A dohányzás biokémiai folyamatokat indít be az emberi agyban
Egy új tanulmány elsőként mutatta ki, hogy a dohányzás hosszantartó biokémiai változásokat okoz az emberi agyban, ahhoz hasonlóakat, melyeket korábban kokaint, heroint és más tiltott drogokat használó állatok agyában tapasztaltak.
A dohányzás biokémiai folyamatokat indít be az emberi agyban
Egy új tanulmány elsőként mutatta ki, hogy a dohányzás hosszantartó biokémiai változásokat okoz az emberi agyban, ahhoz hasonlóakat, melyeket korábban kokaint, heroint és más tiltott drogokat használó állatok agyában tapasztaltak.
„Ez az új tanulmány azt az elképzelést támasztja alá, hogy hosszútávon a dohányzás változásokat idéz elő az agyban, melyek hozzájárulnak a függőség kialakulásához, és betekintést enged a függőség mechanizmusába.” - mondta a tanulmány egyik szerzője, Dr. Bruce Hope, az amerikai Nemzeti Drogabúzus Intézettől (NIDA). Az intézetet támogatásával készült tanulmány az amerikai The Journal of Neuroscience február 21-ei számában jelenik meg.
„Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy az emberi agyban hosszútávú kémiai változások zajlanak le.” - mondta el Dr. Michael Kuhar, az Emory Egyetemről, aki nem vett részt a kutatásban. „A kémiai változások önmagukban azt sugallják, hogy a nikotinfüggőségnek fiziológiai alapja van.”
Hope professzor és kollégái a nucleus accumbens (előagyi szürkeállomány-mag) és a ventrális középagy agyszöveteinek mintáit tanulmányozták, vagyis olyan agyrégiókat, melyeknek jelentős szerepük van a függőséggel kapcsolatos viselkedések kontrollálásában. Nyolc mintát vizsgáltak, melyeket három csoportból vettek: hosszú távú dohányosok egészen a haláluk napjáig; leszokott erős dohányosok és nemdohányzók. Egyikük halálát sem a dohányzás okozta.
A kutatók a neuronok belsejében található két speciális enzim szintjét elemezték, melyek a neuronokon kívüli jeleket, mint például a ingerületátvivő dopamin, kémiai jelekké és változásokká alakítják át a neuron belsejében. A dohányosoknál ezeknek az enzimeknek magas volt a szintje, de ami ennél is érdekesebb, hogy ez a szint az egykori dohányosok ventrális középagyában is magasnak bizonyult a nemdohányzókhoz képest. Hope szerint ez azt bizonyítja, hogy a változások jóval a dohányzás abbahagyása után is megmaradnak, és hozzájárulhatnak a visszaesésekhez.
medipress.hu