Ezeket látta már?

Kutya, macska okozta szembetegségek: ezekkel a tünetekkel orvoshoz kell fordulni

szembetegség, allergia, szőr, könnyezés, viszketés

Hogyan okozhat szembetegséget a kedvencünk? A szemész szakorvos elmondja, és azt is, mire figyeljünk!

Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával számos szemészeti betegséget, kockázati tényezőt és kezelési módot beszéltünk meg az elmúlt évek interjúi során. A jelen alkalommal egy korábban még nem érintett témát, a háziállatokhoz, házi kedvencekhez kapcsolódó szemészeti betegségek, sérülések kérdéseit tárgyaljuk meg.

A legtöbben, ennek a címnek a hallatán a fertőzéses, állatról emberre terjedő betegségek (zoonózisok) szemészeti vonatkozásaira gondolnak. Azonban ezek csupán egy részét képezik a háziállatokkal kapcsolatos emberi szemészeti problémáknak.

Az érhártya gyulladásai (uveitiszek) a háziállatok kórokozói miatt

A leginkább ismert szemészeti vonatkozású zoonózisok a kutya és a macska élősködőihez kapcsolódnak. A kutya élősködő férge a toxokariázis nevű szem, illetve idegrendszeri betegséget okozza. A féreg a kutya testéből az immunrendszerét tekintve gyenge emberi, illetve a gyermeki szervezetbe kerülve a szem érhártyája felől az üvegtestbe haladó, hegesedő, a kórokozót körülvevő köteget képez, ami a látást jelentősen megrongálhatja. A betegség általában késői formában kerül észlelésre, hiszen a csecsemő és a kisgyermek panaszait nem tudja megfogalmazni. A betegség alapvetően nem befolyásolható, legfeljebb a heges területek távolíthatók el üvegtesti műtéttel. A megelőzés a legfontosabb e betegség tekintetében, ami háziállataink szakszerű, rendszeres parazitamentesítését, és a játékok, közös foglalkozások utáni alapos kézmosást jelenti.

A másik leggyakoribb zoonózis forma a macska egysejtű élősködője okozta ideghártya- érhártya fertőződés. Az élősködő a toxoplazma, a betegség neve toxoplazmózis. A toxoplazma általában terhesség alatt támadja meg az immunológiai szempontból gyengébb szervezetet. A fertőzés a központi idegrendszerben, így a szemben is, gyulladásos gócokat hoz létre, melyek az élet során elhegesednek.

Érdemes tudni, hogy a gyulladás ki-kiújulhat a kórokozó aktiválódása kapcsán. Szemészeti szempontból ez a gyermekkel szinte vele együtt született érhártya gyulladás és az azt követő hegesedés az, ami jelentős, hiszen az éleslátás helyét elfoglaló, maradandó, nem megszüntethető hegeket eredményez. Az állapot kezelhető, de a legfontosabb természetesen a megelőzés. E tekintetben ne saját macskánkra haragudjunk, és főként ne bántsuk őt! A kórokozó ugyanis beszáradt formában nagyon távolról, a szálló porral, a levegővel jut a szervezetbe. Így tehát, amit meg tudunk tenni az, hogy saját macskánkat megfelelő állatorvosi féregtelenítésben részesítjük rendszeresen. A legjobb, ha lakásban élő, úgynevezett benti cicát tartunk, és azt ellenőrzött, toxoplazma-mentes tenyészetből vásároljuk meg. A toxoplasma kórokozó nem kötelezően van jelen a házi macskákban, így csak azon állatok terjesztik ezt a zoonózist, melyek a kórokozót hordozzák. Tehát a kórokozótól mentes macska semmilyen veszélyt nem jelent.

Allergiás gyulladás, amit a háziállatok fehérjéi okoznak

Jól ismert az úgynevezett macskaszőr vagy ritkábban kutyaszőr allergia, ami azonban egyáltalán nem az említett háziállatok szőrére vonatkozó túlérzékenység. A túlérzékenység az állatok nyálában lévő egyes fehérjékre alakul ki. Érdekes módon egyazon fajtába vagy fajba tartozó állatok eltérő mértékben allergizálják az érzékeny személyeket. A nyállal úgy kerülünk kapcsolatba, hogy az állat saját testét tisztítva nyálát a szőrére keni, majd a vedlés során a finom szőrszálak a levegőbe kerülnek. Ha a házi kedvencünkhöz hozzábújunk, a szőrszálak direkt módon kerülhetnek a szem környékére, illetve a kötőhártyára.

Az allergia típusa változhat: lehet azonnali típusú, amikor az érintkezés után, néhány percen belül vörös, duzzadt szemhéjakat és kötőhártyát tapasztalunk, a szem kinyitása nehézkessé válik és erőteljes, viszkető érzés jelenik meg. Mindez azonban, ha a szem környékét finoman leöblítjük tiszta csapvízzel és a szemet nem dörzsöljük, néhány óra alatt teljesen elmúlik. Más esetben krónikus irritáció jelenik meg a kötőhártya állandó pirosságával, könnyezéssel, illetve krónikus nyiroksejt-felhalmozódással. Ez utóbbi esetben mindenképpen, az előző esetben pedig lehetőség szerint érdemi szemorvosi vizsgálat szükséges az elváltozás okának kiderítéséhez, hiszen hasonló megjelenésű állapotok számos egyéb okból is kialakulhatnak.

