A 12 legfontosabb kérdés az AIDS-ről (1. rész)

December 1. az AIDS Világnapja. Ezen a napon hívják fel a figyelmet világszerte a betegség megelőzésének fontosságára, és a megfelelő védekezés szükségességére. Mintegy 34 millió a világon a HIV-fertőzöttek száma (a WHO 2008-as adatai szerint). Kb. 2.7 milliió az évenkénti új fertőzött, és 2 millióan halnak meg évente az AIDS-ben. Jelenleg is Afrika szub-szaharai régiója a legfertőzöttebb terület a világon. Ismerjük meg az AIDS-szel kapcsolatos legfontosabb problémákat, tudnivalókat!

1. Mi a különbség a HIV és az AIDS között?

A HIV a humán immundeficiencia vírus, az általa kiváltott állapot pedig az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes -Acquired Immune Deficiency Syndrome). Azon HIV fertőzötteknél, akik nem részesülnek megfelelő ellátásban, nagy valószínűséggel alakul ki az AIDS.

A HIV az úgynevezett retrovírusok közé tartozik. A többi vírushoz hasonlóan csak egy gazdasejt belsejében képes szaporodni. A retrovirusok a saját örökítőanyagukat másolják be a gazdaszervezet sejtjeiben található gének közé.

Mindezidáig a HIV vírus 2 típusát azonosítottak, a HIV-1-et és a HIV-2-t, valamint ezeknek több alcsoportja létezik. A kutatók a jövőben várhatóan még újabb alcsoportokat fognak felfedezni. A HIV-1 a gyakoribb típus, a HIV-2-vel együtt Afrikában a legelterjedtebb.

A HIV-1 és a HIV-2 hasonlóképpen terjed, és mindkettő okozhat AIDS-et. A különbség köztük az, hogy a HIV-2 nehezebben átadható, és a betegség a megfertőződést követően hosszabb idővel jelentkezik, mint a HIV-1 fertőzés esetében.

2. Egyesek azt állítják, hogy az AIDS-et valójában nem is a HIV vírus okozza. Igaz ez?

Néhányan megkérdőjelezik, a HIV és az AIDS kapcsolatát, és nem a HIV vírust tartják az AIDS okozójának. Az AIDS politikai téma lett, és olyan érzékeny társadalmi kérdésekkel hozható összefüggésbe, mint a szegénység, a droghasználat, és a homoszexualitás. Néhányan szeretnék azt hinni, hogy a "normális" életvitel védetté teszi őket a betegséggel szemben.

Kimutatták, hogy szerte a világban élő AIDS-es betegek különböző csoportjaiban - fertőzött anyák csecsemői, homoszexuális férfiak, fertőzött egyének szexuális partnerei, vérátömlesztésen átesett betegek, egészségügyi dolgozók - az egyetlen közös, hogy mindannyian megfertőződtek a HIV vírussal.

Több évnyi kutatás után a tudósok határozottan állítják, hogy az AIDS-et a HIV vírus okozza.

3. Milyen betegség az AIDS?

Az AIDS a szerzett immunhiányos állapot, amelynek számos megnyilvánulási formája lehet. Akkor alakul ki, amikor az immunrendszert (a szervezet védekező szervrendszere) már nagyon legyengítette a HIV-fertőzés.

Bár az AIDS a HIV fertőzés következtében alakul ki, a kettő nem ugyanaz. Ha valaki HIV-pozitív, nem feltétlen jelenti azt, hogy már az AIDS betegség is megjelent nála. Ugyanakkor mindenki, aki AIDS-es, biztosan HIV-fertőzött.

4. Hogyan vezet a HIV-fertőzés AIDS-hez?

Általánosságban elmondható, hogy a HIV vírus a szervezet védőbástyáját, az immunrendszert támadja meg, így a beteg idővel egyre inkább fogékonnyá válik a különböző fertőzésekre, megbetegedésekre.

A HIV vírus azon vérsejteket támadja meg, amelyeknek kulcsszerepe van az immunrendszer működésében. Ezeket CD4+ T-sejteknek, másnéven segítő T sejteknek (limfocita) nevezik. Feladatuk az immunrendszer egyéb sejtjeinek aktiválása és működésük szabályozása, hogy a szervezet sikeresen megküzdjön a külső behatolókkal, és a rákos sejtekkel.

