Így zajlik a jogosítványhoz, munkához szükséges szemvizsgálat
A legtöbb színtévesztő mindaddig nem is tudja magáról, hogy színtévesztő, amíg vagy foglalkozás alkalmassági vagy járművezetői alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt.
Egy korábbi beszélgetésünkben részletesen ismertettük a színlátás működését és azt, hogy miért változhat meg a színlátás. A mostani beszélgetésben Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája arról tájékoztat minket, hogy a gyakorlati jelentőségű (járművezetői jogosítvány vagy munkaalkalmasság megszerzéshez szükséges) színlátás vizsgálatok hogyan elemzik a színlátást, hogyan történnek a gyakorlatban és milyen eredményekre vezethetnek.
A normális színlátás és a szűrővizsgálatok
Az egészséges színlátású szem a látható fény hullámhossz tartományát hasznosítva a különböző színeket a különböző hullámhosszok bizonyos arányú természetes keverésével állítja össze úgy, hogy a fényt felfogó receptorok (az ideghártya csap sejtjei) eltérő mértékben érzékenyek a különböző hullámhossz tartományokra. Együttes megvilágításuk során az ingerület kialakulásának megfelelően kevert szín érzése jön létre. Ha a látópálya egésze egészséges, ez az agyban tudatosult érzetként is megjelenik. Ez a normális színlátás.
Az egyén számára, szubjektíven nem különböztethető meg a megváltozott vagy veleszületetten eltérő színlátás a normálistól. Ezért a legtöbb színtévesztő mindaddig nem is tudja magáról, hogy színtévesztő, amíg vagy foglalkozás alkalmassági vagy járművezetői alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt. Ezen vizsgálatok része az, hogy a színlátást úgynevezett “pöttyös tábla” segítségével, szűrővizsgálatként értékelik. A színlátás szűrővizsgálatára szolgáló “pöttyös tábla” különböző színű, apró foltokat tartalmaz. Ezek színe eltér egymástól. A színek úgynevezett pigment színek, azaz különböző alapszínek kikeveréséből jönnek létre. Az egészséges színlátású személyek számára a színek adják a fő információt, így a pöttyökből álló alakzatokat (számokat) könnyedén kiolvassák, míg a nem normális színlátású személyek erre nem képesek. Más táblákon azonban a károsodott színlátásúak olvasnak ki sikeresen számokat, míg az ép színlátásúak ezeken a táblákon nem észlelnek értelmezhető alakzatot.
Ha valaki színlátás vizsgálatra kerül, az elsődleges orvosi vizsgálat során körülbelül 1 méter távolságból, a vizsgált személy háta felől érkező napfény megvilágításban kell elolvasni a táblán látható alakzatokat. Ha ez nem sikerül, azaz, ha bizonyos típusú táblákban tévesztés van vagy egyetlen valós alakzatot tartalmazó táblát sem tud valaki elolvasni, akkor az illetőt részletes műszeres színlátás vizsgálatra kell küldeni ahhoz, hogy színlátásának hibáját kategorizálni és orvosi alkalmasságát megállapítani vagy kizárni lehessen.
Az anomaloszkópia
A hazánkban és Európában döntően alkalmazott objektív, mennyiségi mutatót is szolgáltató színlátás vizsgálatot anomaloszkópiának nevezzük. Ez a vizsgálat azon alapul, hogy az egyes színkomponensek arányát és intenzitását (amit a vizsgált személy állít be a műszeren) hasonlítjuk az ép színlátású személyek arány-tartományához. Ha valaki ép színlátású, akkor a megosztott látómező két részében azonos színű és intenzitású színt képes beállítani úgy, hogy a felhasznált színkeverék és színintenzitás az ép színlátású személyek megfelelő értéktartományain belül van. Ha valakinek valamilyen fajta színtévesztése van, akkor a beállítási értékek a színtévesztő értéktartományokban helyezkednek el.
A színtévesztések közül a leggyakoribb a vörös-zöld tengelyben lévő, azaz a vörös vagy a zöld színre vonatkozó örökletes színtévesztés. Ilyen esetben egy úgynevezett vörös-zöld anomaloszkópos teszt segítségével méri fel a műszert kezelő vizsgáló, hogy mekkora eltolódás van a zöld, illetve a vörös szín és intenzitás tekintetében. Az eredmény egy skálázott grafikonon jelenik meg. A grafikon megmutatja, hogy a vizsgált szem színlátás-fényintenzitás igénye az ép színlátásúak, a vörösben gyenge színlátásúak (protanomália) vagy a zöldben gyenge színlátásúak (deuteranomália) csoportjába tartozik. Az állapot gyakorlati szempontú értékelése az alkalmasságot megállapító orvos feladata. A vélemény eltérő lehet például jogosítvány és adott munkaalkalmasság szempontjából ugyanazon mértékű színtévesztés esetén is.
Vannak egyéb, örökletes színtévesztések is, melyek elsősorban az úgynevezett kék tengelyben jelennek meg. Ezek vizsgálata esetenként indokolt lehet abban az esetben, ha a személy anomaloszkópiás vizsgálatra kerül. A régebbi vizsgálati módszerek - melyeket még mindig viszonylag gyakran alkalmaznak azon kevés helyen Magyarországon, ahol egyáltalán színlátás vizsgálatot végeznek-, a kék tengelyen való eltérést nem képesek kimutatni.
Léteznek továbbá bonyolultabb, egyedi, komplex színtévesztések is, melyek például a látóideg szerzett, azaz betegség miatt kialakult károsodása következtében jönnek létre. Ilyen eltérést eredményezhet a látóideget érintő gyulladás, sérülés, idegbántalom (neuropátia) is. Ezek természetesen nem örökletesek, így az élet során bármikor megjelenhetnek. Éppen ezért szükséges az, hogy az egyszer már megállapított színlátás zavart a jogosítvány esedékes megújításai során időről időre újabb anomaloszkópiás színlátás vizsgálattal erősítsék meg. Nem zárható ki ugyanis, hogy szerzett színlátás zavar alakul ki az élet során, ami az örökletesen színtévesztő személy alkalmasságát másképpen befolyásolja, mint eredeti színlátás zavara. Természetesen, akinek ép a színlátása, az minden egyes jogosítvány hosszabbításkor az egyszerű “pöttyös táblás” színlátás szűrővizsgálattal ép színlátásúnak minősül, így ekkor nincsen további részletes vizsgálatra szükség.
Egy további érdekesség
Számos további színelemző vizsgálat is létezik. Ezek közül talán a legfontosabb a színek egymáshoz képest sorba rendezésének képességét vizsgáló színárnyalat (hue) tesztek csoportja, melyek különböző számú, egymástól éppen csak eltérő színárnyalatú korong sorrendbe rakását igénylik. Ezek a módszerek a nagyon korai, szerzett színlátás zavarban hasznosak, és elsősorban a látóideg toxikus bántalmait képesek jellemezni.
Összefoglalva tehát - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája - a színlátás zavara esetén (amikor a “pöttyös táblás” vizsgálattal valaki nem minősül ép színlátásúnak) mindenképpen részletes, korszerű, anomaloszkópos vizsgálattal kell színlátás típusát és mértékét megállapítani. Ezt a vizsgálatot sajnos kevés helyen végzik még, így az érintetteknek nem kis erőfeszítésbe kerülhet megtalálni a megfelelő intézményt, különösen, ha a jogosítvány meghosszabbításának határideje rövid. A műszeres színlátás vizsgálatot igénylőknek célszerű az internetes keresési lehetőségeket használni, hogy korszerű anomaloszkópos színlátás vizsgálatot végző központot találjanak.
Ez is érdekelheti:
- A zöldhályogról ritkán esik szó, pedig gyakori betegségek következménye lehet.
- Ezért ne féljen a szürkehályog-műtéttől!
- Ezek a látóideg leggyakoribb betegségei
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Mit tehet az orvos a szem bakteriális fertőzése esetén?
