A dohányzás gátolja az ín csonthoz tapadását
Patkányokon végzett rotátor-köpeny (vállízületi) sérülést követően a nikotin akadályozta az inak csonthoz tapadását, mely alapján embereken is hasonló hatás várható.
A dohányzás gátolja az ín csonthoz tapadását
A Washington Egyetem kutatói újabb okot találtak, miért nem érdemes dohányozni. Patkányokon végzett rotátor-köpeny (vállízületi) sérülést követően a nikotin akadályozta az inak csonthoz tapadását, mely alapján embereken is hasonló hatás várható.
A dohányzás okozta betegségek között a szív-érrendszeri problémáktól kezdve a tüdőbetegségekig számos kóros állapotot tartunk számon. Azt azonban kevesen gondolják, hogy mozgásszervi problémákra is hatással van a szervezetbe juttatott nikotin. Több vizsgálat igazolt elhúzódó csontgyógyulást dohányzás esetén, sőt a gerincen néhány ortopéd műtétet nem is végeznek el, ha a páciens dohányzik.
A vállat alkotó rotátorköpeny négy izomból és inaikból tevődik össze. Feladata, hogy a vállízületet stabilizálja a mozgás során, valamint biztosítsa a kar forgását és emelését. A terület sérülése a domináns kézen, valamint idős korban gyakoribb. Az esetek 5-40%-ában azonban a sérülés teljesen panaszmentes. A műtét nem tökéletes megoldás, mivel nagyon gyakori az ismételt sérülés. „Különösen a műtétet követő első hat hét alatt nagy az újbóli sérülés veszélye. Ez az az időszak, amikor a szövetek gyógyulásnak indulnak. Kíváncsiak voltunk, dohányzók esetében mutatkozik-e eltérés a regeneráció fázisaiban” - mondta a csoportot vezető Dr. Leesa M. Galatz.
A kutatócsoport patkányokon végzett kísérleteiben rotátorköpeny-sérülést helyreállító műtét elvégzése után vizsgálták a gyógyulás ütemét. A nikotinnak kitett csoportban a gyulladás tovább maradt fenn - ez a gyógyulás legfontosabb hátráltatója -, valamint kisebb szövetszaporulatot, és kevesebb kollagén termelődést észleltek, mely összességében elégtelen gyógyuláshoz vezetett. A maximális feszülés és erőkifejtés vizsgálata egyértelműen bizonyította, hogy a nikotinnal kezelt csoportban gyengébb volt a képződött hegszövet. A két csoport közötti jelentős különbség csak a műtétet követő nyolcadik hétre szűnt meg.
A kísérlet során a patkányok egyik csoportjába nikotint adagoló, a másikba fiziológiás sóoldatot adagoló pumpát helyeztek a bőr alá. A nikotinpumpával olyan hatást állítottak be, mely napi egy-másfél doboz cigaretta elszívásának megfelelő. „A patkányokat azonban nem mérgeztük a cigaretta egyéb, káros égéstermékeivel, mint például a szén-monoxiddal, valamint a kátránnyal, mely a dohányzókat károsítja. A vizsgálat során tehát csak alsó becslést végeztünk a dohányzás gyógyulást gátló hatásával kapcsolatban” - mondta Dr. Galatz. A kísérletben a patkányok az embereknél jobb gyógyulási hajlamot mutattak, mivel csak néhány hétig részesültek a nikotin károsító hatásából. A nikotin pontos hatásmechanizmusa egyelőre nem teljesen ismert, az azonban valószínű, hogy az érképződést gátló hatása fontos szerepet tölt be.
medipress.hu
