„Nem tudjuk, mit használnak” – Dr. Rácz József pszichiáter, a Kék pont alapítvány elnöke

2013-ban a józsefvárosi önkormányzat felmondta az együttműködést a Kék Pont Alapítvánnyal, kizárták őket a kábítószerügyi egyeztető fórumról (KEF) is. Ha a Magdolna utcai épületük bérleti díját emelni fogja az önkormányzat, hamarosan le kell húzniuk a rolót. A magyarországi kábítószerhelyzetről és az alapítvány jövőjéről Dr. Rácz József pszichiátert, az alapítvány elnökét kérdeztük.

Az elmúlt három évben jelentősen átalakult a magyar kábítószerpiac és a droghasználati szokások is. Mi történik az utcán?

RJ: Négy-öt éve megjelentek a piacon az úgynevezett dizájner drogok. Kezdetben nem értek el a drogfogyasztók minden spektrumához, az intravénás drogfogyasztókhoz sem, akikkel mi foglalkozunk. 2010-ben azonban a heroin elkezdett eltűnni az utcáról és az amfetamin minősége is jelentősen csökkent.

Ekkor jelent meg a mefedron, ismertebb néven Kati és terjedt el széles körben. Miután a mefedron felkerült a kábítószerek listájára, jött az MDPV majd a Pentedron és így tovább. A klasszikus intravénásan használt kábítószereket, mint például az amfetamin és a heroin szinte teljesen felváltották a dizájner drogok – volt számos olyan heroinista kliensünk, aki például a mefedront a heroin helyett kezdte el használni. Jelenleg az a helyzet, hogy már a kliensek sem tudják, hogy éppen mit lőnek be. Annyit mondanak, hogy "ezen és ezen az utcán vettem ezt a fehér port, ettől és ettől a dílertől".

Önök sem tudják.

RJ: Nem, nem tudjuk, mit használnak. Hogy konkrét számokat mondjak,a tavalyi évben 360 szer jelent meg az Egyesült Államokban, Európában, naponta bukkan fel új vegyület.

A BSZKI-nak van felszereltsége ahhoz, hogy bevizsgálják a megjelenő új szereket, de elképesztően túlterheltek. Mi felvetettük, hogy jó lenne, ha a drogambulanciákon is lehetne bevizsgáltatást végezni, de erre nem volt keret. A dizájner drogok pedig már az egész drogfogyasztó spektrumon dominálnak. Jelen vannak az injekciós, a party/diszkó és az iskolás/ középiskolás drogfogyasztó szcénában is, kiszorítják a klasszikus drogokat. A helyzetet a ’90-es évek elejéhez tudnám hasonlítani, ahhoz a pánikhoz, amikor megjelentek Magyarországon is a kábítószerek. Azóta felnőtt több olyan generáció, akik ismerik a "bevett" drogokat, de a dizájner drogokkal szemben, ők is úgy állnak, mint annak idején a szüleik a Magyarországra bejövő kábítószerekkel.

Miért rossz ez a helyzet? Ha nincs fent a C-listán, a tinik legalább azt nem kockáztatják, hogy rendőrségi eljárás indul ellenük.

RJ: Azért, mert nem tudják az új szerekről, hogy mennyit vegyenek be, mivel hogyan reagál. A dizájnerdrogoknak két nagy csoportját különíthetjük el a Magyarországon leggyakrabban használt szerekkel kapcsolatban: ezek a fenetilaminok (ide tartozik az amfetamin is) és a kannabionoidok (szintetikus kannabisz-jellegű vegyületek). Messze erősebbek azoknál a szereknél, amiknek a kiváltására létrejöttek. Például több szintetikus kannabioid vegyület sokkal erősebben kötődik kémiailag a kannabinoid receptorokra, mint például a fű hatóanyaga, a THC..

Ez mit jelent?

RJ: Túladagolást, illetve annak a veszélyét. Ellentétben a hagyományos kábítószerekkel, a dizájner drogoknál sosem lehet tudni mennyi az "adag", mi az, ami halálos. És mivel általában magasabb dózisban szedik be, sokkal hamarabb jönnek a mellékhatások is, például a pszichózis. Sok embert kezelnek pszichózissal a drogambulanciákon., melyet a dizájner drogok váltottak ki

Honnan érkeznek be a dizájner drogok? Még az ősidőkben írtam egy riportot egy magyar droglaborról, Magyarországon is gyártják őket?

RJ: A fő exportőr Kína, ahonnan tonnaszám rendelhetőek különböző szerek az interneten. Új Zélandon más a törvényi szabályozás, ott bármilyen vegyület forgalomba hozható, amennyiben "emberre nem ártalmas"-nak ítélik. Szintetikus kannabisz vegyületeket Magyarországon is állítanak elő, de, hogy pontosan hol és mit, abban a rendőrség illetékesebb.

Az Önök tűcseréjének célcsoportja az intravénás drogfelhasználók. Ők is az internetről rendelik a drogokat?

RJ: Dehogy. A dílereik rendelnek az internetről. A klasszikus díler-fogyasztó felállás semmit sem változott a dizájner drogok megjelenésével. A klienseink a megszokott dílereikhez mennek, akik azelőtt "hagyományos" kábítószert adtak el nekik. Ők váltottak az olcsóbb és könnyebben beszerezhető dizájner szerekre és őket követték a fogyasztók. Ha nem adott el mást, azt vették, amit eladott.

