Nem lát jól éjszakai vezetés során? Ez a szembetegség az oka
Ön hogy lát szürkület után?
A szürkületi vakságot számos alapbetegség okozhatja, de az is előfordulhat, hogy egy súlyosabb szemészeti probléma tünete.
Gyenge fényviszonyok között ugyan mindenki rosszabbul lát, azonban vannak olyanok, akiknek különösen nehézséget okoz.
„Az emberi látás napjainkban gyengébb éjszaka, mint vadászó-gyűjtögető őseinké volt. Az éjszakai vakság (nyctalopia) gyenge fényviszonyok melletti csökkent látást jelent, ezáltal félelem és szorongás forrása lehet az érintettek számára. A csökkent szürkületi/éjszakai látás jelentősen befolyásolhatja az emberek életminőségét – ronthatja a sötétedés utáni vezetési képességeket, és növeli a balesetek kockázatát” – kezdi Dr. Cserháti Zoltán, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
Hogyan működik az éjszakai látás?
Ahhoz, hogy jól lássunk éjszaka vagy gyenge fényviszonyok között, a szemünknek alkalmazkodnia kell.
A retina a szem hátsó részén található fényérzékeny szövet, amely tartalmazza az összes fotoreceptor sejtet, úgynevezett pálcikákat és csapokat. A csapok biztosítják a színlátást (színek megkülönböztetése - “vörös, zöld és kék csapok”), lehetővé téve számunkra, hogy nappal és erős fényben is lássunk. Ehhez képest a pálcikák az árnyékokat és a fényeket ismerik fel, vagyis a fekete-fehér látást teszik lehetővé, azt, hogy sötétben is lássunk. Emiatt lehetséges, hogy éjszakai látásunk teljesen vagy többnyire fekete-fehér. A csapok működéséhez erős fényre van szükség, míg a pálcikák esetében félhomály is elégséges. Csökkent éjszakai látás vagy teljes éjszakai vakság akkor fordulhat elő, amikor a pálcikák működése megromlik.
magyarázza Dr. Cserháti Zoltán.
Az éjszakai vakság okai
Az éjszakai vakság tulajdonképpen már születéstől fogva jelen lehet, illetve betegség, sérülés vagy akár vitaminhiány miatt is kialakulhat. Íme, néhány gyakori ok:
- A gyenge fényviszonyok közötti rossz látás oka lehet a nem megfelelően korrigált rövidlátás. Azonban még a megfelelő dioptriás szemüveget viselők esetén is előfordulhat, hogy a rövidlátók rosszabbul látnak éjszaka, mert a pupillájuk nem tud kellőképpen összeszűkülni.
- Az A-vitamin hiánya az éjszakai vakság egyik leggyakoribb oka. Az elégtelen mennyiségű A-vitamin a szervezetben befolyásolja a rodopszin termelődését, amely az éjszakai látáshoz szükséges pigment. Az éjszakai vakság általában az A-vitamin-hiány egyik első jele.
- A szürkehályog általában a természetes öregedési folyamat kísérőjeként alakulhat ki, amikor a szemlencsét alkotó fehérjék elkezdenek kristályosodni és megkeményedni. Az éjszakai látás romlása és az éjszakai vezetési nehézségek a kialakuló szürkehályog jellemző első jelei.
- Glaukóma akkor fordul elő, amikor a szem nyomása megemelkedik, és ez progresszív károsodást okoz a látóidegben. Ez a betegség a nappali és éjszakai látást egyaránt érinti – először leginkább a perifériás, majd a központi látást.
- A makuladegeneráció olyan szembetegség, amely a retinát érinti. Vakfoltokat, képtorzulást okoz a nappali és az éjszakai látásban.
- A cukorbetegség befolyásolhatja a szemlencse állapotát, és károsíthatja a szem ereit, ami a diabéteszes retinopátiának nevezett állapothoz vezethet. A diabéteszes retinopátia egyik első tünete a rossz éjszakai látás.
- Éjszakai vakságot (más néven farkasvakságot) gyakran látunk egy speciális, veleszületett betegség csoportban is, retinitis pigmentosa során.
A legárulkodóbb jelek
Mivel az éjszakai vakságot számos alapbetegség okozhatja, a tünetek eltérőek lehetnek. Az éjszakai vakság leggyakoribb jelei a következők:
- Homályosan, felhősen látunk gyenge fényviszonyok mellett
- Fényérzékenységet tapasztalunk
- Csillogást vagy fényudvart kezdünk látni a lámpák körül
- Nehezen látjuk a távoli tárgyakat gyenge fényviszonyok mellett. A legtipikusabb, hogy nem látunk jól éjszakai vezetés közben. Az útjelző táblákat elmosódva látjuk, és nehezen vesszük észre az út szélén haladó kerékpárost vagy épp a zebrán átkelő járókelőt. A látásunkat ilyenkor hunyorgással próbáljuk korrigálni. A kontrasztérzékenységünk is csökkenhet, ami azt jelenti, hogy nehezebben teszünk különbséget két szomszédos, azonos vagy hasonló színű objektum között.
- Képtelenek vagyunk meglátni a csillagokat az éjszakai égbolton
- Teljes látásvesztést tapasztalunk, amikor belépünk egy sötét szobába, ami néhány másodpercnél tovább tart. Például egy sötét moziba besétálni kihívást jelenthet, mert hosszabb ideig tarthat, amíg a szemünk hozzászokik a gyéren megvilágított teremhez.
- Nem látjuk a tárgyakat vagy arcokat gyenge fényviszonyok mellett.
“Javasolt egészséges életmód, valamint megfelelő vitaminbevitel a probléma megelőzésére. Azonban, ha már kialakult az éjszakai vakság, akkor a folyamat – a szürkehályog kivételével, amely lencse műtéttel orvosolható – nem megfordítható. Ne kockáztassa saját és a közúti közlekedők testi épségét esti vezetéssel, ha az éjszakai látása bizonytalanná válik. Keressen fel szemész kollégát a panaszokkal és derítsék fel a probléma okait" – tanácsolja a szakorvos.
Összegezve
- Az éjszakai vakság lehet alapbetegségek vagy súlyosabb szemészeti problémák tünete is.
- Éjszakai vakságot okozhatja betegség, sérülés vagy akár vitaminhiány is.
- Fontos az egészséges életmód és megfelelő vitaminbevitel a probléma megelőzése érdekében.
- Az éjszakai vakság általában nem visszafordítható.
Ez is érdekelheti:
- A zöldhályogról ritkán esik szó, pedig gyakori betegségek következménye lehet.
- Ezért ne féljen a szürkehályog-műtéttől!
- Ezek a látóideg leggyakoribb betegségei
- Úszkáló foltok a szemben: ez okozhatja - olvasson tovább!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Szembetegség: ha ilyen tüneteket tapasztalna, azonnal menjen orvoshoz!
