vagy infarktus képében" - mondja prof. Blaskó György.
Az aszpirin rezisztencia ma már speciális laborvizsgálattal bizonyos valószínűséggel kimutatható.
Hogy megtudja, mennyire védi Önt az aszpirin a stroke vagy a szívinfarktus ellen, célszerű egy speciális laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetni- tanácsolja prof. Blaskó György. Ehhez egy egyszerű vérvétel szükséges, mely után rövid időn belül kiderül az eredmény. A vizsgálat lényege, hogy levett vért egy speciális készülékbe rakják, majd figyelik, hogy a benne lévő, reagensekkel átitatott membrán miként záródik el az áramló vértől- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Mi a megoldás?
Amennyiben aszpirin rezisztenciás, úgy kötelező más vérlemezke-összecsapódás gátlóra váltani, ami már lényegesen nagyobb hatást tud kifejteni, hiszen csak az aszpirin mellékhatások maradnak. Amennyiben csupán gyógyszer-kölcsönhatás miatt volt hatástalan az aszpirin, úgy fontos a készítmény megfelelő alkalmazása- ügyeljen arra, hogy NSAID típusú gyógyszer együttes használata esetén először az aszpirint vegye be és utána pár órával a gyulladáscsökkentőt!
Összegezve
- Az alacsony dózisú aszpirin védhet a vérrögök okozta szívinfarktus és stroke ellen.
- Néhány embernél az aszpirin rezisztencia miatt nem hatásos a szer.
- Gyógyszermellékhatások is lehetnek az aszpirin használata során.
- Az aszpirin rezisztencia speciális laborvizsgálattal kimutatható.
- Aszpirin rezisztencia esetén másfajta vérlemezke-összecsapódás gátlóra kell váltani.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Stroke vagy agyi infarktus: mi a különbség a kettő között?