Mennyi kliensük van a józsefvárosi tűcsere programban?

A regisztráltak 3500 felett vannak, de 1500 fő állandó klienssel dolgozunk.

Tavaly az önkormányzat felmondta Önökkel az együttműködési szerződést, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF), melynek Ön volt a szakmai alelnöke pedig kizárta Önöket. Mennyiben érinti ez a munkájukat?

RJ: Bár a költségvetésünk megvan 2015-ig, az önkormányzat felemelheti a bérleti díjatt a Magdolna utcában, amennyiben nem fogadják el a tavalyi szakmai beszámolónkat, és lehet, hogy ez olyan mértékú lesz, amit már nem tudunk kifizetni. Ahhoz, hogy állami támogatást kapjunk jövőre pedig kellene a KEF ajánlása, amit értelemszerűen nem kapunk meg.

Mi lesz a klienseikkel? A drogambulanciák fel tudják szívni őket? Önöknek is van két működő drogambulanciájuk Békásmegyeren és Ferencvárosban.

RJ: Az intézményrendszernek nincs kapacitása felszívni ezeket az embereket. Az is elképzelhetetlen, hogy majd ők esetleg átmennek egy másik kerületbe. Nem, az intravénás drogfelhasználó nem ilyen. Ott fognak maradni a VIII.-ban az utcán.

Amikor 2013-ban kirobbant a botrány a Kék Pont körül, több médium is arról cikkezett, hogy Hepatitis és HIV járvány várható, ha az intravénás kábítószeresek nem jutnak tiszta tűhöz. Erre az önkormányzati lapban az volt a válasz, hogy a tűt meg lehet venni a gyógyszertárban.

RJ: Csakhogy az intravénás droghasználó nem megy be a gyógyszertárba, vagy, ha bemegy, nem szolgálják ki. Mi végeztünk szűrést és konkrét adataink vannak. Az intravénás kábítószer használók az egyszer használatos tűt is eladják. Száz forint egy használt injekciós tű, ez az éjszaka alatt, reggelre felmehet ötszáz forintra is. Egy tűt pedig 8-10 ember is használhat. A szűréseink eredménye évek óta az, hogy a klienseink 70(!) százaléka hepatitisz C pozitív. Ez a betegség is vérrel fertőz, azért nem tulajdonít senki sem (a felhasználók sem) nagy jelentőséget neki, mert harminc év után vannak következményei, például a májelégtelenség vagy a májrák.

Mennyiben befolyásolja a szűrés az intravénás felhasználók kábítószerfogyasztási szokásait?

RJ: Egy részüknél tudatos magatartás alakul ki, például nem adják át a tűt, amit használnak vagy utolsónak szúrnak. A szűrés annyiban fontos, hogy pontos képet kapunk erről a kiszolgáltatott csoportról és meg lehet előzni az esetleges járványokat.

Van HIV pozitív kliensük?

RJ: Nem, nem mértünk HIV fertőzést egyetlen kliensnél sem.

A média már egy lehetséges hepatitisz és HIV járványról számolt be. Lesz járvány, ha bezárják a magyar tűcsereprogramokat?

RJ: Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, nem az a munkám. A klienseink között azonban több prostituált van, a nemzetközi statisztikákat véve alapul, előbb-utóbb fel fognak bukkanni a HIV pozitívok. Ha egy HIV fertőzött bekerül ebbe a rendszerbe, egy év alatt a klienseink körülbelül egy harmadát fertőzheti meg. Ez minden hasonló betegségre igaz. Ezeket az embereket pedig kezelni kell majd, mely jelentősen nagyobb terhet fog róni az ellátórendszerre, mint egy tűcsereprogram fenntartása. Hogy pontosan fogalmazzak, egyetlen Hepatitis C fertőzött kezelési költsége körülbelül a mi teljes évi büdzsénk.

Tegyük fel, hogy járvány lesz. Van ennek az elhárítására valamilyen forgatókönyv?

RJ: Görögországban óriási HIV járvány tört ki a tűcsere-programok leállításával. Ott azzal kezelték a járványt, hogy minden tűcsere-programot újranyitottak, a klienseknek pedig pénzt fizettek, hogy kezeltessék magukat.

Elképzelhető, hogy néhány éven belül ez lesz Magyarországon is?

RJ: Nagyon remélem, hogy nem. Persze nem zárom ki. A tűcsere-program fontosságát nem vonja kétségbe senki. Minisztériumi javaslatra például felmerült, hogy hozzunk létre egy Mobil tűcsere programot, busszal. A semminél ez is jobb. Az önkormányzat szerintem az utcán álló drogosoktól akar a bezárásunkkal megszabadulni. Abból indul ki, hogy, ha nincs tűcsere program, akkor nem lesznek az épület körül bóklászó drogosok és drogszemét sem.

A Józsefvárosi konzultációs központ a tűcsere mellett számtalan más projektet is működtet a Magdolna utcában, többek között a prostituáltaknak nyújtanak képzéseket, szűrést és segítséget, ártalomcsökkentés végeznek, satöbbi. A szakember gárdának nagyon komoly szakmai híre van Európában. Mi lesz ezekkel a programokkal és a szakértőkkel?

RJ: A programok le fognak állni, a szakértők pedig szétszélednek. Az egyik kollégánk például már jelentkezett egy vancouver-i programba. Még azonban nyitva vagyunk és arra várunk, hátha változik valami.

Jászberényi Sándor