A klímaváltozás elleni küzdelem jelentős egészségügyi haszonnal is jár
A klímaváltozás elleni küzdelem nem csak a természeti környezet megóvása szempontjából halogathatatlan, de emellett jelentős egészségügyi haszonnal is jár - állítják kutatók.
A The Lancet című brit orvosi szaklap különszámában megjelent tanulmánysorozat szerint a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése elsősorban a szív- és érrendszeri, valamint a tüdőbetegségek visszaszorulása terén kecsegtet komoly eredményekkel.
A kutatók arra intik a kormányokat, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem költségeinek mérlegelésekor vegyék figyelembe az intézkedések kedvező közegészségügyi hatását is.
A december 7-én kezdődő koppenhágai klímacsúcs elé időzített különszámban a szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következtében várhatóan jelentősen terjed majd az elégtelen táplálkozás, illetve az ebből következő gyermekhalálozás, nő az egyre gyakoribbá váló árvizek, aszályok és viharok sérültjeinek és áldozatainak száma, és a hőhullámok egyre több áldozatot szednek majd, elsősorban az idősek körében. Arra is emlékeztetnek, hogy valószínűleg változni fog az egyes betegségek, például a malária és a dengue-láz földrajzi elterjedése a terjesztő élőlények élőhelyének eltolódása miatt.
A kutatók javaslataikban rámutatnak: a fejlődő országokban jelentősen csökkentené a tüdőgyulladás, a tüdőrák és más tüdőbetegségek elterjedtségét, ha a háztartásokban kevesebb szén-dioxid-intenzív biomassza-égetés folyna. Példaként Indiát említik, ahol ez becslések szerint évente 400 ezer korai halálesetet okoz. Számítások szerint egy tízéves program, melynek keretében 150 millió tisztább fosszilis vagy modernebb biomassza alapú tűzhelyet telepítenének az országban, háztartásonként kevesebb mint 50 dollárba (9200 forintba) kerülne. Ez a program egy évtized alatt 1,8 millió felnőtt és 240 ezer öt év alatti gyermek életét mentené meg a kutatók szerint.
A cikksorozatban arra is rámutatnak: a húsfogyasztás visszafogása nem csak a szén-dioxid-kibocsátást mérsékelné jelentősen, hanem a zsíros táplálkozás miatti szívbetegségek előfordulását is.
A közlekedés egy másik nagy szennyező - természeti és egészségügyi egyaránt. A tanulmányok szerzői úgy érvelnek: a gyalogos- és kerékpárosbarát városok kialakítása sokkal nagyobb egészségügyi haszonnal kecsegtet, mint az energiahatékony gépkocsik terjedése. London és Új-Delhi közlekedésének modellezése azt mutatta, hogy egy zöld közlekedési reformmal nem csak a karbon-kibocsátás csökkenne számottevően, hanem a szívrohamok, agyvérzések és pszichés betegségek száma is.
