A világon 600 000 ember korai halálát okozza a passzív dohányzás évente - WHO közlemény
A Föld lakosságának 5,4 százalékát védik a passzív dohányzástól a dohányzás visszaszorításáról szóló törvények, vagyis az egy évvel korábbi 3,1 százalékos arányhoz képest, tavaly hozzávetőlegesen további 154 millió ember már nem volt kitéve a dohányzás okozta ártalmaknak a munkahelyén, éttermekben, bárokban és egyéb köztereken illetve intézményekben, derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a dohányzás globális járványáról szóló legfrissebb kutatásából.[1]
A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 8. cikkelyével összhangban, az idei jelentésben elsősorban a dohányfüst-expozíció elleni védelmet biztosító hatékony intézkedéseken van a hangsúly. "Annak ellenére, hogy az egy évvel korábbi adatokhoz képest javuló tendencia figyelhető meg, sajnos tény, hogy a Föld népességének több mint 94 százalékát még mindig nem védik átfogó dohányzás-ellenes törvények"– mondta Dr. Ala Alwan, a WHO vezető szakértője. Pedig a passzív dohányzás évente hozzávetőlegesen 600 000 ember idő előtti halálát okozza világszerte, gazdaságilag pedig több tízmilliárd dolláros veszteséget jelent, ezért "az egyes országoknak sürgősen meg kell tenniük a megfelelő lépéseket, hogy megvédjék állampolgáraikat a dohányfüsttől" – hangsúlyozta Alwan.
A 2005-ben hatályba lépett Keretegyezményt Magyarország is törvényben ratifikálta, és ugyan Budapest szerepel a világ 100 legnépszerűbb városának listáján, mégsem tartozik azon 22 közé, amely füstmentesnek mondhatja magát. Pedig hazánkban is évek óta folyik a harc a dohányzás ellen, amely keretében többek között 2008-ban ismét részt vettünk a Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérésben az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) koordinálásával és a WHO szakmai és technikai támogatásával. Az eredmények szerint, hazánkban tízből hat tanuló kipróbálta már a cigarettát, 18 százalékuk tíz éves kora előtt szívta el az elsőt, a 13-15 év közötti tanulók 25 százaléka pedig jelenleg is dohányzik. Noha a 18 éves kor alattiak részére tilos a dohánytermékek forgalmazása, mégis közülük minden második boltban jut hozzá a cigarettájához és szintén csupán minden második fiatalkorú vásárlónak utasították vissza a kiszolgálást az életkora miatt. De, ha egy fiatalkorú nem is gyújtana rá, nagy eséllyel válik hamar passzív dohányossá, hiszen minden második fiatal olyan háztartásban él, ahol a jelenlétében is dohányoznak.[2]
A fenti kutatáson túl, az Egészségügyi Minisztérium és a WHO Magyarországi Irodája 2008-ban két további közös projektet is indított ebben a témában[3], amelyek keretében egyrészt elkészült az óvodai és iskolai megelőzési programok hatásvizsgálata, másrészt létrejött egy olyan információs tárhely, amelyen a dohányzás visszaszorítása területén aktív magyarországi szervezetek, illetve megvalósított és tervezett programjaik lesznek elérhetőek. (A kétéves program heteken belül lezárul, és az eredmények hamarosan elérhetőek lesznek a nyilvánosság számára is.)
"Lassan de biztosan haladunk a dohányzás járványának teljes visszaszorítása felé" – mondta Dr. Douglas Bettcher, a WHO Dohányzásmentes Kezdeményezés programjának igazgatója. "Egy átfogó dohányzás visszaszorítási politika elő fogja segíteni a dohányzás okozta rákos, szív- és érrendszeri, illetve egyéb nem fertőző betegségek csökkenését. Az embereknek azonban sokkal több kell annál, minthogy elmondjuk nekik újra és újra, hogy a dohányzás ártalmas. A jogalkotóknak is közbe kell lépniük, hogy valóban életbe lépjenek a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményben aláírt vállalások." – tette hozzá Bettcher.
A dohányzás továbbra is a vezető halálokok egyike világszerte, több mint öt millió ember halálát okozva évente. Amennyiben nem teszünk határozott lépéseket a dohányzás visszaszorítása érdekében, ez a szám 2030-ra elérheti akár a nyolc milliót is.
WHO Magyarországi Iroda
Budapest, 2009. december 9.
[1] A tanulmány letölthető a WHO honlapjáról:
[2] A tanulmány letölthető az OEFI honlapjáról:
[3] Az Egészségügyi Világszervezet és az Egészségügyi Minisztérium 2002 óta kétoldalú megállapodások keretében rögzíti Magyarország ENSZ-es egészségügyi vállalásait. A megállapodások kétéves szerződések keretében valósulnak meg a Minisztérium által kijelölt hazai szakértők által, és a WHO szakértőinek a közreműködésével. A szerződés adott feladatok teljesítését írja elő, a megvalósítás költségeit pedig a WHO fedezi.
