Agyvérzés, stroke esetén ezek a hétköznapi tünetek még időben jelzik, ha baj van
Ha ezeket a tüneteket tapasztalja, sürgősen forduljon orvoshoz!
Az egyik leggyakoribb központi idegrendszeri betegség a „stroke” („agyvérzés”), amely vérkeringési zavar által okozott agykárosodás. Legtöbbször bénulással jár. A megelőzés illetve a kezelés sikere nagyban függ attól, hogy a beteg milyen hamar kerül ideggyógyászhoz. Hatékony megelőzéssel és utógondozással sokat lehetne javítani a helyzeten.
Ki ne hallott volna arról a betegségről, melyet a köznyelv – helytelenül – "agyvérzésnek" nevez. A fejlett országokban a szív-érrendszeri és a daganatos betegségek után a harmadik helyre sorolják az agyi érkatasztrófák (stroke) által előidézett halálozást. Számítások szerint hazánkban évente 20 000-22 000 ember esik áldozatul a betegségnek.
Mit jelent az agyvérzés?
Az úgynevezett "agyvérzéses" betegek döntő többségében kevesebb vér (oxigén és tápanyag) jut az agy bizonyos területére, így az elégtelen vérellátás károsítja az agyszövetet. Csupán a betegek 20-30 százalékában beszélhetünk igazi "agyvérzésről". Ezekben az esetekben valóban a vérpályáról kerül a vér az agyszövetbe, ahol roncsolást idéz elő. Az angol stroke kifejezést, mely ütést, csapást jelent, nem csak az "igazi" agyvérzésre, hanem a vérellátás csökkenésével vagy megszűnésével járó keringés zavarra is alkalmazzuk.
Az elégtelen vérellátást valamelyik ér elzáródása vagy szűkülete okozhatja, de végzetes lehet a szívből az agyi erekbe sodródó vérrög is, mely elzárja az eret, megszűnik a véráramlás, elhal az ér által határolt terület.
Az agyvérzés következménye
Az agy vér, oxigén és tápanyag-igénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi agyszövet elvesztése beszédképtelenséget vagy valamelyik testfél bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok, mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, a saját lakásában nem tud tájékozódni.
A legfontosabb kockázati tényező a magas vérnyomás, mely a stroke előszobája. A megelőzés szempontjából fontos a cukorbetegség, a vérzsírok gondozása, a testsúlycsökkentés, a dohányzás elhagyása, a stressz csökkentése. Mindenkinek fontos tudni, hogy a stroke hirtelen sújt le, mégis időnként előre jelzi "érkezését". Átmeneti beszéd- és látászavar, valamelyik arc vagy testfél, illetve ujjak néhány percig tartó zsibbadásakor sürgősen orvoshoz kell fordulni, ha nem elérhető, a mentőkhöz. Arra kell törekednünk, hogy a stroke-ot elszenvedett beteg minél hamarabb kórházba jusson, de a legsürgősebben az, akinek még csak múló tünetei vannak. Ilyenkor a legjobbak az esélyei a fenyegető stroke megelőzésére.
Összegezve
- Az agyi érkatasztrófák (stroke) súlyos agykárosodást okozó vérkeringési zavarok, melyek leggyakrabban bénulással járnak.
- Hazánkban évente 20 000-22 000 ember hal meg agyi érkatasztrófák következtében.
- Az agy elégtelen vérellátása károsíthatja az agyszövetet, ami beszédképtelenséget vagy testfél bénulását okozhatja.
- A legfontosabb kockázati tényezők a magas vérnyomás, cukorbetegség, vérzsírok, testsúly, dohányzás és stressz.
- A stroke előjelei közé tartozik az átmeneti beszéd- és látászavar, valamint a testfél zsibbadása, mely esetben azonnal orvoshoz kell fordulni.
Olvasta már?
- Amikor egy mosolyon függ az élete: ez a stroke!
- Ilyen, amikor stroke-ot jelez az ujjak zsibbadása
- Hirtelen szívmegállás: ez az 5 tünet hetekkel korábban előre jelezheti
- Szívinfarktus: ez a 3 tünet már hetekkel korábban jelentkezhet
- Így jelzi a szív az infarktus előtti állapotot
- A láthatatlan visszértágulat ugyanúgy lábfájdalmat okoz - ezért nézesse meg!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mi a sztrók oka? A kutatók szerint ennél a generációnál nagyobb eséllyel alakulhat ki
