Foci-vb: eddig doppingmentes!
Alighanem külön közvélemény-kutatás nélkül is leszögezhető, hogy a feledhetetlen élmények közé tartozik a még az 1994-es futball-világbajnokságról származó kép, amint Diego Armando Maradona, az argentinok akkor már éppenséggel elvirágzását élő sztárja a tévékamerába ordít eszeveszett módon, a gólöröm teljes mámorában, ám nem csupán a tisztán emberi érzelmektől vezérelt állapotban Kevésbé talányosan: az akkor már javában drogozó "isteni" Diegót a kábítószer is repítette az operatőr közvetlen közelébe, és bizony alaposan belőve üvöltötte világgá sajátosan megjelenített boldogságát.
A reakciójára a magyarázat pár nappal később hivatalosan is megérkezett: Maradona megbukott a doppingvizsgálaton. Tegyük gyorsan hozzá: nem először életében.
A labdarúgó-világbajnokságok történetében viszont ő volt a harmadik, aki rajtavesztett nem megengedett segítség igénybe vételén. A leginkább orvosi annalesekben fellelhető rövid listán a haiti illetőségű Jean Joseph, illetve a skót Willie Johnson szerepel még, előbbi az 1974-es németországi, utóbbi a 78-as argentínai vb-n szolgáltatott pozitív mintát a doppingellenőröknek.
Az 1994-es egyesült államokbeli sportági csúcstalálkozón megbukott Maradona nem csupán azzal "verte" legkevésbé sem dicső elődeit, hogy személyében világbajnok és az egyetemes labdarúgás egyik legnagyobbja lepleződött le, hanem azzal is, hogy kisebb patikát megtöltő tiltott anyagokat találtak szervezetében: az élénkítő szerek, hivatalosan a stimulánsok valóságos arzenálját, benne - az ínyencek kedvéért - efedrinnel, fenilpropanolaminnal, pszeudoefedrinnel, norpszeudoefedrinnel és metaefedrinnel. Lebukásával a labdarúgás botrányhistóriájának negatív főhősévé lépett elő, és azóta is tántoríthatatlanul őrzi első helyét.
A szégyenlista vezetését az is "garantálja" számára, hogy mindmáig ő az utolsó doppingbukfences szereplője a futball-vb-knek, amelyek közül a jelenleginek, a Dél-afrikai Köztársaságban június 11. óta zajlónak már szakvezetőként volt a résztvevője, merthogy ezúttal az argentin nemzeti tizenegy szövetségi kapitányaként volt jelen a négyévenkénti fociünnepek 2010-es csúcseseményén. És minden bizonnyal ezúttal tisztán, már ha igazak a hírek, hogy az ismételt elvonókúrák - miután egy ízben majdnem belehalt az élvezetekbe - végül eredményre vezettek, és kigyógyult kábítószer-függőségéből a kubai kúráknak köszönhetően.
Merthogy a kubai forradalom vezetője, Fidel Castro, akivel évtizedek óta szoros barátságot ápol, segítő kezet nyújtott neki, felajánlva, hogy a karibi szigetországban működő szuperszanatóriumban kezeltesse magát. "Ránézésre", ahogy a pálya szélén az argentin válogatottat szellemi vezérként dirigálta, Maradona tényleg rendben lévőnek tűnt. Indulatai, érzelmi megnyilvánulásai ezúttal belül maradtak a még elfogadhatón, tehát azon a tartományon, amelyre azt mondja az ember: ez még belefér, még a normális határon innen vannak az isteni Diego emberi reakciói.
Szigorú kontrollprogram
Annak idején, az 1994-es skandalum előtt, jelesül itáliai légióskodása alatt már rebesgették, később pedig többen fennen hangoztatták is, hogy Maradona, akit Nápoly az olasz bajnoki címek, a hazai és nemzetközi sikerek nyomán majdhogynem a város szentjévé avatott, az SSC Napoli futballistájaként bizony nem egyszer "félrelépett". A kábítószerezés - amely éppúgy üldözendő tartozéka a doppingolásnak, mint a sima tiltólistás szerek-gyógyszerek fogyasztása - részévé vált életének. Lényegében kokainista lett légiós időszakában, de akkor még megúszta az érdemi felelősségre vonást, a "suttogó propaganda" szerint főleg maffiakapcsolatainak köszönhetően. A 16 évvel ezelőtti bukását azonban már nem kerülhette el.
Maradona "utolsósága" megtartása végett a szakszövetség, a FIFA megfújta a vésztrombitát, ki is mondván: nem ismétlődhet meg a 94-es eset, a sportág nem engedhet meg magának semmiféle ismételt doppingbotrányt, különösen nem világbajnokságon, hanem újabb szégyen és gyalázat nélkül akarja lezárni az idei vb-t. Még pontosabban az ideit is, hiszen 1998, 2002 és 2006 csupa negatív mintát, így pozitív megítélést eredményezett.
A FIFA a doppingmentes sorozat 2010-es folytatása érdekében minden korábbinál szigorúbb és átfogóbb kontrollprogramot hirdetett meg, és a nemzetközi szövetség orvosi bizottsága négy hónappal ezelőtt bejelentette, hogy innentől fogva gyakorlatilag mindenütt és mindenkit ellenőrizni fog, kit szülőhazájában, kit másutt vetnek alá hol bejelentett, hol teljesen váratlanul, rajtaütésszerűen végrehajtott vizsgálatok keretében.
Külön haditervet dolgoztak ki a vébére és a világbajnokság előtti időszakra. Nevezetesen, hogy legalább 575 analízist hajtanak végre a rajtig, és nemcsak hagyományos vizeletvizsgálatra számíthatnak a delikvensek, hanem a mintavétel kiterjed a vérre is, ami - tegyük hozzá: elvben - jóval eredményesebbé teheti a doppingolók tetten érését, hiszen vérből például kimutatható több olyan illegális szer maradványa is, amely vizeletből nem. Márciustól zajlanak is a mintavételek, és amint azt pár napja a FIFA orvosi szekciójának vezetője, Jiri Dvorak bejelentette: az elmúlt időszakban 450 játékost szűrtek meg, volt, akit többször is a vb alapszakaszában.
