Trombózis után - ezeket a vizsgálatokat mindenképp végeztesse el
Sajnos nem mindig automatikusak ezek a vizsgálatok.
Nem minden esetben lehet rájönni, hogy mi okozta a trombózist, de utána érdemes több vizsgálatot is elvégeztetni, hiszen ha megvan a kiváltó ok, nagyobb eséllyel lehet elkerülni egy következő trombózist.
Trombózis okai - ezek a betegségek állhatnak a háttérben
A mélyvénás trombózis okának kivizsgálása igen fontos, mert ezáltal lehet megelőzni, vagy legalább minimálisra csökkenteni egy újabb trombózis kialakulásának lehetőségét. Bár nem minden esetben lehet rájönni, vajon mi is váltotta ki a fokozott vérrög-képződést, ám minél alaposabb a kivizsgálás, annál nagyobb az esélye annak, hogy fény derüljön a mögöttes okokra.
Ilyen lehet például jó-vagy rosszindulatú daganat jelenléte (pl. mióma, vastagbélrák), genetikai hajlam (trombofília), bizonyos betegségek (pl. pitvarfibrilláció, diabetes, gyulladásos bélbetegségek, egyes vesebetegségek, régebbi trombózis, rossz véralvadásgátló terápia stb.
Nagyon jó lenne kivizsgáltatni szűrővizsgálat formájában azokat a 15 év körüli fiatalokat, aki versenysportokban jeleskednek, mert egy trombofilia kiderülése esetén még időben el lehetne tanácsolna őket a versenysportoktól. Így elkerülhető lenne a pálya szélén hirtelen életüket vesztő (többnyire tüdőembóliában meghalt) fiatalok tragédiája. A sportvezetőknek sem mindegy, hogy sok millió forintot költve a sportolóra hirtelen minden pénzük elvész egy ilyen tragédiával - mondja prof. Blaskó György.
Legfontosabb vizsgálatok trombózis után
- Laborvizsgálatok, genetikai szűrés
Mélyvénás trombózis után elengedhetetlen az alapos vérvizsgálat, melynek során fény derülhet többek között a genetikailag fokozott trombózishajlamra. Ilyen pl. az V-ös faktor Leiden mutációja, az MTHFR mutáció, a Protein S/C alacsony szintje, kevés antithrombin mennyiség. Ezen kívül fény derülhet az olyan állapotokra is, mint az Antifoszfolipid szindróma vagy a Lupus Antikoagulans, továbbá meghatározásra kerül többek között a D-dimer, INR szint, a Prothrombin idő, valamint a homocisztein szint is.
- Ultrahang vizsgálat
Duplex ultrahang vizsgálattal szemügyre lehet venni a felületi és a mélyen fekvő vénák állapotát, keringésüket, a vénabillentyűket, az esetleges szűkületet, rögöket. Az eljárás teljesen fájdalommentes, valamint semmilyen káros hatással (pl. sugárterheléssel) nem rendelkezik. Igen fontos vizsgálat trombózis-gyanú esetén, valamint trombózis után, nyomonkövetés céljából is- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
- Nőgyógyászati vizsgálat
Vannak olyan nőgyógyászati állapotok, melyek megnövelik a vérrögök képződésének esélyét. Ilyen például a mióma, ugyanis ez a jóindulatú daganat gyakran okoz trombózist, mivel akadályozza a medencében lévő véráramlás normál útját.
- Gasztroenterológiai vizsgálat
Érdemes a beteget a bélrendszer gyulladásos betegségei irányában (colitis ulcerosda, Crohn betegség, stb.) is kivizsgálni, mert ezek is fokozzák a trombózis-rizikót.
- Onkológiai vizsgálat
A rosszindulatú daganatok gyakran alattomosan alakulnak ki és csak akkor mutatnak komoly tüneteket, amikor már súlyos károkat, esetleg áttéteket okozott a szervezetben. Érdemes tudni, hogy előfordulhat, hogy a mélyvénás trombózis hívja fel a figyelmet a rendellenes sejtek megjelenésére, mivel egyes daganatos sejtsorok anélkül aktiválják az a fibrinképződést, hogy ahhoz a többi alvadási tényezőre szükség lenn. Statisztikák szerint a leukémia, az agydaganat, a petefészekrák, valamint a gyomor/vastagbél/végbéldaganat esetén alakul ki leggyakrabban mélyvénás trombózis.
- Kardiológiai vizsgálat
Trombózis után érdemes alapos kardiológiai vizsgálaton is részt venni, mivel a szív működésének problémái is okozhatnak fokozott trombózis-készséget. Ez megnyilvánulhat artériás (pl. szívinfarktus, stroke) és vénás trombózisban (pl. DVT, sinus trombózis) is. Fontos tudni, hogy az olyan állapot, mint pl. a pitvarfibrilláció könnyen vezethet mélyvénás trombózishoz, ezért DVT után célszerű ebben az irányban is vizsgálni a beteget.
Ezeket tartsa be trombózis után
- alkalmazza az előírt váralvadásgátló terápiát
- rendszeresen ellenőriztesse az INR szintet (kumarin-származékok esetén)
- adja le a túlsúlyát, ha van
- szokjon le a dohányzásról
- viseljen kompressziós harisnyát az orvos által meghatározott ideig
- mozogjon rendszeresen (kerülje a küzdősportokat)
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Szívinfarktus: rendszeres kávézással tényleg csökkenthető a szívroham esélye?
