Zacher Gábor: hogy állunk ma a drogokkal?

Több mint 2000-en kerültek Péterfy Sándor utcai Kórház toxikológiai osztályára tavaly drogtúladagolás miatt, ez eddig a legmagasabb szám - mondta Zacher Gábor toxikológus csütörtökön Budapesten "A kábítószer bűnözés elleni küzdelem rendészeti és egészségügyi aspektusai" címmel tartott konferencián.

A rendőrség Teve utcai székházában tartott rendezvényen az osztályvezető főorvos azt mondta, hogy tavaly nyáron volt olyan nap, amikor 8-10 drogtúladagolásos esetük volt a "dizájner drogok" miatt.

(A "dizájner" drogok elnevezés abból ered, hogy egy már tiltólistán szereplő szer kémiai szerkezetének módosításával olyan anyagot hozzanak létre, amelynek hatása megegyezik az eredetiével, viszont a listán még nem szerepel, azaz fogyasztása nem tiltott.)

Zacher Gábor az egyik legveszélyesebbnek az új szerek között az MDPV-t nevezte; a mostanában heroin helyett használt drog nagyon addiktív és gyors leépülést okoz.

A másik nagyon problémás kábítószer a GHB, más néven Gina, ami miatt egy évben körülbelül 200-an kerülnek a toxikológiai osztályra. Népszerű még manapság a szintetikus marihuána és kokain is - fűzte hozzá.

Megemlítette: Magyarországon még nincs jelen a krokodil néven ismert drog. Ennek a kábítószernek az alapja egyébként a sósav, a gázolaj, a hígító, a jód és a vörösfoszfor. Az alkotórészek közül a sósav és a foszfor felelős az interneten terjedő filmekben látható drasztikus szövetelhalásért - közölte.

Szerinte ma már "boldog békeidőknek" számítanak a "dizájner drogok" megjelenése előtti időszakok, hiszen az akkori szereket már ismerték. "Talán furcsán hangzik egy toxikológus szájából, de ezek a szerek talán még szerethetőek is voltak, hiszen ezekről a szerekről mindent tudtunk, ezeknek a szereknek ismertük a hatásait és az elvonási tüneteket" - tette hozzá.

Az új évtizedben aztán megjelentek az új drogok, amelyek átalakították a szokásokat és kontrollálhatatlanná tették a téma kezelését. Például mára megszűnt a díler fogalma, hiszen a fogyasztók az interneten vásárolnak, a drogokat fürdősóként, növényi tápsóként, illatosítóként árulják.

A toxikológus szerint újabb és újabb szerek jelennek meg, amelyeket nem amatőr vegyészek, hanem magasan kvalifikált szakemberek állítanak elő.

Az új szereket már nem Hollandiában vagy a Balkánon készítik, hanem például Kínában és Indiában - tette hozzá.

Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) igazgatója előadásában azt mondta, hogy a drog elleni harcban az egyik legfontosabb tényező a kínálatcsökkentés, ami elsősorban a bűnüldöző hatóságok feladata, a második kiemelt aspektus a kereslet csökkentése, ami már inkább társadalmi célkitűzés kell legyen, és harmadikként megemlítette az igazgatási, engedélyeztetési munkát, minek a megfelelő hatékonysága szintén a kábítószerrel való visszaéléseket mérsékelheti.

A vezető szerint ebben a témában a célközönségnek a fiatalok számítanak; a drogfogyasztók többsége a tizenhat és a huszonhat év közötti fiatal, és egy kutatás szerint a tizenhat évesek között minden harmadik kipróbált már valamilyen tudatmódosító szert.

Csizner Zoltán a fentiek alapján mérföldkőnek nevezte a csütörtökön életbe lépett C-listát, az új tiltott pszichoaktív anyagok jegyzékét, hiszen a kiskapuk a gyors lezárását teszi lehetővé.

Révai Róbert, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Szolgálat egészségügyi osztályának főtanácsosa elmondta: a kábítószer-terjesztés a szervezett bűnözés legjövedelmezőbb üzletága, ami jól tükröződik a magyarországi bűnszervezetekkel kapcsolatos felmérésekből. Az adatok a hazai drogpiac folyamatos bővüléséről tanúskodnak - tette hozzá.

Ma Magyarországon a "dizájner drogok", a kannabisz-, az ecstasy- és az amfetamin-származékok dominanciája érvényesül a fogyasztók és a forgalmazók körében is.

A főtanácsos megemlítette, hogy egyes vegyi szakértők szerint napjainkban a kannabisz-származékok egyre több hatóanyagot tartalmaznak, így erőteljesebb függőséget alakítanak ki és jobban torzulhat a használók személyisége is.