Tényleg hígítja a vért a vérhígító? A szakorvos elmondja mi az igazság
Az köznyelvben vérhígítónak nevezett gyógyszerek célja, hogy megelőzzék a veszélyes vérrögök kialakulását vagy növekedését.
Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta a velük kapcsolatos legfontosabb ismeretekre hívta fel a figyelmet.
Vérrögök ellen véralvadásgátló
A vérrögök egyfajta fenyegetésnek tűnhetnek a laikusok szemében, holott a vér „rögösödésére” van szükség ahhoz is, hogy egy sérülés kapcsán ne vérezzünk el. Ugyanakkor a vérrögök vezethetnek szívinfarktushoz, stroke-hoz, mélyvénás trombózishoz vagy tüdőembóliához is. A veszélyes vérrögök kialakulásának megakadályozását célzó gyógyszerek az antikoagulánsok, vagyis véralvadásgátlók, közismert nevükön vérhígítók.
Valójában ezek a klasszikus gyógyszerek nem teszik hígabbá a vért, de csökkentik az alvadási képességét azáltal, hogy blokkolják a K-vitamin-függő alvadási faktorok kialakulását. (Az új típusú antikoagulánsok hatásmechanizmusa ettől eltér, és nagy előnyük, hogy nem igényelnek olyan szoros orvosi kontrollt, hátrányuk viszont a magasabb áruk.)
A legrégebbi, hatékony antikoagulánsok (legismertebb közülük a Warfarin) ugyanis rendszeres vérellenőrzést tesznek szükségessé, és bizonyos megszorításokkal is járnak. A kardiológus előírása szerint az esetek nagy többségében az ilyen gyógyszert szedőknél javasolt a hatáserősséget mérő, úgynevezett INR-érték 2-3 közötti tartása (kivéve a műbillentyűvel élő betegeket). Éppen ez a feltétel az, ami miatt rendszeresen vérelemzésre, és ez eredmény alapján elrendelt, akár változó dózis szedésére van szükség. Már csak ez a fajta variabilitás is szükségessé teszi a rendszeres kardiológiai kontrollt.
A vérzés jeleit ellenőriztetni kell
- Nem véletlenül vénykötelesek a véralvadásgátlók, hiszen dozírozásuk döntő jelentőségű. Ha túl alacsony a dózis, vérrögök keletkezhetnek, ha túl magas, vérzés jelentkezhet, súlyos esetben akár az emésztőrendszerben vagy az agyban is. Éppen ez utóbbi miatt kell az antikoagulánst szedőknek óvatosnak lenni, és a vérzést, esést, szokatlan véraláfutást ellenőriztetni a kezelőorvossal. Mellékhatás lehet még az fogínyvérzés, az orrvérzés, a vér megjelenése a vizeletben, a székletben. Ugyancsak orvoshoz kell fordulni, ha szokatlan, vagy a korábbiaknál erősebb fejfájás jelentkezik – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Vannak olyan jelek, amelyeknél késlekedés nélkül mentőt kell hívni: súlyos fejfájás, zavartság, gyengeség, nagy vérdarabok felköhögése, vérhányás, nem múló vérzés, fényes, piros vér a székletben, fejsérülés. Ugyanakkor a kisebb vérzések rizikóját csökkentheti, ha például puhább fogkefét, penge helyett elektromos borotvát használunk, ha óvatosan bánunk az éles tárgyakkal, ha kerüljük az ütéssel, sérüléssel járó sportokat, helyzeteket.
Életmód véralvadásgátlás mellett
Minden orvosi beavatkozás előtt tudatni kell a kezelőorvossal, ha véralvadásgátlót szedünk. Bizonyos procedúrák, például fogászati vagy más műtétek előtt fel kell függeszteni a szedést.
- Ugyancsak egyeztetni kell a tervezett vagy már fennálló terhességről, ugyanis várandósan nem ajánlott véralvadásgátlót szedni.
- Tilos önhatalmúlag megváltoztatni a gyógyszer dózisát, vagy szedését, ehhez mindenképpen kardiológiai egyeztetés szükséges. A kihagyott adagok helyett nem szabad dupla adagot bevenni legközelebb.
- Minden egyéb gyógyszer vagy táplálék kiegészítő szedése előtt ki kell kérni a kardiológus tanácsát.
- Véralvadásgátló szedése mellett óvakodni kell az alkoholfogyasztástól, vagy legalábbis limitálni kell azt alkalmi 1-2 pohárra. Az alkohol véralvadás csökkentő hatása még akkor is növeli a súlyos vérzés kockázatát, ha az INR a célértékek közt van.
- A magas K-vitamin tartalmú élelmiszerek csökkenthetik az antikoagulánsok hatását, ezért bizonyos ételeknél figyelni kell mennyiségekre (nem szükséges teljesen kerülni azokat). Ilyenek például a zöldleveles zöldségek, mint a brokkoli, a spenót, a saláta, a káposzta. Bizonyos fűszerek, pl. a kurkuma az alvadásgátlók hatását növelik, így természetes ellenszerei a vérrögképződésnek.
Összegezve
- A vérhígító gyógyszerek célja a veszélyes vérrögök kialakulásának megelőzése.
- Az antikoagulánsok csökkentik az alvadási képességet, de nem teszik hígabbá a vért.
- Az antikoagulánsok rendszeres vérellenőrzést és orvosi kontrollt igényelnek.
- Túl alacsony vagy túl magas dózis súlyos következményekkel járhat.
- Fontos figyelni az antikoagulánsok mellékhatásaira és sürgős orvosi segítséget kérni bizonyos tünetek esetén.
Olvasta már?
- Elhanyagolt magas vérnyomás: ehhez a 6 súlyos szövődményhez vezethet
- Ez a stroke 7 jele - már egy esetén is azonnal mentőt kell hívni!
- A magány felerősítheti a fájdalomérzetet, és a stroke esélyét is növelheti
- Agyvérzés: ha ezeket a tüneteket látja a hozzátartozóján, hívjon mentőt!
- Izommerevség, görcsösség: akár hetekkel, hónapokkal a stroke után is jelentkezhet, így ismerheti fel időben
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ilyen a láb, ha mélyvénás trombózisa van - 5 jel, amire figyeljen
