Dr. Gerevich blogjáról: a férfi számára a nő orgazmusa az elsődleges

Tisztelt Doktor Úr, az Intimitás útvesztői legutóbbi bejegyzésében olvastam el az orgazmushoz kapcsolódó problémát, és az erre adott választ, és ne haragudjon rám, de a lényeget szerintem nem érinti … Életkorom és tapasztalatom, – hála Istennek- jogosít fel arra, hogy merjek egy szaktekintélynek levelet írni.

A levelet író hölgy arról számol be, hogy a mostani kapcsolatában minden nagyon rendben van, testi-lelki összhang .... De most jön a kérdésem: a partner nem veszi észre, nem hiányolja a számára fontos nő örömérzetének jeleit, illetve annak hiányát????Akkor hol van itt az összhang??? /Nekem a jó Isten olyan partnert adott, akinek az volt a legfontosabb, hogy először, vagy egyszerre, de az én orgazmusom volt neki az elsődleges..../ – sajnos már csak volt...

Tehát tisztelt Doktor Úr, hiányolom a válaszából a férfiak szerepének, felelősségének kérdését. A levélírónak szerintem nem egy pszichoterapeutára vagy szexológusra, /üzletrontás...?/, inkább olyan partnerre van szüksége, aki figyel a nő testi-lelki vágyaira, érzékelni-érezni akarja orgazmusát is.... Ilyen egyszerű ez. Kérem elnézését, hogy belekontárkodtam a szakmába, továbbra is figyelek írásaira. Estleges válaszának örülnék.

Tiszteli és üdvözli Léna

****

Kedves Léna,

köszönöm a levelét, amelyet egy 38 éves elvált értelmiségi nő írt nekem, "egy selejtes asszony" aláírással. Ebben a levélben a levélíró leírja, hogy egy éve rátalált egy férfi, akinek a hatására kisebbségi érzései megszűntek, el tudja fogadni önmagát, megtanulta testét szeretni. Csak éppen egy dolog hiányzik (még), az orgazmus. Igaza van abban, hogy a partnernek érzékelnie, éreznie kell, hogy a szeretett nő érez-e orgazmust vagy nem. Igaza van abban is, hogy a férfiak felelőssége nagy. Ráadásul én is férfi vagyok, jogosan vetődhet fel az elfogultság a részemről a férfi nem iránt...

De: a levélíró szokatlanul sok jót ír partneréről, aki elindított nála egy kedvező folyamatot a harmonikus szexuális kapcsolat kialakítása irányában. Joggal feltételezhető, hogy a jó irányba haladó folyamat nem áll meg, és előbb-utóbb megérik a helyzet arra, hogy az asszony orgazmust is átéljen. Ha én azt javasolom ezek után neki, hogy hagyja ott a partnerét, és keressen olyan férfit, aki észreveszi, hogy nincs orgazmusa, helyesen járnék-e el? Sugallhatom-e ezt? Nem hiszem.

Ha a férfiak felelősségét hangsúlyozom, nem kerülünk-e abba a csapdába, aminek az a lényege, hogy a levélíró azt hiszi, részéről minden rendben van, ölbe lehet tenni a kezet, csak a másikon múlik minden? Elvehetem-e a probléma-érzékeny levélíró lendületét azzal, hogy áttolom a férfira a felelősséget, arra a férfira, akit nem is ismerek, akiről szinte csak pozitív tulajdonságokat olvasok a levélben. És hát valljuk be, vádolhatunk-e bármivel is egy olyan férfit, akiről csak egyoldalú információink vannak?

Üdvözli Gerevich József

http://intimitas.cafeblog.hu/2014/06/25/a-ferfi-szamara-a-no-orgazmusa-az-elsodleges/