Agyi katasztrófa: fenyegető népbetegséggé vált! Enyhétől a súlyosig - ezzel jár a sztrók
A betegség igen alattomos, és nem csak a veszélyeztetett csoportokat érinti.
Magyarországon évente 45-50 ezer ember kap sztrókot és rendre tízezer felett van a betegségbe belehalók száma is. Az ezzel a leggyakoribb hazai halálokok közé tartozó szélütés megelőzéséért pedig sokat tehetnénk a korai felismeréssel, de a többség még a kialakulást gyakran megelőző mini strokeok észlelése után sem fordul orvoshoz. Ezen a hibán pedig akár az életük is múlhat.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hosszú évek óta az öt leggyakoribb halálok közé tartoznak az "agyér-betegségek" Ez a betegségcsoport, melybe többségében a stroke különböző típusai tartoznak 2021-ben 10 734 ember életét követelte hazánkban. A betegséghátterében az esetek több mint 85%-ában az agyat vérrel ellátó ér elzáródása áll, 15% pedig agyvérzés következtében alakul ki. A stroke kockázatát különböző egészségügyi faktorok nagyban növelik Kutatások szerint a magas vérnyomás 56%-ban, a helytelen táplálkozás 31%-ban, a túlsúly 24%-ban, a dohányzás pedig 18%-ban járul hozzá a stroke kialakulásához.
Mikor beszélhetünk sztrókról?
Amikor az agy valamely részének vérellátásában súlyos zavar támad, vagy a szerv egy részében vérzés következik be, stroke-ról beszélünk. Az akut betegség az érintett agyterület károsodásához, és következményesen a test távolabbi részén kialakuló funkciózavarokhoz vezethet. Súlyossága, valamint patofiziológiai megjelenése alapján több típusát is megkülönböztetjük. A sürgős orvosi ellátás életet menthet, és befolyásolhatja a későbbi felépülés mértékét. A megelőzés érdekében is szükséges lépéseket tennünk.
Az agyi katasztrófa két legismertebb típusa a
- vérzéses (hemorrágiás) stroke,
- iszkémiás (trombotikus) stroke.
Előbbi az agyvérzést (esetek 15%-a), utóbbi az agyérelzáródást (esetek 85%-a), az úgynevezett agyi infarktust jelöli. Gyakrabban jelentkezik időskorban, súlyossága változó.
A rövid idejű vérkeringés-kiesés enyhe, átmeneti zavarokhoz vezethet, míg a hosszabb ideig fennálló és/vagy nagyobb területet érintő vérellátási problémák vagy vérzések komoly következményeket hagyhatnak maguk után.
Stroke-típusok súlyosságuk alapján
A köznyelv a stroke előszobájának is nevezi azt az állapotot, amely se nem agyvérzés, se nem agyérelzáródás, ám az akut betegség enyhe változatának tüneteivel jár. Neve tranziens (átmeneti) iszkémiás roham, röviden TIA. Az agy ideiglenes, általában néhány percig tartó vérellátási zavara nem okoz károsodást. Stroke-ra utaló tünetekkel azonban, még akkor is, ha valaki azt gondolja, TIA okozta az állapotot, sürgősen orvoshoz kell fordulni.
Először is azért, mert kivizsgálás nélkül nem lehet eldönteni, mi állt a panaszok hátterében, másodszor is azért, mert TIA után az azt elszenvedő páciens nagyobb kockázattal kap stroke-ot. Ezt megelőzendő szüksége lehet életmódváltoztatásra és egyéb terápiára, pl. agyi katasztrófa rizikófaktoraként ismert egészségkárosodás kezelésére.
Ezek a sztrók súlyossági fokozatai
A valódi stroke okozta panaszok időhosszát tekintve beszélhetünk múló stroke-ról, amely néhány percen/órán belül elmúlik. Ez a betegség legenyhébb válfaja, de ilyenkor is kötelező orvoshoz fordulni, mert a roham megismétlődhet, súlyosabb következményeket okozva.
