Intim téma - vizeletcsepegés szex közben

Ha valami, akkor ez durván visszatarthat attól, hogy szexeljünk a párunkkal - még a gondolattól is félünk. Az inkontinencia komoly probléma.

Az inkontinencia igencsak próbára teheti szexuális életünket - az önkéntelen vizeletvesztés ugyanis nemcsak az idősek problémája, akik talán annyira már nem vágynak a szexre, hanem fiatalabb korban is előfordul.

Ha egyenesen lehetetlenné teszi a szexuális életet, orvoshoz kell fordulnunk. Ki kell deríteni elsősorban, mi okozza a tünetet. Egy amerikai felmérés szerint háromból egy nő, aki stressz inkontinenciával küzd, tartózkodik a szextől, mert attól fél, hogy az aktus, az orgazmus során vizeletcsurgása lesz.

Nemcsak az öregedés, számos más tényező is kiválthatja a vizelet inkontinenciát. Például a hormonális zavarok, elhízás, bizonyos gyógyszerek, vagy kisebb medenceműtétek. A terhesség harmadik trimeszterében is előfordul, de ha egy nő sokat szült, akkor is.

Az inkontinencia létrejöhet az izom- és idegrendszer betegsége, vagy sérülése révén. Okozhatják pszichés zavarok is. Elgyengülhetnek a húgyhólyagot tartó izmok, de ha túlzottan érzékenyek, az is lehet gond. Problémás lehet, ha akadályoztatva van a vizelet távozása a húgyhólyagból, de ha megbetegszik a vizeletrendszer, az lehet a vizelet inkontinencia oka.

Íme néhány módszer, amellyel a problémán segíthetünk.

Készüljünk fel például a szexre. Vegyük számításba, hogy ha stressz inkontinenciánk van, jellemzőbben a behatoláskor jelentkezik inger a vizelésre, ilyenkor a húgyhólyagra is nyomás nehezedik.

A késztetés inkontinencia esetén az orgazmus közben jellemzőbb a csurgás. Mivel ez nem mindig történik a nőknél az aktus alatt, előkészületeket tehetünk, hogy a problémát elkerüljük.

Több módja van, hogy meg is előzzük a vizelet-csurgást. Az alábbiak közül biztosan működnie kell valamelyik megoldásnak:

Kerüljük a kávét és a teát a szex előtt órákkal. Ihatunk vizet, mielőtt a szexbe belefogunk, de egy órával közvetlenül előtte már ne tegyük.

Menjünk ki a wc-re, ürítsük ki teljesen a húgyhólyagot, hogy megpihenjen, majd nem sokkal később ismételjük ezt meg.

Vannak, akik a has masszírozására esküsznek. Tegyünk az ágyra törölközőket a biztonság kedvéért. Ne szégyelljünk szex közben esetleg kimenni a wc-re.

A partnerünknek magyarázzuk el a helyzetet - hangsúlyozzuk, mennyire hiányoznak azok az idők, amikor olyan csodás volt a szexuális életünk. Ha nem régi partnerről van szó, mondjuk el, hogy a problémánk már orvoslás alatt van, és minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy helyrehozzuk a dolgot.

Megmondhatjuk azt is - ha tartózkodunk a szextől - hogy ennek oka nem az érdeklődés hiánya, hanem a félelem a csurgástól és a szégyentől, a zavartól.

Az együttérző reakció megnyugtathatja a vizelet inkontinencia problémájával küzdőt, a partner biztosíthatja őt támogatásáról és türelméről. Lehet, hogy rájövünk, nem is akkora a probléma, mint hittük. Egy szexterapeuta egyébként segíthet is elmagyarázni a helyzetet, és tanácsot adni.

Új szexpózokkal is segíthetünk a gondon. Ezzel a felvetéssel a partnernek nem lehet semmi problémája! Olyan pozíciókat érdemes választani, amelynek köszönhetően a nyomás nem nehezedik a húgyhólyagra. Minden olyan póz jó, ahol nem terheljük a partner súlyával a hasunkat, hólyagunkat. Ha a nő van felül, jobban tudja kontrollálni a behatolás mélységét.

Egy terapeuta segítségével megtanulhatjuk a medenceizmok erősítését is, amellyel sokat tehetünk a vizelet inkontinencia ellen. A Kegel-gyakorlatokat kifejezetten ezen probléma orvoslására találták ki. A helyes elsajátításhoz mindenképp érdemes segítséget kérni, mert ha rosszul végezzük a gyakorlatokat, azzal nem segítünk magunkon.

A nők 80 százaléka - akik vizelet inkontinenciával küzdenek - megtanulja kontrollálni a vizeletcsurgást a Kegel-gyakorlatok elsajátítása után.

Megtanulhatjuk az úgynevezett húgyhólyag-újratréninget is, amelyhez urológus adhat tanácsot. Ne szégyelljünk szakemberhez fordulni! A vizelet inkontinencia több társunkat érinti, mint gondolnánk.

A kutatók szerint háromból egy, 40 év feletti nő szenved tőle, de csupán 20 százalékuk kér segítséget. Inkább válasszuk ezt, mint hogy némán szenvedjünk! Ha van olyan barátunk, akivel megoszthatjuk a problémánkat, hozzá is fordulhatunk. Lehet, hogy olyanokra akadunk, akik hasonló gondokkal küzdenek. Végül, ha nem segít semmi, gyógyszert is felírathatunk a problémára. Általában egyszer kell őket naponta szedni, és elég hatékonyak.