A passzív dohányzás is károsítja a szivet
Egy új tanulmány szerint közvetlen kapcsolat áll fent a passzív dohányzás és a szívbetegség fokozott kockázata között.
A passzív dohányzás is károsítja a szivet
Egy új tanulmány szerint közvetlen kapcsolat áll fent a passzív dohányzás és a szívbetegség fokozott kockázata között. A kutatási eredményeket bemutató közlemény a Circulation c. szaklapban olvasható.
Még a kis mennyiségű indirekt cigarettafüst is szignifikánsan emeli a szívbetegség kockázatát - derült ki az Egyesült Királyságban, a Nottingham Egyetemen végzett kutatásból. Ez az első olyan vizsgálat, amely során közvetlenül mérték a passzív dohányzás hatására keletkező nikotin melléktermékek vérszintjét. A korábbi vizsgálatokban a füstmennyiség meghatározásánál a résztvevők visszaemlékezéseire támaszkodtak.
A vizsgálat során szignifikánsan magasabbnak találták két fontos szívbetegségre utaló marker koncentrációját azokban az egyénekben, akiknél alacsony vagy magas nikotin szintet találtak, összevetve azokkal, akiknél nem sikerült nikotint kimutatni. „A kapott eredmények azt sugallják, hogy a passzív dohányzásnak, még relatív kis mennyiségben is klinikai jelentősége van a szívbetegségek tekintetében, ez megerősíti annak a fontosságát, hogy nyilvános helyeken minimalizálni kell a dohányfüstöt.” - mondta el Dr. Andrea Venn kutató.
A dohányzás a szívbetegség jól ismert rizikótényezője. Korábbi vizsgálatok úgy becsülték, hogy a passzív dohányzás körülbelül harmad akkora kockázattal jár, mint az aktív. Dr. Venn és kollégája Dr. John Britton megpróbálták közelebbről megvizsgálni a kérdést. 7599 nem dohányos felnőtt vérmintájában határozták meg a cigaretta füst biomarkereit. A vizsgáltak az Egyesült Államokban folyó Harmadik Nemzeti Egészség és Táplálkozás Felmérés (NHANES III) résztvevői voltak. A vizsgálatban részt vevők átlagéletkora 38 év volt, 68 százalékuk volt nő.
A vérminta analízis része volt a kotinin koncentráció meghatározása, amely a nikotin mellékterméke, alkalmas a szervezetet érő nikotin mennyiségének meghatározására. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a nikotin szennyezés mértéke összefügg-e a szívbetegségre való fokozott hajlam markereivel - a C-reaktív proteinnel (CRP), a fehérvérsejt számmal, fibrinogénnel és a homociszteinnel.
A résztvevők kevesebb, mint egyötödében nem volt kimutatható vér-kotonin, míg a többiekben mérhető volt a kotonin koncentráció. Az alacsonynak minősített kotinin koncentrációval rendelkezők 18 százaléka, a magasak 56 százaléka él együtt dohányossal, vagy cigarettáznak a munkahelyén.
A szívbetegség fokozott kockázatára utaló négy markerből kettőnek, a fibrinogénnek és a homocysteinnek szignifikánsan emelkedését igazolták azokban, akikben mérhető volt a vér-kotinin szint (A fibrinogén egy véralvadási faktor, míg a homocisztein egy aminosav, amely kapcsolatba hozható a szív és érrendszeri megbetegedésekkel és az agyvérzéssel.)
Az összefüggés akkor is fennállt, amikor a kutatók kiküszöbölték az egyéb eltérésekből - úgy mint kövérség, táplálkozás, fizikai aktivitás, szociális helyzet - adódó különbségeket. Nem találtak viszont összefüggést a passzív dohányzás és a C-reaktív protein szintje illetve a fehérvérsejt szám között.
„Ugyan a nikotin koncentráció sokkal alacsonyabb volt a passzív dohányosokban, mint az aktívakban, a szívbetegség kockázata között csak két-, háromszoros volt a különbség” - mondta Dr. Venn. „A vizsgálatunk azt mutatja, hogy a nagyon kis mértékű passzív dohányzás is észrevehetően növeli a szívbetegség kockázatát.” - tette hozzá a szakember.