A múló stroke tünete lehet hirtelen fejfájás, általános rosszullét, tudat-, gondolkodási zavarok, beszédzavarok, szemkáprázás, átmeneti látáskiesés az egyik vagy mindkét szemben, egyensúlyvesztés, gyengeség, szájzugelhúzódás, valamint zsibbadás/bizsergésérzet a test vagy az arc egyik oldalán. Nem biztos, hogy valamennyi tünet megjelenik.
Következő súlyossági fokozat az enyhe stroke, melyből akár több hétig is eltarthat a felépülés, de az érintett maradványtünetek nélkül is meggyógyulhat. Ilyenkor is a fenti szimptómák, vagy azok egy része jelentkezik, ám előfordulhatnak súlyosabb állapotok is, így nagyobb fokú gyengeség, a lábak vagy a karok bénulása, kásás beszéd.
Súlyos stroke után több hónap/év rehabilitációra lehet szükség, a gyógyulás pedig gyakran részleges. A betegség enyhébb formáiban jellemző tünetekből bármelyik megjelenhet, ezeken felül kialakulhat az egyik test-, vagy arcfél bénulása, nyelési nehézségek, vizelet- és székletürítés feletti kontroll elvesztése, memória-, koncentráció- és viselkedési zavarok – pl. zavaros tartalmú mondandó, furcsa, gyerekes viselkedés – mindezeken túl akár rövid időtartamú kóma. Amennyiben a vérzés folytatódik az agyban, az további komplikációkhoz, akár hosszú időtartamú kómához vezethet.
Mi történik ilyenkor az agyban?
Agyi katasztrófa az agyi artériák megrepedése vagy elzáródása következtében jön létre.
Az érelzáródás okai között első helyen az agyi artériákban bekövetkező vérrögképződés, más néven trombózis áll. Előfordul, hogy kialakulását zsírlerakódás okozta érszűkület előzi meg. Embóliáról akkor beszélünk, amikor a szervezet más területén keletkezett vérrög, vagy leszakadt zsíros lerakódás kerül az agyba. További kiváltó ok lehet az artériát összenyomó agydaganat, vagy az agyérgörcs, melynek során az ér görcsösen összehúzódik és ezért zárul el.
Az agyérrepedés lehet magas vérnyomás következménye, de okozhatja véralvadásgátlók használata, vagy az érfalak gyengesége (aneurizma, mely az érfal fejlődési rendellenessége), illetve fejsérülés is.
A stroke legsúlyosabb következményei sokszor megelőzhetőek
Életmentő lehet nem csak az elsődleges, hanem a másodlagos megelőzés is, vagyis a már bekövetkezett betegség időbeni ellátásával és szakszerű rehabilitációval, életmódváltással elkerülhetjük az újabb stroke-ot, illetve elősegíthetjük a minél teljesebb felépülést.
Az első, legfontosabb tanács, amelyet mindenkinek meg kell szívlelnie, hogy amennyiben akár csak egyet is észlel a stroke tünetei közül magán vagy másokon, azonnal hívjon mentőt vagy menjen be a legközelebbi kórházba. (A mentőnek, ha időben érkezik, előnye lehet, hogy a beteg valóban előre kerül a sürgősségin, míg, ha csak besétál a kórházba, magának kell sikeresen képviselnie az érdekeit.) Aki egy esetleges fejsérülés után hányingerrel küzd, hány, ill. álmosságot érez, szintén azonnal forduljon orvoshoz, mert ezek a tünetek is agyvérzésre utalhatnak.
Ez az a betegség, amellyel nem szabad várni, hogy magától elmúljon, már csak azért sem, mert igen gyakori, hogy az enyhe stroke tüneteinek elmúlta után, amikor a páciens már azt hiszi, túl van az egészen, súlyosabb agyi katasztrófát él át, amelyből már sokkal kisebb eséllyel épül fel maradványtünetek nélkül.
Mi történik a kórházban?
Fontos, hogy azonnal megkezdjék a páciens kivizsgálását. Iszkémiás stroke-ban az életet mentő vagy teljes felépülést lehetővé tevő, intravénás, vérrögoldó terápia csupán 4,5-5 órás időablakban adható, és minél előbb kapja a beteg, annál hatékonyabb lehet. A National Institute of Neurologic Disorders and Stroke Guideline iránymutatása szerint 25 percen belül CT vizsgálatot, és lehetőleg 60 percen belül terápiát kell biztosítani a beteg számára. Minden esetben szükséges azonnali diagnosztikus lépések:
- koponya CT vagy MR
- EKG
- vércukorszint mérés
- serum elektrolit mérés
- vesefunkciós vizsgálat
- vérkép, thrombocyta szám ellenőrzése
- INR, APTI – véralvadás viszonyainak felmérése
Ezen kívül a kórisme és a fizikális vizsgálat birtokában egyéb, az orvos számára logikusnak ítélt vizsgálatok is szükségesek lehetnek.
Kezelés – ami sürgős és ami fontos
Miután különböző fiziológiás jelenség okozza, az iszkémiás- és a vérzéses stroke terápiás protokollja nem egyezik. Agyérelzáródásban, amennyiben nem ellenjavallott, a már említett vérrögoldó kezelés adható. Amennyiben – pl. mérete miatt – a vérrög nem oldható fel teljesen, szükség lehet műtétre, un. endovaszkuláris beavatkozásra is. A kétféle kezelést sokszor kombináltan adják az orvosok.
Vérzéses stroke esetén a vérzés csillapítása és a felesleges folyadék miatt kialakuló nyomás csökkentése a cél, amelyet gyógyszerek adásával segítenek elő. További készítmények a vérnyomás csökkentésére, valamint az agyi erek görcsös összehúzódásának megszüntetésére alkalmazhatóak.
Fontos, hogy amennyiben a beteg élt vele, a vérhigító gyógyszer szedését azonnal abba kell hagyni, sőt, létezik annak hatását ellensúlyozó gyógyszer is. Műtétre ebben az állapotban akkor lehet szükség, ha a vérzés kiterjedése vagy az erek károsodásának módja/mértéke ezt indokolja, illetve lehetővé teszi.
A sürgősségi ellátás után további gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelést is előírhat a neurológus. A terápia és a rehabilitáció célja a betegség okozta esetleges károsodások helyreállítása és egy újbóli stroke kockázatának csökkentése. Mindennek érdekében az orvosok infúziós kezeléseket, véralvadásra ható készítményeket, gyógytornát és egyéb rehabilitációs utókezelést írhatnak elő, valamint beállítják a páciens vérnyomását. A szakemberek és a páciens együttműködésében fontos rendezni a vércukor-, és vérzsír értékeket, valamint az esetleges szívbetegségeket is kezelni kell.
Elkerülhető-e mindez?
Mint láttuk, a stroke-ot kiváltó rizikófaktorok sora hosszú, és nem lehet egészséges életmóddal teljesen kizárni lehetőségét. Kockázatát ugyanakkor jelentősen csökkentheti, aki odafigyel általános egészségére.
Kifejezetten kerülendő a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, az elhízás, a krónikus stressz, az állandó túlhajszoltság, illetve fontos a stroke kialakulását elősegítő egyéb betegségeket kezelni, így a cukorbetegséget, a magasvérnyomás betegséget, a magas koleszterinszintet, az érszűkületet, a szívritmuszavart, valamint a súlyos alvási problémákat.
A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a fiatalabb korosztályból is egyre többen érintettek az agyi katasztrófában. Magyarországon 40-50 ezer ember kap évente stroke-ot, minden tizedik percben kórházba kerül valaki a betegség miatt, és minden fél órában elveszítünk egy pácienst. Figyeljünk oda magunkra, az egészségünkre és egymásra, tegyük meg, ami megtehető!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mint akit kicseréltek: ennyire megváltozhat szerettünk személyisége egy stroke után
Források:
