Romlik a látása? Így járhat utána az okoknak
A látóideg betegségének észlelésének minél korábbi stádiumban kell megtörténnie - az elpusztult idegsejtek nem állíthatóak vissza.
Beszélgetésünk első részében Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája ismertette a látóideg betegségeinek legfontosabb formáit.
Szólt a gyulladásos látóideg betegségekről (pl. fertőzés, autoimmun betegség, szklerózis multiplex), a toxikus látóideg bántalmakról (pl. metilalkohol mérgezés), a mechanikai károsodások (trauma, hipofízis környéki agydaganatok) okozta látóideg károsodásról, a látóideg érembolizációjáról és magas vérnyomás betegség okozta károsodásáról, valamint a zöldhályog (glaukóma) okozta látóidegfő károsodásról. A jelen beszélgetésben a látóideg betegségeinek kimutatásáról és kezeléséről ad tájékoztatást.
A látóideg károsodásának hagyományos és új vizsgálati módszerei
A látóideg vezeti a szem retinájában a fény hatására keletkező információt az agy felé, így az un. látópálya elülső szakaszát alkotja. Az ingerület továbbítása során a retinából a látóidegben az agy felé menő idegrostok először átkapcsolódnak más idegsejtekre. Ezek további átkapcsolódások révén vezetik az ingerületet a látókéregbe, ezáltal létrehozzák a látópálya hátulsó szakaszát. Látóideg bántalom esetén elengedhetetlen a részletes, megfelelő színvonalú szemészeti vizsgálat ahhoz, hogy a látóideg érintettségét tisztázhassuk. Amennyiben a látóideg bántalom jellege nem kerül tisztázásra, úgy nincs mód arra, hogy a beteg megfelelő, egyéb szakorvosi kezelésben részesüljön (ideggyógyász, kardiológus, idegsebész, érsebész).
A látóideg késői károsodása során a látóidegfő elhalványodik, hiszen az idegrostok eltűnnek, és helyüket fehéres kötőszövet veszi át. Ebben a stádiumban a látás megőrzésére vagy javítására már nincs mód. Ezért a látóideg bántalom észlelésének minél korábbi stádiumban kell megtörténnie. A szemfenéki kép gyakran ad információt az artériás és vénás keringési zavarokról, az ún. pangásos papilla esetén a mechanikai (tumoros) látóideg kompresszióról, és zöldhályog esetén a kialakult látóidegfő károsodásról.
Más esetekben azonban a szemfenék vizsgálattal észlelhető elváltozások kezdetben nem jellegzetesek. Éppen ezért fontos a látóideg működését feltáró funkcionális vizsgálatok elvégzése. Míg a látás élességéért nagyon sok idegsejt felelős a retinában (ezért a látásélesség károsodása késői következmény), addig az egyes különálló látásfunkciókat (pl. térbeli felbontóképesség, időbeli felbontóképesség, látótér, színlátás) kevesebb idegsejt biztosítja. Ezért az izolált látásfunkciók károsodása már korai betegség stádiumban is kimutatható.
A látóideg időbeli feloldóképességét az ún. centrális kritikus fúziós frekvenciavizsgálattal mérjük. Ez számszerűsíti azt a hertzben (Hz, 1/másodperc) kifejezett értéket, aminél az adott szem a különálló fényimpulzusokat folyamatos impulzusként látja. A látóideg bántalmaiban ez az érték már korai betegségstádiumban is jelentősen csökken. Szükség esetén látótérvizsgálattal mutatható ki a látótér bizonyos területeire terjedő fényérzékenység-csökkenés. E látásfunkciók változása a betegség súlyosbodásának, illetve a sikeres kezelés utáni funkció-visszatérésnek is megbízható mennyiségi mutatója.
A hagyományos módszereken túlmenően az utóbbi években vált elérhetővé a látóidegfő ún. Optikai koherencia topográfia (OCT) angiográfiás vizsgálata. Ez a nem invazív, magas technológiai szintet képviselő vizsgálat a látóidegfőnek és környezetének kapilláris vérkeringését detektálja és méri számszerűsítve.
Mivel a látóideg gyulladásos és kompressziós betegségeiben a felszabaduló kémiai anyagok miatt már korán jelentős érösszehúzódás, kapilláris elzáródás alakul ki, ez a módszer egyértelműen megmutatja, hogy a funkcionális eltérés valóban a látóideg károsodásából ered-e. Ez azért jelentős, mert a funkcionális eltérések önmagukban nem adnak arra nézve információt, hogy az egész látópálya melyik területe az, amelyik működéséből veszített.
Tehát a mai korszerű betegellátásban mind a működési zavart kimutató (funkcionális) vizsgálatok, mind a nem invazív OCT angiográfiás vizsgálat szükséges a neurológus, idegsebész, belgyógyász megfelelő orientálásához. A látóideg és a látópálya hátsó szakaszainak vizsgálata jellemzően neurológiai szakterület, amihez ideggyógyászati képalkotó vizsgálatok igénybevétele is szükséges.
Látóideg károsodás kezelése
A toxikus látóideg károsodások kezelésében elsőrendű a mérgező anyagok, illetve a látóideg gyulladást eredményező gyógyszerek használatának megszűntetése és a B-vitamin pótlás. Az elpusztult idegsejtek nem állíthatóak vissza, de a még meglévő, ám beteg idegsejtek egy részének pusztulása megelőzhető. Gyulladásos látóideg betegség fennállásakor fertőzéses eredet esetén a fertőzés megfelelő felszámolása szükséges a környező orrmelléküregekben, immunológiai gyulladás esetén (pl. SM) a gyulladás elnyomására szteroid kezelés indokolt.
Glaukómában a terápia összetett:
A kezelés elsődleges iránya a szemnyomás jelentős csökkentése és, túlkezelt magas vérnyomás esetén, a túlzottan alacsony vérnyomás értékek megszűntetése. Tumoros kompresszió esetén, amennyiben műtét végezhető, a megfelelő idegsebészeti műtét biztosítja a látóidegfő mechanikai nyomástól való felszabadulását, ami, ha elég korán történik meg, a látás jelentős javulásához, a látótér, a kritikus fúziós frekvencia érték megnövekedéséhez vezet. Késői esetben azonban javulás már nem érhető el.
- A keringési zavarok következtében kialakult krónikus látóideg bántalom vissza már nem fordítható. Ilyen helyzetben a keringési betegségek rendezése és az oxigénhiányos retina területek kezelése a további romlást előzi meg - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.
Összegzés
- A látóideg betegségeinek típusai: gyulladásos, toxikus, mechanikai károsodások, zöldhályog.
- Elengedhetetlen a részletes szemészeti vizsgálat a látóideg érintettségének tisztázására.
- Korai stádiumban szükséges a diagnózis, mert később már esetén már nem állíthatóak vissza az idegrostok.
- A funkcionális vizsgálatok, mint a centrális kritikus fúziós frekvenciavizsgálat, kimutathatják a látásfunkciók változását.
Olvasta már?
- Zöldhályog: akkor is érintheti, ha nem volt a családban glaukóma
- Zöldhályog: ettől a mozdulattól függhet a kezelés sikeressége
- Zöldhályog vagy szürkehályog? Hasonlít az elnevezésük, mégis más
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ködös, homályos látás és szemfájdalom? Ilyen tünetekkel jelez a zöldhályog
