Életmentés az utcán: így használja a félautomata defibrillátort
A félautomata defibrillátor egy életmentő eszköz, ám sokan nem tudják hogyan és mikor szükséges használni.
Amennyiben valakinek nincs életjelensége, az első, hogy hívjunk mentőt, majd kezdjük meg a mellkaskompresszió végzését. De vajon mikor kerüljön kézbe a félautomata defibrillátor,vagyis AED, melynek jelzése általában egy zöld-fehér szív benne egy villámjellel.
Mit csinál a defibrillátor?
A defibrillátor egy életmentő eszköz, mely elektromos áram keltésére alkalmas, a normál szívverés helyreállítása érdekében. Ma már számos helyen elérhető automata defibrillátor is, amit bárki használhat. Sőt, már létezik beültethető defibrillátor is.
Mikor használjuk a defibrillátort?
Minden keringésmegállás esetén javasolt az azonnali használata. Tehát, amit lehetőség van rá, hozzuk oda és használjuk!
Kérjük meg az egyik közelben álló embert, hogy szaladjon el egy ilyen készülékért. Fontos, hogy ne csak a levegőbe kiáltson, hanem szólítson le egy konkrét személyt, hogy hozzon egy ilyen eszközt.
Hol találjunk defibrillátort?
Nagyon sok helyen előfordul már:
- forgalmasabb közterületen,
- metróállomásokon,
- gyógyszertárakban,
- iskolákban,
- állandó rendezvényhelyszíneken,
- stadionokban,
- önkormányzati épületekben,
- plázákban,
- és még rengeteg helyen...
Ha van biztonsági őr, portás, forgalomirányító, helyi személyzet, akkor kérjük az ő segítségüket.
Szerencsére vannak AED-adatbázisok is már, melyek a legtöbb készülék helyét tartalmazzák és mindenki számára elérhetőek. Például a már sokszor említett életmentő mobilapplikáció is tartalmazza.
De akár a segélyhívás leadásakor a 104-en is meg lehet kérdezni, hogy hol találjuk a legközelebbi AED készüléket. A mentőszolgálat munkatársai is ismerik a defibrillátorok helyzetét.
Ki használhatja a defibrillátort?
Mindenki! Olyan egyszerű a használata, hogy tényleg bárki képes az alkalmazására. Egyszerűen be kell kapcsolni és követni kell pontosan az elhangzott utasításokat. Amint a készülék a helyszínre ért, ő lesz a főnök. Amire a készülék utasít, azt hajtsa végre.
Minden készülék kicsit más, van, aminek van fedele és ki kell nyitni, van, aminek nincs. Van, ami angolul beszél, van, ami magyarul, stb. De a használatuk pont ugyanolyan egyszerű.
Hova kerüljenek a tappancsok?
Ez mindig értelemszerűen rá van rajzolva a készülékre vagy a tappancsra magára. Ha két tappancs van, akkor az egyik a jobb oldalra a kulcscsont alá, a másik a szív csúcsához, vagyis bal oldalra a mell alá és egészen a mellkas oldalára kerüljön.
Természetesen ehhez, ha eddig még nem tettük meg, szabaddá kell tenni a beteg mellkasát és közvetlenül a bőrre kell felragasztani a matricákat.
Mit fog mondani a készülék?
Első dolga a bekapcsolás után az lesz, hogy szól, hogy tegyük fel a tappancsokat a beteg mellkasára.
Majd ritmusanalízis következik, vagyis a készülék elemzi a beteg EKG görbéjét és eldönti, hogy kell-e sokkolni. Ilyenkor nem szabad hozzányúlni a beteghez, hogy ne téves jeleket érzékeljen.
Van olyan EKG-ritmus, ahol a sokk visszaállíthatja a beteg szívritmusát, ekkor sokk javasolt. És van olyan szívritmus, amikor nem várható érdemi hatás a sokktól, ilyenkor nem javasolt sokkolni.
Ha sokk javasolt, akkor a gép feltölti magát és szól, hogy senki ne érjen a beteghez és nyomjuk meg a sokk gombot.
A sokk leadásakor azé a felelősség, aki a gombot megnyomja. Neki alaposan körbe kell néznie és mindenkit el kell küldenie a betegtől, majd meg kell nyomnia a sokk gombot.
Ezt követően azonnal meg kell kezdeni ismét a mellkaskompressziókat.
Mire figyeljünk?
Nagyon fontos, hogy a sokk leadása biztonságos legyen. Tehát ilyenkor senki nem érhet a beteghez! Erről megbizonyosodnia annak kell, aki a sokk gombot megnyomja!
Az áramot a víz és a fém tárgyak jól vezetik, tehát például az alábbi esetekben ne sokkoljunk:
- a beteg egy tócsában fekszik,
- zuhogó esőben állunk,
- a beteg fém ágyon fekszik és valaki hozzáér az ágyhoz...
Valamint ugyanilyen fontos még, hogy a mellkaskompressziókat csak minimális időre szakítsuk meg!
Mit tudnak még ezek a gépek?
- a legtöbb készülék hangosan elmondja az egész újraélesztési protokollt.
- sok gép hangosan csipog 100/perc sebességgel, hogy a megfelelő mellkaskompressziós ritmust tartani tudjuk.
- van olyan készülék, ami érzékeli, hogy megfelelően 5-6 centiméter mélyen nyomtuk-e le a mellkast.
- valamint a készülékek 2 percenként ismételten elemzik a ritmust és ha szükséges újabb sokk leadását javasolják.
- új kutatások szerint AED készülékek alkalmazásával a hirtelen szívhalál túlélési esélye akár meg is duplázódhat!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Újraélesztés helyesen: nem kell szájból szájba lélegeztetni, a mellkasnyomás ment életet!
