Ezeket látta már?

A dohányzás biokémiai folyamatokat indít be az emberi agyban

2009.01.01. Módosítva: 2016.04.26.

Egy új tanulmány elsőként mutatta ki, hogy a dohányzás hosszantartó biokémiai változásokat okoz az emberi agyban, ahhoz hasonlóakat, melyeket korábban kokaint, heroint és más tiltott drogokat használó állatok agyában tapasztaltak.

A dohányzás biokémiai folyamatokat indít be az emberi agyban

Egy új tanulmány elsőként mutatta ki, hogy a dohányzás hosszantartó biokémiai változásokat okoz az emberi agyban, ahhoz hasonlóakat, melyeket korábban kokaint, heroint és más tiltott drogokat használó állatok agyában tapasztaltak.

A dohányzás biokémiai folyamatokat indít be az emberi agyban

„Ez az új tanulmány azt az elképzelést támasztja alá, hogy hosszútávon a dohányzás változásokat idéz elő az agyban, melyek hozzájárulnak a függőség kialakulásához, és betekintést enged a függőség mechanizmusába.” - mondta a tanulmány egyik szerzője, Dr. Bruce Hope, az amerikai Nemzeti Drogabúzus Intézettől (NIDA). Az intézetet támogatásával készült tanulmány az amerikai The Journal of Neuroscience február 21-ei számában jelenik meg.

„Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy az emberi agyban hosszútávú kémiai változások zajlanak le.” - mondta el Dr. Michael Kuhar, az Emory Egyetemről, aki nem vett részt a kutatásban. „A kémiai változások önmagukban azt sugallják, hogy a nikotinfüggőségnek fiziológiai alapja van.”

Hope professzor és kollégái a nucleus accumbens (előagyi szürkeállomány-mag) és a ventrális középagy agyszöveteinek mintáit tanulmányozták, vagyis olyan agyrégiókat, melyeknek jelentős szerepük van a függőséggel kapcsolatos viselkedések kontrollálásában. Nyolc mintát vizsgáltak, melyeket három csoportból vettek: hosszú távú dohányosok egészen a haláluk napjáig; leszokott erős dohányosok és nemdohányzók. Egyikük halálát sem a dohányzás okozta.

A kutatók a neuronok belsejében található két speciális enzim szintjét elemezték, melyek a neuronokon kívüli jeleket, mint például a ingerületátvivő dopamin, kémiai jelekké és változásokká alakítják át a neuron belsejében. A dohányosoknál ezeknek az enzimeknek magas volt a szintje, de ami ennél is érdekesebb, hogy ez a szint az egykori dohányosok ventrális középagyában is magasnak bizonyult a nemdohányzókhoz képest. Hope szerint ez azt bizonyítja, hogy a változások jóval a dohányzás abbahagyása után is megmaradnak, és hozzájárulhatnak a visszaesésekhez.

medipress.hu

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához