Árpa a szemen: ilyen tünetek mellett mindenképp forduljon orvoshoz!
Mit tehetünk, ha árpa jelenik meg a szemünkön, és mikor nem halogatható az orvos?
Bármikor is jelenik meg az árpa, a lehető leghamarabban igyekszünk – legalábbis igyekeznénk – megszabadulni tőle. De nem mindig adja magát könnyen.
Mi az a szemárpa?
Az árpa a szemhéjban elhelyezkedő mirigyek egyikének heveny gyulladásos megbetegedése. Többnyire csak az egyik szemen jelentkezik. Fájdalmas, de a látás épségét nem veszélyeztető, gyakori szemészeti probléma. A fertőzéses eredetű árpa (hordoleum) nem azonos a szemhéj jégárpa (chalazion) nevű betegségével.
A szemárpa, más néven hordeolum tünetei közé tartozik a szemhéj duzzanata, kipirosodása, a szemhéjban létrejövő nyomásérzés, amikor előrehajolunk. Az árpa a szemen járhat kipirosodott kötőhártyával (nem ugyanaz, mint a kötőhártya gyulladás), a szemrés váladékozásával, illetve a szemhéjakon határozottan kitapintható göbök észlelésével.
A szemárpa főbb tünetei
A szemen megjelenő árpa kerek, érzékeny, tapintásra fájdalmas, vöröses színű csomó. Felbukkanhat a szemhéj szemgolyó felőli oldalán (belső árpa), vagy a szemhéj bőrrel fedett külső felszínén (külső árpa). Idővel a csomó felpuhul, és a közepe sárgássá válik – ezt gennycsapnak nevezzük, amely hasonlít az arcon megjelenő pattanásokhoz, aknéhoz.
Amikor az árpa miatt a szemhéj bőre vörösessé válik, megduzzad, a duzzadt szemhéj eltakarja a pupilla területét. Ha az árpából váladék kerül a látómezőbe, akkor átmeneti látászavar keletkezhet. A tüneteket fokozott könnytermelés kísérheti. Az árpa többnyire csak az egyik szemen jelentkezik, ám ott több helyen is felbukkanhat.
A szemárpák egy része magától kifakad, ha a mirigy nyílása megnyílik, de olykor a gyulladás megszűnte után felhalmozódó genny betokozódik, önmagától nem távozik, így sebészeti beavatkozásra van szükség az eltávolításához.
Az árpa kiváltó okai
A szemhéjszéli mirigyek heveny gyulladásának hátterében általában a Staphylococcus baktérium okozta fertőzés áll. Egy kis anatóia, hogy lássuk, miként is képes egy ilyen fertőzés kialakulni a szemen:
- A szemhéj emelkedő és süllyedő mozgásra képes bőrredő, amely védi a szemgolyót a külső behatásoktól, és mozgásával biztosítja a könny eloszlását.
- A szemhéjakat tartó, porchoz hasonló szövetből álló pillavázba ágyazottan találhatók a Meibom-mirigyek.
- A szemhéj szélén ülő pillaszőrök mellett nyílnak a Moll- és a Zeiss-mirigyek.
- A gyakrabban előforduló belső árpát a Meibom-mirigyek gyulladása okozza.
- A ritkábban előforduló külső árpát pedig a Zeiss- vagy Moll-mirigyek gyulladása okozza.
Mitől alakul ki az árpa a szemen?
Az árpa kialakulására hajlamosíthat az immunrendszer legyengülése, a nem megfelelő higiénés körülmények (poros, szennyezett környezet, elégtelen személyi higiéné), a szemhéjak gyakori erős dörzsölése és a túlzott sminkhasználat. A többször visszatérő árpa hátterében cukorbetegség is állhat, ezért ilyenkor javasolt a vércukorszint ellenőrzése.
Mit tehet árpa esetén - hogy néz ki a szemárpa kezelése?
Az árpa kezelése
Az árpa általában egy-két héten belül magától kifakad, ilyenkor akár nagyobb mennyiségű genny is ürülhet belőle, ami a gyógyulás jele. Az árpa kifakadása párakötés felhelyezésével segíthető elő. Ha ennek ellenére nem történik meg a terület spontán perforációja, a beszűrődés gennyes csúcsát 2-3 milliméteres metszéssel megnyitják helyi érzéstelenítéssel, majd kis cső behelyezésével könnyítik meg a genny ürülését. A kezelést antibiotikumot tartalmazó kenőcs és szemcsepp alkalmazásával egészíthetik ki. A néhány perces beavatkozást szemészeti szakrendelésen végzik.
Fertőz-e az árpa?
Az árpa nem tekinthető fertőzőnek, így nyugodtan elmehet munkába vagy gyermeke iskolába. Kis mennyiségű baktérium azonban terjedhet, ezért fontos, hogy mindig mosson kezet a szem érintése előtt és után, és gyakran mossa ki a párnahuzatot, hogy megakadályozza a baktériumok terjedését. Hacsak nem tisztítja vagy alkalmaz éppen meleg borogatást, kerülje a szemkörnyék megérintését, hogy csökkentse a baktériumok terjedését és az irritációt.
Mit tehet árpa esetén?
- Amíg az árpa el nem múlik, tartsa folyamatosan tisztán a szemét, és időnként benedvesített textillel vagy vattával, illetve bő vízzel távolítsa el a váladékot.
- A gyógyulásig kerülje a szemet esetleg irritáló szemfesték és kontaktlencse használatát.
- A párakötéshez használjon gyógyszertárban kapható gézlapot (Mull-lap), vagy sminkkorongot, amelyre helyezzen tiszta vízbe mártott, jól kinyomkodott vattapogácsát, és egy vízzáró – pl. nejlon, folpack vagy celofán – réteget.
- A kötést gézlappal zárja le, és ragtapasszal rögzítse a homlokán és az arcán.
- Ne próbálja meg otthon kinyomni az árpát, mert a genny a kötőszövetek közé préselődhet, ami súlyos következményekkel járhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
A szemhéj bőre vörösessé válik, megduzzad, és ha a duzzadt szemhéj eltakarja a pupilla területét, vagy az árpából váladék kerül a látómezőbe, akkor átmeneti látászavar keletkezhet. A tüneteket fokozott könnytermelés kísérheti. Az árpa többnyire csak az egyik szemen jelentkezik, ám ott több helyen is felbukkanhat.
Ha ezeket a tüneteket tapasztalja, és panaszai nem enyhülnek néhány napon belül, keresse fel a lakóhelye szerint illetékes szemészeti szakrendelést. A szem váladéktermelése és vizenyőssége, a szemhéj erős duzzanata, a homályos látás más szembetegség tünete is lehet, ezért mindenképpen indokolt a szemészeti vizsgálat. A szemészet az orvosi beutaló nélkül igénybe vehető járóbeteg-szakellátások közé tartozik.
Olvasta már?
- Ezzel jelez a szem, ha autoimmun betegségünk alakult ki
- Vérrög a szemben: a bevérzés az egyik fontos jel lehet
- Mitől fájhat a szem? A szakorvos válaszol
Az egészségi állapotáról a látása is árulkodhat
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