A HIV vírus behatol a CD4+ T sejtek belsejébe, saját génjeit beépíti annak DNS-ébe és új vírusok termelésére kényszeríti, amelyek ezután újabb limfocitákat fertőznek meg és pusztítanak el. A HIV fertőzöttek CD4+ T sejtszáma a hónapok, évek alatt folyamatosan csökken, azaz a beteg immunrendszere fokozatosan legyengül.

Egy egészséges felnőtt CD4+ T sejtszáma a vérben 500-1400 köbmilliméterenként. A fertőzötteknél, akiknél már jelentkezett az AIDS, ez a szám akár 200 alá is csökkenhet. Így az immunrendszer legyengül, a szervezet védtelenné válik a fertőzésekkel és a rákkal szemben.

5. Hogyan diagnosztizálják a HIV-fertőzést?

Általában a vérben található HIV-antitestek kimutatásával igazolható a fertőzés. Az immunrendszer ugyanis specifikus antitesteket termel minden, a szervezetet megtámadó fertőzés ellen. Így, a HIV vírus ellen termelt antitestek jelenléte igazolja, hogy az egyén fertőzött, vagyis HIV-pozitív.

Az ilyen tesztek megbízhatósága közel 98 %-os. Azonban a megfertőződés után csak 3 hónappal lesz a HIV antitestek száma kellően magas ahhoz, hogy a vérből kimutathatóak legyenek. Az újabb típusú, úgynevezett nukleinsav amplifikációs tesztek, már hamarabb is megbízható eredményt adnak.

A fertőzést nyomonkövetésére a HIV vírus terheléses tesztet használják, amely a vérben lévő HIV részecskék számát mutatja ki. A teszt segítségével a kezelőorvos nyomon követheti a betegség progresszióját és az alkalmazott kezelés hatékonyságát.

6. Hogyan terjed a HIV vírus?

A HIV fertőzés emberről emberre szexuális úton a testnedveken keresztül, illetve a fertőzött egyén vérével való érintkezés során terjed.

Ami terjesztheti a fertőzést: ondó, pre-ejakulátum, hüvelyváladék, anyatej, vér és egyéb testnedvek, ha azok vért is tartalmaznak.

Bárki, aki nem kerüli tudatosan a veszélyt (közös tű, vagy fecskendő intravénás droghasználat során, védekezés nélküli szex fertőzött, vagy ismeretlen HIV-státuszú személlyel) esélyes rá, hogy megfertőződjön a HIV vírussal.

HIV-pozitív anyák átadhatják a gyermeküknek a betegséget a terhesség, a szülés, vagy a szoptatás során az anyatejjel.

A vírus terjedésének leggyakoribb módja, ha valaki védekezés nélkül létesít szexuális kapcsolat fertőzött egyénnel. Akár homoszexuális, akár heteroszexuális nemi érintkezés közben a vírus bejuthat a szervezetbe a hüvelyen, a péniszen, a végbélen, a szájon vagy a sérült bőrfelületen át.

Az egészségügyi ellátó személyzet megfertőződhet a vírussal, ha érintkezésbe kerülnek egy HIV-pozitív fertőzött személy testnedveivel, legyen az akár a magzatot körülvevő magzatvíz, az ízületeket körülvevő ízületi nedv, vagy a gerincfolyadék.

Nagy bizonyossággal nem terjed a vírus a következő módokon:

Eddig egyetlen tanulmány sem szolgáltatott arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy a vírus csókolózáskor a nyállal átterjedne egyik emberről a másikra. Az azonban nem egyértelmű, hogy a sok nyál cserével járó "heves" csókolózás ne növelné a fertőződés kockázatát.

Tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy a HIV nem terjed a fertőzött személlyel történő mindennapos érintkezés során, vagyis az uszoda, a WC-ülőke, a telefon, vagy a közös evőeszköz használata nem jelent veszélyt. Nem terjesztik a vérszívó rovarok sem, tehát egy szúnyogcsípéstől senki sem kapja el a vírust.

Továbbá a vírus bizonyítottan nem terjed a széklettel, illetve olyan testnedvekkel, mint az izzadság, a könny, vagy a vizelet.