Nyári örömeink és a kötőhártya-gyulladás
Különösen a gyerekek élik át gyakran, de nyaranta – egy-egy strandolás, uszodázás után - a felnőttek is tapasztalhatják magukon a kötőhártya-gyulladás jeleit.
A fertőzést nem könnyű kivédeni, de a kezelése ma már meglehetősen hatékony. A részletekről dr. Tóth Eszter, az Oxygen Medical szemészorvosa beszélt.
Mi válthatja ki?
A szem fehér részét, az ínhártyát borító átlátszó, vékony nyálkahártyaréteg a kötőhártya, amely még a szemhéjak belső, szem felőli részét is fedi. Elsődleges szerepe a szem kiszáradásának megelőzésében van, amelyet nyáktermelő sejtjei biztosítanak, de a szem mechanikai védelméhez is hozzájárul.
Igen érzékeny területről van szó, így ritka az az ember, aki élete során néhányszor ne találkozna a kötőhártya-gyulladás (conjuctivitis) kellemetlenségeivel. A gyulladás megjelenhet mindkét szemen, de érintheti csak az egyiket is, és több dolog is kiválthatja:
- Huzat
- Idegen anyag szembekerülése (ez különösen poros munkahelyeken fenyeget, ahol például mésszel, homokkal, fűrészporral dolgoznak)
- Vírus
- Erős fény
- Ultraibolya sugárzás
- Kontaktlencse által okozott irritáció
- Allergia
- Újszülötteknél a nem teljesen megnyílt könnycsatorna
- Baktérium (ezt különösen strandon, uszodában könnyű összeszedni)
Égő, váladékos szemek
Meg kell különböztetnünk az akut és a krónikus gyulladást, amelyek részben hasonló tünetekkel rendelkeznek – tájékoztat dr. Tóth Eszter, az Oxygen Medical szemészorvosa.
Általános tünet lehet a "csipás" szem, ami a fokozott váladékképződés miatt reggelre gyakran még összeragadt szemhéjakhoz is vezethet. A duzzanat, a kipirosodás, a könnyezés, a viszketés és a fájdalom is conjuctivitisre utalnak. Az akut betegségnél gyakori az idegentest érzés, mintha egy apró tárgy zavarná a szemet, súlyosabb esetben még meg is duzzad a szemhéj.
A krónikus gyulladás nem okoz ilyen erőteljes tüneteket, bár az égő, viszkető érzés ilyenkor is megjelenik. Ennek hátterében elhúzódó bakteriális fertőzés, valamint izgató vegyi anyagok, füst állhatnak.
Régebben vaksághoz vezethetett
Évtizedekkel ezelőtt a vakság fő oka a bakteriális kötőhártya-gyulladás volt, amelyet a gonorrhea nevű nemi betegségért is felelős gonococcus nevű baktérium okozott. A nemi váladék útján terjedő kórokozó a szem sűrű, gennyes váladékozását okozta és kezelés nélkül a szaruhártya átfúródásához is vezethetett. A kötőhártya csomós gyulladásáért, a trachomáért szintén bakteriális fertőzést okolhattunk, és ebben az esetben is fennállt a vakság lehetősége. Szerencsére ez a két kórkép ma már csak ritkán fordul elő.
Az egyéb, például strandon összeszedett bakteriális fertőzés mára már kezelés nélkül is meggyógyul 8-10 nap alatt, ezt rövidítheti le a célzott terápia 2-3 napra. A vírusos gyulladásnak már több idő kell a gyógyuláshoz, és gyakran más szervek is érintettek a betegségben. Főleg a garat gyulladása, a nyirokcsomó-duzzanat, a levertség, a láz jellemző erre a kórra. Az allergiás kötőhártya-gyulladás jellemzően egyéb allergiás betegségekkel, főként a szénanáthával együtt jelentkezik.
A kezelés lépései
A szemész szakorvos legtöbbször már a tünetek alapján is felismeri a problémát, de minden esetben áttekinti az egész szemet és szükség esetén kenetet is vehet a kötőhártyáról a kórokozó beazonosítása végett.
Megelőzés a terjedés ellen
Aki hajlamos a szemgyulladásokra, vagy már diagnosztizálták nála a conjuctivitist, néhány alapvető higiéniai szabályt érdemes betartania:
- Ne nyúljon a szemébe, ne dörzsölgesse!
- Gyakran mosson kezet!
- Ne használjon mással közös törölközőt és szemfestéket (szemspirált egyébként sem ajánlatos)!
- A kontaktlencsét előírásszerűen használja, a tárolószert naponta cserélje!
