A dohányzásról

2008.05.23. Módosítva: 2015.11.04.

Egészségkalauz

egészség

A dohányfüst hatásai

A nikotin a dohánynövényből (Nicotiana tabacum) származó nitrogéntartalmú vegyület (alkaloid), mely biológiailag aktív. Hatására emelkedik a szívfrekvencia, a vérnyomás, ami esetenként hirtelen szívmegálláshoz vezet.

A cigarettafüsttel a tüdőn keresztül kerül be a szervezetbe, rágyújtás után 7-10 másodperccel kimutatható az agyban, vagyis gyorsabban hat, mint az alkohol vagy a legtöbb kábítószer.

Addiktív (hozzászokást okozó) hatását állatkísérletek is igazolták

A cigarettafüst több ezer vegyi anyagot tartalmaz a nikotinon kívül, legtöbbjük mérgező, mintegy 40 rákkeltő. Számos mérgező anyag nagyobb mennyiségben található a másodlagos dohányfüstben, amit a nemdohányzók lélegeznek be.

A füstben lévő kátrány gége- ill. tüdőrákot okozhat. A kátrány felelős egyébként a dohányosok ujjainak és fogaink sárgásbarna elszíneződéséért is.

A cigaretta CO (szén-monoxid-) tartalma miatt kevesebb oxigén jut az izmokba, az agyba, a vérkeringésbe, a szív ezért nagyobb munkára kényszerül. Hosszabb idő után a légutak beszűkülnek, szívroham (infarktus) és stroke alakulhat ki. A magas CO-szint a nikotinnal közösen növeli a szívbetegség veszélyét, megkeményedhetnek az artériák az érfali elváltozások miatt, és egyéb keringési problémák is felléphetnek.

‘Light’, vagy alacsony kátránytartalmú cigaretták

Kutatások szerint valójában nincsen különbség a light és normál cigarettákat fogyasztók között abban a tekintetben, hogy a fenti betegségek kockázata kevesebb lenne.

Azonnali hatások

A dohányzás azonnali hatásai, tehát akár már egy cigaretta elszívása után is, az alábbiak:

kezdeti serkentő hatás, majd később az agyi és idegrendszeri aktivitás csökkenése
fokozódik az éberség, a koncentrációkészség
enyhe eufória
relaxáltság érzése
emelkedik a vérnyomás, fokozódik a szívfrekvencia
csökken a végtagi keringés (pl. ujjak, lábujjak)
szédülés, hányinger, szemkörnyéki duzzanat, savproblémák a gyomorban
étvágycsökkenés, szag- és ízérzés csökkenése

étvágycsökkenés, szag- és ízérzés csökkenése

Túladagolás:

Ritkán előfordulhat, hogy magasabb a cigaretta nikotintartalma.

A jelentős mértékben magas nikotintartalom elsápadást, konfúziót okozhat, valamint hirtelen vérnyomásesést, és a légzésszám is csökken.

A magas dózisú nikotin görcsöket okozhat, és a halál légzési elégtelenség miatt áll be. 60 mg nikotin pedig már felnőtt számára halálos dózis.

Hosszú távú hatások:

Számítások szerint, Ausztráliában pl. évente mintegy 140.000 kórházi felvétel, és 19.000 haláleset tulajdonítható a dohányzásnak. A vezető haláloki diagnózisok: daganatos betegségek, szívbetegségek, és COPD (krónikus obstruktív légúti betegség).

Passzív dohányzás

Számos problémát okozhat a mások dohányzásának passzív "elszenvedése": szívbetegségek, tüdőrák, szem- és orrproblémák, irritáció. Passzív dohányzásnak számít a mások dohányfüstjének belélegzése, illetve a cigaretta égő végének füstje is.

Tolerancia, dependencia:

A dohányos emberben gyorsan kialakul a nikotin iránti tolerancia. Ezért egyre több és több cigaretta szükséges az (azonos mértékű) hatás eléréséhez.

A dependencia, vagyis a nikotinfüggés kockázatának kialakulása is eléggé magas. Maga a fügés lehet pszichés, élettani, vagy mindkettő együttesen.

Az élettani, vagy fizikális dependenciában szenvedő illető úgy érzi, hogy szervezete csak akkor működőképes, ha kellő mennyiségű nikotinhoz jut, és ha az mégis kevés lenne,

akkor elvonási tüneteket produkál.

A pszichés dependencia más jellegű, fokozódik a nikotin iránti vágy, késztetés, főként olyan helyzetekben, helyeken ahol megszokottnak számít a dohányzás, pl. bárok, kocsmák, kávézók, baráti összejövetelek stb.

Kutatások szerint a dohányzás bizonyos szociális, társadalmi szerepekkel is összefügg, lássunk erre néhány példát!

Szociális szerepek: baráti társaság, kávé- ill. alkoholfogyasztás, egyfajta szociális biztonságérzés a közösségben, a függetlenség érzése (főként fiatal nőkben).
Érzelmi szerepek: önmagunk "megóvása", megküzdés a stresszel, a szorongással, testsúlykontroll, közösségi érzés másokkal.
Az idő struktúrálása: a dohányos a munkanapjába is beiktat szüneteket, amelyeket arra használ fel, hogy rágyújtson, elűzze az unalomérzést stb.

Az idő struktúrálása: a dohányos a munkanapjába is beiktat szüneteket, amelyeket arra használ fel, hogy rágyújtson, elűzze az unalomérzést stb.

Mindezek miatt egyáltalán nem könnyű a dohányzás feladása, a leszokás!

Elvonás

Ha valaki, aki egyébként nikotin-dependens, úgy dönt, hogy hirtelen abbahagyja a dohányzást, annál súlyos elvonási tünetek jelentkezhetnek, mivel a szervezet már alkalmazkodott a nikotin jelenlétéhez, és ennek hirtelen hiánya okozza a tüneteket.

A tünetek nagy része néhány napon, héten belül elmúlik, de a sóvárgás, a rágyújtás iránti késztetés akár évekre is megmaradhat még.

Milyen elvonási tünetek léphetnek fel?