A dohányzás véglegesen károsít bizonyos géneket
Csupán a gének egyötöde van egy adott időben aktivált (bekapcsolt) állapotban, de környezeti hatások, mint például a dohányzás is, képes megváltoztatni a gének aktiválódását.
A dohányzás véglegesen károsít bizonyos géneket
A szabad hozzáférésű internetes folyóiratban a BMC Genomics-ben megjelent kutatás szerint a géntudományok segíthetnek megérteni, hogy a korábbi dohányzók miért hajlamosabbak a tüdőrákra azoknál, akik sohasem dohányoztak. A dohányzás a tüdőrákok 85 százalékáért felelős, és az újonnan felfedezett esetek fele a már leszokott, volt dohányosokat érinti.
A Wan L. Lam és Stephen Lam vezette kanadai rákkutatócsoport mintát vett 24 dohányzó, korábban dohányzó illetve soha nem dohányzó ember tüdejéből. A minták génkifejeződését elemezve létrehoztak egy adatbázist, mely segít megérteni a dohányosok génműködésének mintázatát.
Csupán a gének egyötöde van egy adott időben aktivált (bekapcsolt) állapotban, de környezeti hatások, mint például a dohányzás is, képes megváltoztatni a gének aktiválódását. A kutatók szerint bizonyos változások visszafordíthatóak voltak a dohányzás abbahagyásával, míg mások nem. A visszaállítható gének a méregtelenítésért, a DNS építőelemeinek anyagcseréjéért és nyák termelésért voltak felelősek. A DNS hibáinak kijavításáért és a tüdőrák elleni védelemért felelős géneket azonban örökre károsította a dohányzás. A kutatók felfedeztek pár olyan gént is, amit korábban nem hoztak a dohányzással összefüggésbe, de most igazolódott, hogy aktiválódnak a dohányzás hatására. Az egyik ilyen a CABYR nevű gén, mely egyébként a spermiumok úszását segíti, összefüggésbe hozható az agydaganatokkal és bizonyos sejtek csillóinak mozgásáért felelős.
A csoport vizsgálta a légutak helyreállításáért és regenerálódásáért felelős géneket is. Az ebbe a csoportba tartozó gének a leszokásra adott reakciójuk alapján három kategóriába sorolhatók: visszafordítható (TFF3 – a nyák szerkezeti összetevőiért felelős, CABYR – a hörgők csillóinak mozgásáért felelős), részlegesen visszafordítható (MUC5AC nyák összetételét szabályozza) és visszafordíthatatlan (GSK3B gyulladás szabályozásában vesz részt). A kutatók az eredményeket új alanyokon végzett második vizsgálatsorozattal megerősítették.
„Azok a gének, melyek aktivitása nem áll vissza a normál szintre a dohányzás abbahagyása után, segíthetnek annak felderítésében, hogy miért fogékonyabbak a korábban dohányzók a tüdőrákra nem dohányzó társaiknál” – nyilatkozta az eredményeket bemutató tanulmány első szerzője, Raj Chari. A tanulmány eddig a legnagyobb emberi génkifejeződés sorozatvizsgálatán alapuló kutatás, mely későbbi kutatásokhoz is hatalmas génkönyvtárat biztosít.