Érdemes érdekességként megemlíteni, hogy egyes nagytestű, erősen szőrös pókok (tarantulák), melyeket hobbiállatként tartanak, az előbbieknél lényegesen súlyosabb szaruhártya-, kötőhártya illetve szemgyulladást képesek kiváltani. Az állatok ijedtség esetén hátsó lábaikkal saját potrohuk felszínét megdörzsölik, és onnan hosszú, kampós, erősen allergizáló szőrszálakat juttatnak a levegőbe.

Ezek a nagyon finom szőrszálak, ha közel vagyunk az állathoz, a szemünkbe juthatnak. Ilyen eset csak hobbi póktartók esetében figyelhető meg, akik ezeket a nagytestű és általában szelíd állatokat a saját testükön és arcukon másztatják. A kihulló szőrszálak, ha a szembe ékelődnek, nehezen észrevehetőek, de időnként fellángoló, súlyos külső és belső gyulladásokat okoznak. Így tehát, ha valaki ilyen állatok tartásával foglalkozik, szemgyulladás esetén ezt a hobbit mindenképpen említse meg az ellátó szemorvosnak.

Traumás szemsérülések, melyeket háziállataink okoznak

Meglepő módon a legtöbb háziállat okozta szemészeti probléma sérülés eredetű. A játék során a nyitott szem felszíne (azaz a szaruhártya vagy a kötőhártya) mechanikai sérülést szenvedhet el az állat karmától. Ez gyakrabban a macskák esetében fordul elő, de a kutyák is használják a karmaikat ugrándozás és játék közben. Az ilyen felszínes sérülések - amennyiben nem csupán néhány perc alatt elmúló enyhe diszkomfort érzést okoznak - mindenképpen szemorvosi vizsgálatot igényelnek.

A sérülés ugyanis lehet olyan mélységű és jellegű, ami érdemi ellátást, netán műtétet igényel, és a sérüléssel vírusok, baktériumok juthatnak a megsérült hámréteg alá, ahol a szaruhártya illetve a szem mélyebb rétegeibe továbbterjedve súlyos gyulladásos betegséget okozhatnak. Rendszeresen, főleg kisgyermekeken előfordul az is, hogy a kutya szemfoga véletlenül az alsó szemhéjba akad, és azt részlegesen leszakítja, ami azonnali műtéti ellátást igényel. Természetesen ilyenkor nem szabad haragudnunk házi kedvenceinkre, de a játék során igyekeznünk kell a sérülés lehetőségét elkerülni.

A legtöbb sérülés azonban tompa szemsérülés, amit az ugrándozó kutya általában az orrával, fejével (csupa szeretetből) mér a gazda fejére. Ha az ütés szemet ér, a helyzet súlyos traumás sérüléshez is vezethet. Ennek oka az, hogy a szemet ért tompa trauma hatására a csarnokzug képletei berepedhetnek, a szemlencse részlegesen elmozdulhat, ami a szemnyomás megemelkedését, a csarnokvíz áramlás megromlását, esetleg az ideghártya sérülését és későbbi leválását eredményezheti. Ez a sérülés csoport késői következményekkel is járhat, hiszen, ha a csarnokzug beszakad, bereped, vérzik, akkor idővel hegesedni is fog, ami a szemben termelődő folyadék (a csarnokvíz) elvezetését akadályozhatja a szemből.

A csökkenő csarnokvíz-elvezetés változatlan csarnokvíz termelés mellett idővel a szemnyomás jelentős megemelkedését okozhatja, ami akár évtizedekkel az eredeti sérülést követően másodlagos zöldhályogot (másodlagos glaukómát) eredményezhet. Ebben a magas szemnyomás miatt azon idegsejtek károsodása jelenti a betegséget, melyek a retina (ideghártya) felől a fényinformációt az agyba juttatják. Ezek az idegsejtek nem pótolhatók, tehát az elveszett idegsejtekhez tartozó látótér-és látás nem állítható vissza. Legfeljebb a további károsodás előzhető meg megfelelő kezeléssel.

Fontos, hogy a szemet ért tompa trauma mindenképpen részletes szemorvosi vizsgálatot igényel, ami tisztázza, hogy a sérülés enyhe vagy súlyos. A kérdés jelentősége nagy, főleg azért, mert az állatokkal történő játék során szerzett szemsérülések egy része a gyermekeket érinti, akiknek a látása - nem megfelelő elsődleges és krónikus ellátás esetén - az egész életre károsodhat.

Így tehát - mondja prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája - a házi kedvencek szeretgetése mellett a velük való foglalkozás higiénés és traumatológiai szempontjaira is figyelemmel kell lennünk. A legjobb mindig a megelőzés, ám ha sérülés vagy annak gyanúja keletkezik, az érdemi, részletes és hozzáértő szemorvosi vizsgálat elvégzése maximálisan javasolt.

Összegezve

  • A kutya élősködő férge toxokariázist okozhat, ami károsíthatja a szemet.
  • A toxoplazma okozhat gyulladást és hegesedést a szemben, különösen veszélyes terhesség alatt.
  • A megfelelő állatgyógyászati féregtelenítés és toxoplazma-mentes macskák tartása segíthet megelőzni ezeket a szemészeti betegségeket.
  • Az allergia az állatok nyálában lévő fehérjék miatt alakul ki, ami duzzadt, viszkető szemeket okozhat.
  • Finom szőrszálak kerülhetnek a szem környékére vagy a kötőhártyára, ami azonnali allergiás reakciót válthat ki.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Nem csak a kutyájára lehet veszélyes az, ha nyers hússal eteti

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

szembetegség

Forrás: Szemészeti Központ
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához