Passzív- és másodlagos dohányzás

Mit jelent ez a fogalom?

A másodlagos dohányzás lényege, hogy a cigarettából beszívott füst mellett a dohányos a cigaretta égő végéből származó füstöt is belélegzi. A más dohányosok cigarettafüstjének belégzése értelemszerűen a passzív dohányzás fogalmát jelenti.

Mi minden található a másodlagos füstben?

A másodlagos füst mintegy 4000-féle kémiai anyag keveréke. Ebben az oldószerként alkalmazott acetontól kezdve a fertőtlenítő ammónián át, a patkányméregként alkalmazott cianidokig, rovarellenes permetezőkig (DDT) és kipufogógázokig (CO, szén-monoxid) sok minden fellelhető, kimutatható.

A fent említettek közül sok vegyület a másodlagos füstben mutat magasabb koncentrációt, mint a közvetlenül beszívott, elsődleges füstben. Érdekes módon, egy helyiség füstmennyiségének mintegy 85%-a a másodlagos füstből ered.

A mintegy 4000 vegyületből kb. 50, amely a másodlagos füst összetevője, ismert rákkeltő, pl.: a hidrogéncianid, arzén, formaldehid, és kén-dioxid.

Mennyiben érinti a másodlagos füst a nemdohányzókat?

Megfigyelések szerint, néhány azonnali hatás is jelentkezhet, mint pl. a szemirritáció, fejfájás, köhögés, torokfájás, szédülés és hányinger. Felnőtt asztmás betegek tüdőfunkciója (kimutatható mértékben) romolhat.

A dohányfüst rövid távú hatása lehet még nemdohányzókra a csökkent coronaria (koszorúér-) keringés.

Hosszú távon, a másodlagos dohányfüst többféle betegség kórokai között szerepelhet, mint a tüdőrák, szívbetegségek, stroke, légúti betegségek és különféle gyermekbetegségek.

Tüdőrák

A másodlagos füst-expozíció és a tüdőrák gyakorisága közötti összefüggést a 80-as évek közepe óta ismerik. Vizsgálatok szerint a nemdohányzók körében 20%-kal nőtt a tüdőrák kockázata. Nyilvánvalóan, minél több füstöt lélegeznek be, annál magasabb ez az arány.

Szívbetegségek

A 90-es évek elején sikerült összefüggést találni a szívbetegségegek és a másodlagos dohányfüst beszippantása között. Ekkorra már a harmadik leggyakoribb oki tényezőként szerepelt a megelőzhető haláloki listán az USA-ban...

Vizsgálatok eredményei szerint a nemdohányzók szívbetegség-kockázata 23%-kal nagyobb, ha dohányossal élnek egy fedél alatt. Ez már nemcsak a dohányfüst mennyiségétől függ, tulajdonképpen minőségi tényező, már kis mennyiség beszívása is fokozhatja a szívbetegség-rizikót. Néhány példa:

Már akár 5 perces másodlagos dohányfüst-beszippantás is megkeményítheti az aortafalat, ezzel a szívet nagyobb munkára kényszerítve.

30 perces füstexpozíció után érintetté válhatnak a koszorúerek, vagyis az érfalon fokozódik a lipid-lerakódás.

Koszorúérbetegségben még rövidebb füstexpozíció is, a magasabb CO-szint révén akár anginás roham kialakulásához vezethet.

Mivel nemdohányzókban a másodlagos füst miatt amúgy is magas a szívbetegség kockázata, a kutatások szerint a korai artériás, érfali károsodások még megfordíthatóak, ha legalább két évig elkerülhető a másodlagos dohányfüst-expozíció.

Agyi érkatasztrófa, stroke

Egy új-zélandi vizsgálat szerint a hosszú távú másodlagos dohányfüst-expozíció fokozza nemdohányzókban a stroke kockázatát, mintegy 82%-kal. A helyi statisztika szerint minden évben kb. 85 beteg hal meg, és 500 kerül kórházi felvételre stroke-kal, akiknél összefüggés található az esemény és a másodlagos dohányzás között.

Légúti betegségek

A légúti betegségek és a másodlagos dohányfüst-expozíció közötti összefüggés jól dokumentált. Több a köhögés, jellemzőbb a köpet, a mellkasi diszkomfort, a tüdőfunkció pedig romlik.

Asztmásokban a másodlagos dohányfüst-expozíció asztmás rohamot válthat ki, túlérzékenység), csökken a tüdőfunkció, szemirritáció, orr- és toroktünetek is jelentkeznek. A kutatási eredmények szerint felnőttekben a másodlagos dohányfüst miatt, akár otthon, akár a munkahelyen 40-60%-kal emelkedik az asztma kialakulásának kockázata, összevetve azokkal, akik otthon vagy a munkahelyen nincsenek e veszélynek kitéve.

Gyermekkori betegségek

A csecsemő- és kisdedkorú gyermekek különösen érzékenyek a másodlagos dohányfüst ártalmaira. Több a középfülgyulladás, az alsó légúti betegség (pl. croup, bronchitis, tüdőgyulladás), gyakrabban alakul ki asztma és visszamarad a tüdő fejlődése, növekedése.

Mindehhez hozzájárul még az anya dohányzása miatti gyakoribb bölcsőhalál-szindróma, a SIDS. Becslések szerint Új-Zélandon pl. évente 50 baba hal meg másodlagos dohányfüst miatti bölcsőhalálban.